Marián Gavenda, a Szlovák Katolikus Püspöki Konferencia szóvivõje:
Tartalmát tekintve fontos anyag, ám elsõsorban egyfajta belsõ egyházi irányelvrõl van szó, melyre azért van szükség, hogy létezzenek egyértelmû szabályok arra az esetre, ha kiderül, a papneveldében vagy a felszentelésre várók között homoszexuális hajlamú személy van.
Marián Gavenda, a Szlovák Katolikus Püspöki Konferencia szóvivõje: Tartalmát tekintve fontos anyag, ám elsõsorban egyfajta belsõ egyházi irányelvrõl van szó, melyre azért van szükség, hogy létezzenek egyértelmû szabályok arra az esetre, ha kiderül, a papneveldében vagy a felszentelésre várók között homoszexuális hajlamú személy van.
Tartalmát tekintve fontos anyag, ám elsõsorban egyfajta belsõ egyházi irányelvrõl van szó, melyre azért van szükség, hogy létezzenek egyértelmû szabályok arra az esetre, ha kiderül, a papneveldében vagy a felszentelésre várók között homoszexuális hajlamú személy van. Útmutató ez a rektorok és a püspökök számára, hogyan kell eljárni ilyen esetben. Egyébként nincs benne semmi újdonság, hiszen a korábbi elõírásokra hivatkozik, és a gyakorlatban elenyészõ számú embert érint.
Hogyan fogják kideríteni, kinek van homoszexuális hajlama?
A lényeg a cölibátus megtartása. A dokumentum különbséget tesz a beidegzõdött szokások és a serdülõkorban tapasztalható zavarok között, s leszögezi: aki nyíltan támogatja, propagálja a homoszexualitást, sõt maga is így él, nem vehetõ fel a papneveldébe, illetve nem szentelhetõ pappá. De ugyanez érvényes a heteroszexuális vonzódásúakra is, vagyis az sem lehet pap, aki például azt hangoztatja, a házasság intézményére nincs szükség, elég az együttélés, sõt maga is nemi életet él. Nehéz az ilyesmit ellenõrizni, végsõ soron eltitkolható, elsõsorban minden az érintettek lelkiismeretén múlik. (Részletek a 2. oldalon.) (sza)