Balog: az egyházi iskola képes összekapcsolni a hitet és a tudást (MTI)

2017. december 01. péntek Adminisztrátor
Nyomtatás


Budapest, 2017. december 1. - Az egyházi iskola lényegi sajátossága, hogy képes összekapcsolni a hitet és a tudást - mondta az emberi erőforrások minisztere a 300 éves budapesti Piarista Gimnázium jubileumi évének záró ünnepségén pénteken.
Balog Zoltán arról beszélt: a tudás hit nélkül csak hübrisz, gőg, olyan arrogancia, amely méltatlan az élethez, a hit tudás nélkül pedig sokszor nem más, mint babona.
A hit nem hiszékenység, hanem a szó eredeti értelmében vett bizalom abban, hogy a világnak teremtője, "gazdája" van, aki képes gazdag életet ajándékozni - mondta.
A miniszter úgy fogalmazott: "a tudás pedig nemcsak azt jelenti, hogy sokat tudunk, hanem azt is, hogy a világról szerzett ismereteinket képesek vagyunk úgy birtokolni, rendszerezni és használni", hogy az életet, annak "védelmét és gyarapodását" szolgálja.
Szavai szerint a budapesti Piarista Gimnázium "nem rejthető el", "minden, ami itt történik, jel, tanúság".
Felidézte: háromszáz esztendővel ezelőtt Pest városának polgárai komoly anyagi áldozatott hoztak, hogy legyen iskolájuk. Az iskola azóta hat miniszterelnököt, több világhírű tudóst, művészt, az egyházi és közéleti élet kiemelkedő szereplőit ajándékozta a magyar nemzetnek.
Az iskola a létező szocializmus diktatúrája idején a Mikszáth Kálmán téren "bujdosott", és közben menedéket adott a fiataloknak, akik nehéz időkben Isten és egymás közelségében, a kegyesség és tudomány (a piaristák jelmondata) szellemében szerettek volna élni - mondta.
A piaristák a rendszerváltás után is hűségesek küldetésükhöz, nem csak Budapesten, több vidéki városban is - tette hozzá.
Balog Zoltán kitért arra: a kormány a héten döntött arról, hogy 1 milliárd 80 millió forinttal támogatja öt piarista iskola fejlesztését.
Megjegyezte: a támogatás, amelyet a kormány az egyházi közösségeknek adott és ad, nem elsősorban az egyházaknak szól. "Ezt a pénzt nem a papoknak adjuk", hanem olyan közösségeknek, amelyek ezt továbbadják anyagi, szellemi, lelki, kulturális javak formájában - mondta.
A piaristák arra kapják a kormány támogatását, hogy "küldetésüknek megfelelően szolgáljanak, neveljék az egész embert". Azért kapják, hogy olyan fiatalokat adjanak az országnak, "akik érzékenyen és világosan gondolkodnak, képesek hívő, felelős, keresztény értelmiségi szerepet, ha kell, vezető szerepet betölteni a nemzet életében" - mondta Balog Zoltán.
Labancz Zsolt piarista tartományfőnök hangsúlyozta: piarista iskola nincs közösség nélkül. "Csak közösség tud elhordozni egy iskolát", különösen, ha ez az iskola értékeket, szemléletet akar közvetíteni.
Ma is egy közösség áll az iskola mögött, akkor is, ha ennek a közösségnek a tagjai már nem kizárólag szerzetesek.
A tartományfőnök beszélt arról is, hogy az iskola a változás kiemelt helye, ahova évről évre új gyerekek érkeznek, és ahol a pedagógusok is arra törekszenek, hogy a diákok változzanak: új ismeretekre tegyenek szert, növekedjenek, érettebbek legyenek.
Hozzátette: az iskolát alapító négy szerzetes is fiatalember volt, a legidősebb közülük 33 éves, ketten pedig még örökfogadalmukat sem tették le. Az iskolát tehát egy nagyon fiatal  közösség hívta életre, és "ez a fiatalosság, frissesség beleíródott a pesti piar DNS-ébe".
Labancz Zsolt kitért a személyesség jelentőségére is az iskola életében. A piarista iskola - a rendalapító Kalazanci Szent József óta - figyel az egyes gyermekekre, és ez olyan örökség, amely "elsőbbséget élvez mindenféle keretrendszerrel szemben" - mondta.
Szólt arról is, hogy Kalazanci Szent József a társadalmat átalakító helyeként értelmezte az iskolát. Meg volt győződve arról, hogy "szociálisan érzékeny, elsősorban a szegények számára nyitott iskolája változást, lassú, de biztos átalakulást hoz a társadalomban".
Ahhoz, hogy egy iskola "jó lélekkel viselje a piarista vagy kalazanciusi nevet", újra és újra fel kell tennie a kérdést, hogyan kapcsolódik be mindennapi munkája által a társadalom igazságosabbá, keresztényibbé alakításának nagy feladatába - tette hozzá.
A tartományfőnök szerint ebben sajátos lehetőségi vannak a pesti iskolánknak. Egyrészt a különböző társadalmi helyzetű fiatalok befogadásával, másrészt azzal, hogy rányitja diákjai szemét a társadalmi valóságra, és rávezeti őket arra, hogy tegyenek a nálunk szegényebbekért.
A budapesti Piarista Gimnáziumot, Pest első, legrégebbi gimnáziumát a városi tanács alapította 1717-ben, hogy a pesti fiúknak ne kelljen naponta átjárniuk a budai jezsuitákhoz.
Lenner János bíró és Zajkányi Lénárd tartományfőnök 1717. október 30-án írta alá az alapítási szerződést, és november 5-én már 165 diák iratkozott be az akkori négy osztályba.
A megemlékezésen részt vettek mások mellett a kormány piarista gimnáziumban végzett tagjai: Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár, Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár és Fülöp Attila egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.