Közvélemény-kutatás a 16 évvel ezelõtti békés forradalom jelentõségérõl
A lakosoknak mindössze a negyede gondolja, hogy bár nem romlottak az életkörülményei, ám nem is javultak, s csak a megkérdezettek 21 százaléka tapasztalt javulást.
„Egy neves gondolkodó, Hannah Arendt két olyan forradalmi elvárást fogalmazott meg, melynek jelentõs hatása volt az adott forradalmak utáni idõszakokra. Az egyik elvárás amerikai típusú: eszerint a forradalomtól kizárólag szabadságot várunk. A francia típusú elvárás szerint pedig az emberek jelentõs része elsõsorban az életszínvonal emelkedését reméli. A szlovákiai megmozdulás a második kategóriába sorolható. Csakhogy a forradalmak nem képesek életszínvonal-növekedést hozni, sõt a megmozdulások után általában még nagyobb gazdasági nehézségekkel kerül szembe az adott ország, hiszen a rendszert kell átalakítani, aminek megvan az ára, s nem megy egyik napról a másikra” – magyarázta lapunknak Öllõs László.
A politológus kifejtette: a forradalmak szabadságot hoznak, amivel élhetnek azok, akik ezzel élni akarnak. Ezzel egy idõben azonban megteremtõdik az esély is az élet minõségének a javulására, és szerinte mindenféle vargabetû ellenére már Szlovákiában is tapasztalható javulás. Akik a gondoskodó államot sírják vissza – úgymond, a szabadsággal együtt –, azok természetszerûleg elégedetlenek, s mindenféle diktatórikus irányzatokat támogatnak. „agy tehetnek szert nagy népszerûségre azok, akik megígérik, ha hatalomra kerülnek, majd az állam gondoskodik a polgárokról. Mivel erre van kereslet, a politikában idõrõl idõre felbukkan valaki, aki ezt hangoztatja. Csakhogy az ilyen ígéretek – fõleg a globalizáció idején – nem tarthatóak” – tette hozzá Öllõs a Smerre célozva. (sza)