A Kreml visszaad néhány elorzott mûalkotást


2006. jan. 21.


A békétlen országokat Oroszország nem csak a földgáz- és olajszállítás leállításával zsarolja. Eszköztárában található még több százezer, sõt millió, gyakran felbecsülhetetlen értékû mûalkotás is, melyeket a második világháború után vitt magával. Ezeket visszaadhatja eredeti tulajdonosának, de kötelezni nem lehet rá.


Moszkva "kegyességét" kellõen értékelheti Magyarország. Ugyanis visszakapja a híres tudós és oktató, Comenius által a 17. században alapított Sárospataki Könyvtár darabjait. A könyvgyûjtemény visszaadásáról pénteken döntött a Duma. A könyvtár 134 egyedi kötetét a szovjetek 1945-ben háborús szerzeményként vitték magukkal, s a


nyizsnyij novgorodi Lenin Könyvtárba kerültek. A magyar kormány több,


mint tíz éve próbálja visszaszerezni õket.


– Teljesen meg vagyok lepõdve. Ez precedens – mondja Malgorzata Szniak, a moszkvai lengyel követség kultúrattaséja. A lengyel hatóságok szintén évek óta törekszenek a kulturális értékek hazahozatalára, csak épp eredménytelenül. Hivatalos okként alaki kifogásokat említenek. Az orosz hatóságok csak akkor foglalkoznak a restitúciós javaslatokkal, ha cáfolhatatlan bizonyítékuk van rá, hogy az adott tárgy lengyel gyûjteménybõl származik. Ezt azonban nehéz igazolni, mert a megszálló hatalom a 2.


világháború idején tudatosan megsemmisítette az elorzott kincsek leltárát. Bár a Kulturális Minisztérium már 14 évvel ezelõtt megkezdte az elveszett mûalkotások összeírását, azóta gyakorlatilag semmit sem sikerült visszaszerezni az oroszoktól. Az egyik ritka kivétel Batani: Apolló két múzsával címû képe, melyet 1997-ben hoztak vissza a varsói Wilanowába. De ebben az esetben sem beszélhetünk a lengyel vagyon igazi


visszaadásáról: az országnak meg kellett váltania az alkotást a lengyel gyûjteményben található látképpel, mely a gatczyni cári rezidenciát ábrázolja. A lengyel kulturális örökség veszteségei óriásiak, igen nagy mértékben Oroszország javára. A német megszállók feldúlták a lengyel múzeumokat, templomokat, palotákat és könyvtárakat, s a legértékesebb kincseket a Birodalomba hurcolták. Onnan vette át ezeket a Vörös Hadsereg 1945-ben, immár hadizsákmányként. A szovjetek gyakran közvetlenül Lengyelországból is raboltak gyûjteményeket. Így járt a varsói Zamoyski Könyvtár is, mely csak részben került vissza 1946-ban és 1957-ben. A veszteségek nagyságáról a hiányzó könyvgyûjtemények adatai árulkodnak. A háború elõtti állapothoz képest körülbelül 70 millió kötet hiányzik!


– A lengyel alkotások többsége nincs az orosz múzeumokban kiállítva - mondja Izabela Danis, a Kulturális Minisztérium Határon Túli Nemzeti Örökségi osztályától.


A moszkvai Állami Tudományos Könyvtárban, a régi Lenin Könyvtárban a lengyel nyelvû mûvek az egyik legnagyobb készletet teszik ki. Az olvasó gyakran belebotlik a "Vilniusi Egyetemi Könyvtár" vagy a "Lembergi Hivatalnoki Kör" bélyegzõjébe. Ezekrõl a könyvekrõl említést se tehetnek a lengyel hatóságok, mert csak teljes gyûjtemények


visszaigénylése lehetséges, nem pedig egyes példányoké – magyarázza Izabela Danis.


Ezek a nehézségek azonban leküzdhetõk lehetnének, ha nincs a politika. Errõl tanúskodik a Sárospataki Könyvtár visszaszolgáltatása.


– Ez országunk Oroszországgal szembeni konstruktív magatartásának köszönhetõ – ismeri el Kónyi Péter, a varsói magyar nagykövetség tanácsnoka. Budapest az utóbbi években nem keveredett az orosz szempontból leginkább kényes ügyekbe, mint az ukrajnai narancsos forradalom, a kisebbség védelme Fehéroroszországban vagy az emberi jogok kérdése Csecsenföldön. Az ügy furcsaságát az adja, hogy a legutóbbi háborúban Magyarország Hitler szövetségese volt, míg a lengyelek orosz oldalon harcoltak. És az is érdekes, hogy a pataki gyûjteményben volt található az úgynevezett Zsófia királyné Bibliája, az Ótestamentum egyik legrégebbrõl fennmaradt kézírásos lengyel fordítása."





Jedrzej Bielecki