A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mielõbbi összehívását sürgetik a határon túli magyar szervezetek a szombaton Marosvásárhelyen elfogadott zárónyilatkozatukban, amelyben partneri viszonyra épülõ nemzetpolitikát is szorgalmaznak.
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának harmadik, marosvásárhelyi ülésén hét pontos zárónyilatkozatot és két határozatot fogadtak el a résztvevõk. A zárónyilatkozat Markó Béla (Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ), Bugár Béla, (Magyar Koalíció Pártja), Kasza József (Vajdasági Magyar Szövetség), Kovács Miklós, (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Jankovics Róbert (Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetség), Tokai István (Magyar Egyesületek Szövetsége), Klement Kornél (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Kanadai Magyar Kulturális Tanácsa), Kunckelné Fényes Ildikó (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége), Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint Moldován Árpád Zsolt (Magyar Emberjogi Alalpítványt-HHRF) aláírását viseli.
A zárónyilatkozatban a tanácskozás résztvevõi egyetértésüket fejezik ki a magyar kormány szándékával, hogy a magyar alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Igénylik, hogy az alkotmány módosítását vitassák meg a MÁÉRT szakmai bizottságai, majd a MÁÉRT plenáris ülése fogadja el. "Az Alkotmány kiegészítése során elengedhetetlennek tartjuk a határon túli magyarok magyar nemzethez való tartozásának egyértelmû kinyilvánítását" - szögezik le az aláírók.
A tanácskozás résztvevõi továbbra is szorgalmazzák a határon túli magyarok magyar állampolgárságának megadását. Kedvezõen értékelik a magyar kormány szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország a schengeni egyezményhez való csatlakozás után is fenn kívánja tartani. A magyar nemzethez való tartozás tekintetében, továbbá a kedvezmények, támogatások és utazási könnyítések esetében az aláírók továbbra is a magyarigazolványt tekintik alapnak.
Burkolt bírálat olvasható ki a magyar kormány címére a nyilatkozatnak abban a részében, amely szerint a határon túli programok finanszírozásával kapcsolatosan az aláírók kérik: a magyar kormány tegyen eleget a törvényben elõírt, valamint a kétoldalú szerzõdésekben vállalt kötelezettségeinek. A fórum résztvevõi fontosnak tartják a Szülõföld Alap létrejöttét, de ahhoz, hogy a támogatások terén konkrét eredményeket lehessen felmutatni, "el kell hárítani a meglévõ akadályokat".
Ezt pontosítva Markó Béla RMDSZ-elnök a tanácskozás eredményeit ismertetõ sajtótájékoztatón elmondta: eredetileg "bürokratikus akadályokat" akartak írni. Nehezményezte, hogy már októberben vagyunk, de még mindig nem indultak be a megígért keretek közötti támogatások.
Kasza József emlékeztetett, hogy õ már az év elején, a Szülõföld program tervezetének bemutatásakor megfogalmazta kételyeit, amelyek - mint mondta - beigazolódni látszanak. Hiszen a már mûködõ támogatási rendszerben is állandó megvonások tapasztalhatók, a költségvetési hiánnyal kapcsolatos problémák miatt pedig az új támogatások is késlekednek. Egy kérdésre válaszolva Markó kifejezésre juttatta a találkozón jelenlévõk elvárását, hogy a magyar költségvetésbõl a határon túli magyarságnak szánt támogatások ne csökkenjenek.
A zárónyilatkozat szerint a résztvevõk úgy vélik, hogy a magyarságot érintõ alapvetõ kérdések szükségessé teszik a MÁÉRT mielõbbi összehívását, amely "továbbra is a magyar-magyar kapcsolatok legfontosabb intézménye". Szerintük a nemzetpolitika kérdéseiben partneri viszonyra kell építeni. "El kívánjuk kerülni azt, hogy a határon túli magyarok kérdése a közelgõ magyarországi választási kampányban megosztó témává váljon" fogalmaztak a tanácskozás fõszereplõi.
A résztvevõk teljes támogatásukról biztosítják az európai integrációs folyamatot, mert azt vallják, hogy a kisebbségi közösségek támogatása csakis egy európai értékrend alapján valósulhat meg. "Meggyõzõdésünk, hogy az autonómia különbözõ formái a kisebbségek megmaradásának és fejlõdésének nélkülözhetetlen feltételei" - szögezik le a dokumentum aláírói, akik végezetül elítélik a délvidéki magyarság elleni szerb támadásokat.
Az egyik határozat értelmében a határon túli magyar szervezetek szakértõi bizottságot készülnek létrehozni a magyarság autonómiatörekvéseinek összehangolására. A másik határozatban felkérik az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben jelenlévõ magyar képviselõket, hogy a magyarság egészét érintõ kérdéseket e szervezeteken belül aktívan támogassák.