A közös kormányülés kapcsán
„Úgy tûnik, hogy Gyurcsány Ferencnek kényelmesebb Bukarestben megoldani a magyar kérdést, mint a Kárpát-medencei magyarság közképviseletének intézményesített fórumán, a MÁÉRT-en keresni a megoldást.”
„Az október 20-i román–magyar kormányülés olyan jelentõs esemény, amely mellett nem lehet elmenni – a fonáksága miatt” – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Tõkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
„A francia–német megbékélési modellre való hivatkozás már eleve rossz ómennek számított, hiszen ennek követését annak idején Ion Iliescu szorgalmazta” – fogalmazott tegnapi nyilatkozatában Tõkés László. Az RMDSZ programja az autonómiára épül. Nem ez az asszimilációs modell követendõ, hanem például a dél-tiroli, finnországi vagy katalán modell. Az RMDSZ jobbra jelez és balra tart. Elárulja az autonómia ügyét, s a legmegdöbbentõbb az október 20-i közös kormányülés – fejtette ki, hozzátéve: éles ellentétben áll az ülés ténye, üzenete a magyar valósággal, hiszen akkor tartották meg, amikor tüntetnek a magyar állami egyetem újraalakításáért, s amikor az egyházi vezetõk kénytelenek elutazni Brüsszelbe, hogy a kisebbségi és egyházi jogsértések ügyében az integráció kapcsán nyomást gyakoroljanak Romániára.
Arról is szó esett, hogy az RMDSZ fesztív politikát folytat, hiszen a tulajdonviszonyok rendezése, az egyetemügy és az autonómia napirendre sem kerülnek. Tõkés demagógnak és képmutatónak nevezte az RMDSZ pártvezérének azon kijelentését, miszerint „a két országnak a párbeszédet sikerült érvényesítenie a konfrontáció helyett.” A Gyurcsány-kormány pedig egyoldalú és méltatlan módon segíti hozzá Romániát az integrációs kreditpontokhoz. Az önrendelkezés és az önálló magyar felsõoktatás ügye helyett gondoskodnak egy csíkszeredai konzulátusról, ami az eddiginél is jobban megkönnyíti a kivándorlást, és magyar kulturális fiókintézetet alapítanak Székelyföldön, ahol a magyar kultúrának igazán nem vagyunk híjával.
Másfelõl a Gyurcsány-kormány pénzügyi megszorításokkal, a támogatások megnyirbálásával sújtja a határon túli magyarságot, és közel egy éve nem hajlandó összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. A püspök mondandója ekként zárult: „Úgy tûnik, hogy Gyurcsány Ferencnek kényelmesebb Bukarestben megoldani a magyar kérdést, mint a Kárpát-medencei magyarság közképviseletének intézményesített fórumán, a MÁÉRT-en keresni a megoldást.”
Tóth Hajnal, Reggeli Újság (Nagyvárad)