Bukarest, 2020. április 29. - Elutasította a román szenátus szerdán azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a bukaresti parlament két magyar képviselője által decemberben ismét beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek.
A kétkamarás parlament felsőházának soron kívüli szerdai ülésén ez volt az egyedüli napirendi pont. A rendkívüli ülést azért hívták össze, mert Romániában politikai botrányt váltott ki a tervezet képviselőházi hallgatólagos elfogadása, ami a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
A kedden nyilvánosságra került fejleményért a képviselőház elnöki tisztségét betöltő, az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) vezető Marcel Ciolacu a kormányt hibáztatta, amely késve véleményezte a tervezetet. A kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről államfővé választott Klaus Iohannis ezek után szerdán szokatlanul éles hangvételű nyilatkozatban azzal vádolta a PSD-t, hogy "odaadná Erdélyt a magyaroknak", azt sugallva, hogy a PSD a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötött titkos megállapodás alapján szervezett egy "mérgező többséget" a parlamentben, és tudatosan segített be az autonómiatervezet elfogadásába.
A Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők által tavaly decemberben benyújtott törvénytervezet helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön.
A szerdai szenátusi vitán a román pártok szónokai az autonómiatervezetet egyöntetűen elutasították, románellenesnek minősítették, beterjesztését pedig provokációnak nevezték, ugyanakkor egymást vádolták "árulással" a képviselőházi malőr miatt.
Az RMDSZ nevében felszólaló Tánczos Barna szenátor azt nehezményezte, hogy a román politikusok nem hajlandók érdemi vitát folytatni az autonómiáról. Rámutatott: tucatnyi jól működő példa létezik szerte az Európai Unióban különböző autonómiaformákra. Felidézte, hogy a modern Romániát megalapozó - Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó - 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban a románság kötelezettséget vállalt arra, hogy önrendelkezést biztosít Erdély népeinek.
A végleges döntés meghozatala érdekében összehívott szenátus szerdán név szerinti voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a - Székelyföld autonómiáját elutasító - szakbizottsági jelentést. A koronavírus-járvány miatt a szenátorok többsége nem volt jelen az ülésen, szavazatukat telefonon keresztül jelentették be az ülésvezetőnek. A név szerint voksolás több időt vett igénybe, mint a tervezet vitája.
Az autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.
Az elnöki hivatal szerda este közleményben reagált a szenátusi szavazásra. A kommüniké szerint Klaus Iohannis határozott fellépése nélkül a szenátus nem sietett volna elutasítani nagy többséggel az "alkotmányellenes és veszélyes tervezetet", amelyet a "PSD felelőtlen cinkosságával" hallgatólagosan elfogadott a képviselőház.
"Románia elnöke arra figyelmeztet, hogy az ilyen törvényjavaslatok elsősorban a magyar közösségnek ártanak, és az elmérgesedés kockázatát hordozó mesterséges feszültséget keltenek a társadalomban. Az ilyen törvényjavaslatoknak, amelyek semmibe veszik az alkotmányos rendet, nem kellene valaha is Románia parlamentjének napirendjére kerülniük" - zárul a román elnöki hivatal közleménye.