A müncheni Süddeutsche Zeitung szerint kibékülés bontakozik ki "Európa peremén"; közös kormányülés Európában másutt is nagy dolog, a közelgõ bukaresti román-magyar kormánytanácskozás pedig egyenesen "a csodával határos".  A müncheni Süddeutsche Zeitung szerint kibékülés bontakozik ki "Európa peremén"; közös kormányülés Európában másutt is nagy dolog, a közelgõ bukaresti román-magyar kormánytanácskozás pedig egyenesen "a csodával határos".
A német liberális lap szerdai számában megjelent cikk szerint új szövetségekkel és egyesülési folyamatokkal a háttérben "tartós válsággóc és régi ellenségesség" tûnik el fokozatosan, miután a világ felosztása Keletre és Nyugatra hosszú ideig elfedte a román-magyar konfliktust.
A cikk szerzõje Michael Frank szerint mindazonáltal nem kell nacionalistának vagy sovinisztának lenni ahhoz, hogy valaki úgy vélje: "a magyarság lelke, kulturális sajátosságának legtisztább megnyilvánulása a mitikus és szép Erdélyben, a Kárpátok keleti ívénél lakozik."
Romániát és Magyarországot tartós konfliktusok láncolata köti egymáshoz, s ezek élesen törtek felszínre 1989 után, amikor is a tekintélyuralmi rendszerek mindkét oldalon eltûntek - állapította meg a szerzõ, s az Európai Unió délkelet-európai megbékítési politikájának elsõ diadalát a kilencvenes évek közepén kötött román-magyar szomszédsági szerzõdésben látja.
Végkövetkeztetése az, hogy a magyarok mostanában még emocionálisan is a kibékülés gyakorlatias útját követik. Példa erre a határon túli magyarok állampolgárságáról rendezett népszavazás, "hisz tíz évvel ezelõtt ilyen kérdésfeltevésekkel még sarkaiból lehetett volna kimozdítani a nemzetet. Drámaian drámamentesen párolog el egy európai konfliktus" - olvasható a Süddeutsche Zeitungban.