Ha az MKP ügyesen lobbizik, a prioritásokra félretett csomagból is juthat Az idei büdzsébõl csak nyolcvanmilliót különítettek el célirányosan a kisebbségi kultúrák támogatására, éspedig a kulturális tárca fejezetébõl. „Kidolgoztunk egy tervezetet, melyben kértük, hogy a kisebbségeknek szánt keretet emeljék meg 25 százalékkal. Értesüléseim szerint a pénzügyminisztérium ezt jóváhagyta” – mondta lapunknak az államtitkár. Bízik benne, a koalíciós egyeztetések során még sikerül lecsippenteni legalább egy kisebb tételt a párt- és ágazati prioritásokra félretett csomagból. Ugyanakkor elismerte: a miniszterek igényei már most meghaladják a tízmilliárdot, a tárcáknak abszurd kívánságaik vannak – ezek keretében a kulturális minisztérium is kér pluszpénzt a kisebbségi kultúrákra. A közelmúltban ismertetett jövõ évi költségvetési tervezet szerint a kultúrára 300 millióval több jutna, a szaktárca összesen 4,1 milliárdot kapna. Egyes hírek szerint azonban az egyházak 45 millióval kevesebbre számíthatnak, mint tavaly. Számukra 892 milliót különítettek el; a legnagyobb tételt a papok fizetésére szánt öszszeg képezi. „Ez valami félreértés lehet, mert a bérek valorizációja törvényben garantált, tehát az elõzõ évhez képest nem lehet csökkenésre számítani, az összegnek inkább emelkednie kellene, vagy legalább a jelenlegi szinten kellene maradnia” – magyarázta Biró Ágnes. Hozzátette: a költségvetésbõl mindenki többet igényel, mint amennyit kaphat, s az egyházak kéréseinek sem lehet teljes mértékben eleget tenni. Az államtitkár szerint biztosan nem arról van szó, hogy az Új Polgári Szövetség, mely régóta kifogásolja az egyházak finanszírozásának módját, az ANO-s kulturális miniszter révén próbál valamit az egyházakkal szemben lépni. „Szó sincs ilyesmirõl, sõt František Tóth hajlandóságot mutatott orvosolni azt a súlyos problémát is, hogy a református egyházat bizonyos értelemben diszkriminálja a hatályos törvény” – árulta el lapunknak a magyar politikus. A diakóniai szolgálatra – például szeretetotthonok fenntartására – járó támogatást ugyanis a kulturális minisztériumon keresztül kapják, de csak olyan egyház jogosul rá, amelyik több ilyen otthont mûködtet, s van egy központi hivatala, amely irányítja az intézetek gazdálkodását. „A református egyháznak nincs ilyen központi szerve, ezért nem kap támogatást, úgyhogy a feltételrendszeren kellene változtatni. Amikor errõl tárgyaltam a miniszterrel, azt válaszolta, az ANO készít egy törvénytervezetet az egyházak finanszírozásáról, mely állítólag erre a problémára is kitér, s eszerint minden egyház egyformán részesülne a támogatásból. A konkrét javaslatot még nem láttam, és mihelyt elõterjeszti, oda fogunk figyelni” – szögezte le az államtitkár. (sz-a)