2023. augusztus 7. - Beszélgetés Horváth Gézával, a Pasaréti Református Gyülekezet vezető lelkészével

 

Egy évtizeddel ezelőtt iktatták be a főváros talán legnagyobb gyülekezetének vezető lelkészi posztjára, mondhatni váratlanul, hisz’ nem egy másik fővárosi közösségből jött, hanem egy kevéssé ismert Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei településről.

 

- Kinek a fejéből pattant ki az ötlet, hogy pont Horváth Gézát keressék meg Nagyvarsányban?

- A presbitériumban alakult egy bizottság az új lelkész keresésére. Ők kettesével, négyesével járták a gyülekezeteket, és hallgatták meg a lelkészeket, beszélgettek velük. 2009 őszéig nem találtak alkalmasnak ítélt vállalkozót. Végül valaki megemlített engem, hogy én még ott vagyok Szabolcs vármegyében. Így 2009 november végén egy vasárnapi istentiszteletre eljött inkognitóban az akkori főgondnok a feleségével és az egyik presbiter a feleségével. A végén beszélgettek a hívekkel, főleg rólunk kérdezgették őket. Hazatértük után elmondták a presbitériumnak, hogy mit tapasztaltak. Rá egy hónapra kaptam meg a keresőlevelet, hogy amennyiben megválasztanak, elfogadnám-e a felkérést. De akkor már Isten engem úgy vezetett az Igén és a hívő testvéreken keresztül is, hogy nyilvánvalóvá tette, 22 év után az ottani szolgálatom véget ért, új helyet jelölt ki, ahová el kell menjek. Mindez szeptember végére tudatosult bennem. Volt közben egy lelkipásztori értekezlet, ahol ezt az igét hallhattuk: Íme, én angyalt küldök előtted, hogy megőrizzen az úton és bevigyen arra a helyre, amelyet kijelöltem. Vigyázz magadra előtte és hallgass a szavára! Ne szegülj ellene, mert nem bocsátja meg a hitszegéseteket, hiszen az én nevem van jelen benne. (II. Mózes 23, 20-21) Tehát nagy a baj, ezért küldte Isten nekem ezt az igét.

- Miért volt nagy a baj?

- Azért, mert bár két nagy ébredési gyülekezetben szolgáltunk, ahol minden megvolt a lelkipásztori munkához. Azért volt baj, mert ezt a gyülekezetet kellett elhagynom. Ezt a várhatóan hatalmas változást tetézte a három gyerekünk sorsának bizonytalan alakulása: egy általános iskolás, és két gimnazista gyereké. Az új környezet igen nagy változást jelent számukra.

- A „hatalmas” jelző a helyén van, hisz’ egy kis település gyülekezetéből egy világváros legnagyobb lélekszámú gyülekezetének élére került…

- Igen, ez igaz, bár munka ott is sok volt. Az itteni gyülekezet sajátossága a sok csoport: gyermek és ifjúsági, nyugdíjas, bibliakörök.

- Ahogy látjuk, már név szerint ismeri az ezer fölötti gyülekezet majd minden tagját…

- Ezt én nem is tehetségnek vagy adottságnak, hanem Istentől kapott ajándéknak tartom. De azt szoktam mondani, akkor ismerek mindenkit, ha azt is tudom, hogy ki volt a nagyanyja.

- A presbiteri deputáció tagjai megismerték az Ön prédikációs stílusát, de ők ismerték az előző, széles körben ismert Cseri Kálmán szelíd hanghordozását is. A Nagytiszteletű Úr ezt a szelíd hangvételt vagy inkább Hegedűs Lóránt tüzes stílusát tartja közelállónak magához?

- A hallgatóság szempontjából számít a stílus. De vallom azt, hogy nem elsőrendű kérdés az igehirdetés stílusa, hanem a legfontosabb a prédikáció tartalma. Az üzenetet Istentől kapjuk, a prédikációt Isten szent lelke munkálja a szívünkben. Ehhez két igét mondok: Pál apostol azt mondja, imádkozzanak, hogy adassék szó szájának megnyitásakor, és a másik, az Istentől kapott ige nem tér vissza hozzánk üresen, hanem megcselekszi azt, amit Isten eldöntött.

Kétségtelen, hogy a lelkipásztornak kialakul egy igehirdető stílusa, talán inkább a szolgálatának a kezdetén. Akkor válik fontossá, hogy milyen meghatározó prédikátorokat, példaképeket hallott az életében. Nekem két ilyen személy volt az életemben, az egyik a vencsellői gyülekezet lelkipásztora, ………… Itt nőttem föl, innen indultam a teológiára. Az ő stílusa inkább Hegedűs Lórántéra emlékeztetett. A másik a gimnáziumi vallástanárom,…..

aki nagyon művelt, teológiában jártas és a tanítványait szerető ember volt. Az ő erőssége az volt, hogy amit fontosnak tartott, azt hangerővel is kiemelte. Amit nyomtatásban „kövérrel” szednek. Azt vallom a stílusról, fontos, hogy ne lehessen közben elaludni, tehát fönntartsa a figyelmet, hogy Isten élő igéje munkálkodhasson a szívben. De a legnagyobb szerepe a Szentléleknek van, hogy az Ige hallgatásával tegye késszé a hallgatót annak befogadására.

– Gyakran hallható, olvasható, hogy könnyű dolguk van a lelkészeknek, mert megtartják a vasárnapi istentiszteletet, és ezzel vége is a teendőiknek. Így van ez?

–  Egészen máshogy’. Azt talán mondhatjuk, hogy a vasárnapi igehirdetés a lelkipásztori szolgálat legszebb és legkönnyebb része. De a szolgálat a hétköznapokban folytatódik, szinte megállás nélkül. Nagyon fontos része a szolgálatnak a lelki gyakorlat, a vigasztalás és a beteglátogatás. A többi hétközi szolgálati alkalmakon kívül foglalkozni kell szinte mindennel, a gyülekezetet érintő jogi ügyekkel, a számos adminisztratív teendővel, ….

– Sőt a virággondozással és a fakivágással is…

– Igen, és mindennel, ami a gyülekezetben történik, arról tudnia kell. Ide értve a fenntartási, technikai, szervezési kérdéseket is.

– Melyek azok a heti rendszerességgel visszatérő teendők? A hétfő bibliaórával indul…

– Meg kell nézni a naptáramat, hogy hány foglalkozás és gyülekezeti program van egy héten. A nyári időszakot kivéve, órára lebontva minden napom be van táblázva. Hétfőn bibliaismereti tanfolyam, kedden felnőtt konfirmáció előkészítő, szerdán két házas bibliakör, csütörtökön istentisztelet, pénteken, szombaton idősek otthona, és ezekhez csatlakoznak a beteglátogatások és úrvacsorák valamint a temetések.

– A lelkészek családjai hogy alkalmazkodnak ehhez a munkarendhez?

– A feleségem is az Úr gyermeke, az Ő szolgálatában áll, neki a legfontosabb Isten országának az ügye, tehát mindenben maximálisán támogat engem. A gyermekeim bizonyára elmondanák, hogy több időt tölthettem volna velük.  Ők már felnőttek, és az unokáink körében igyekszünk pótolni az elvesztett időt.

– Arra kérem, hogy mutassa be a Pasaréti Gyülekezetet, milyen alkalmak, rendezvények vannak a hívek számára.

– A legfontosabb egy gyülekezet életében a vasárnapi istentisztelet. Délelőtt kettőt tartunk, ugyanazzal a textussal, témával. Ezek mellett öt csoportban tartunk gyermekórákat. Ha valaki a gyülekezetben szolgálatot vállal, akkor itt, a gyermekmisszióban kezdi. Itt kiderül, hogy ki az, akit az Úr elhívott erre a szolgálatra. Csütörtökön is tartunk istentiszteletet, és szinte minden nap vannak bibliaórák. Már évtizedekkel ezelőtt csoportokba, körökbe szerveződött a gyülekezet, amelyek nemek vagy életkor szerint oszlanak meg. Jelenleg 11 házas és 10 ifjúsági kör működik. Ezeken túl egyedi alkalmak, csendes napok, ünnepi és családi események is színesítik a gyülekezet életét.

– Jelenleg csak két beosztott lelkész szolgál. Bővülhet a körük?

– Szeretnénk egy harmadik lelkészt, imádságos szívvel várjuk, ha valakit Isten elénk hoz.

– Segítő csapat még a presbitérium. Hány tagú ez a közösség?

– A huszonnégy tag mellett hat pótpresbiter segíti a munkát. Az egyházunk törvényei szerint a presbitérium feladata a gyülekezet lelki életének és anyagi helyzetének a felügyelete. A főgondnokon kívül van három gondnokunk. Időközönként tartunk értekezletet, ahol mi lelkészek és a gondnokok beszéljük meg a tennivalókat. A kisebb ügyeket itt igyekszünk megoldani, a nagyobb döntéseket visszük a presbitérium elé. (ősszel presbitérium választás lesz…)

– A lelki élet gondozásán kívül milyen szociális feladatai adódnak az egyháznak?

– Elődeinknek is az volt a véleményük, hogy amit mások is meg tudnak csinálni helyettünk azt nem nekünk kell végezni. Ezért nincs szociális intézményünk. Nekünk azt kell tennünk, amit más nem tud helyettünk, vagyis az igeszolgálat, a lelki munka és az igehirdetés. Természetesen a szeretetszolgálat, a diakónia a gyülekezet előterében van. A kevés gyülekezet egyike vagyunk, ahol főállású diakónus – nem sokára több is – szolgál. Ők tartják a kapcsolatot az idősekkel, betegekkel, és segítik a rászorulókat, igét olvasnak és imádkoznak velük. Az időseknek évente néhányszor szeretetvendégséget is szervezünk.

– Ejtsünk szót a missziós munkáról is! Vannak olyan gyülekezeti tagok, akik a világ másik végén, Vanuatu szigetén teljesítenek szolgálatot. De mi a helyzet a itteni, fővárosi misszióval?

– A gyülekezet mindig is sokrétű missziós munkát végzett. Szívünkön viseljük a kerületben élőket. Miután ide kerültem, a következő évben az ….misszióban végiglátogattuk a hozzánk tartozó lakókat, becsöngettünk minden otthonba. Most a kerület két idősotthonában, három óvodában folyik a missziós munkánk.

– Volt elutasítás?

– Sajnos előfordult, de általában a szülők kezdeményezésére mentünk. Az iskolákban pedig a kötelező hitoktatást végezzük. Nógrád vármegyében pedig cigánymissziót folytatunk. A gyülekezet fiataljai és felnőttei közül is többen részt vesznek ebben. A kórházi látogatások során nem csak a mieinknek szolgálunk, hanem akik ott vannak a kórtermekben és igénylik. Ebben a munkában a fiataljaink is részt vesznek, elsősorban Karácsony előtt.

– Nem régen koreai reformátusokat látott vendégül a gyülekezet…

– Néhány hónapig helyet biztosítottunk a koreai testvéreknek az istentiszteletükhöz. Nagyon jó, szeretetteljes kapcsolat alakult ki velük.

– Van más nemzetközi kapcsolata is a gyülekezetnek?

– Szervezeti kapcsolatunk nincs, de mióta működik az istentiszteletek online közvetítése, nagyon sokan követnek bennünket külföldön is. Erre a Covid idején jöttünk rá, Amerikától Izraelig sok helyről kaptunk visszajelzést.

– Felvetődik a kérdés, hogy az internetes lehetőség nem vonja-e el a híveket a jelenléttől?

– Még nem készült erről felmérés, de tapasztalataink szerint az igazán hitben járókat nem viszi el az online lehetőség. Az élő hit gyakorlása, a személyes jelenlét, a találkozás, az egymásra mosolygás pótolhatatlan. A testvéri közösséget az internet nem tudja visszaadni.

– A gyülekezet egyfajta védernyőt is nyújt. Ejtsünk szót a Sátán munkálkodásáról is! Ezerféle formában jelen van, és próbál lelkeket hódítani.

– A Sátánról is kell beszélnünk, de sokkal fontosabb, hogy az Úr munkájáról beszéljünk! Jézus azt mondja, hogy az én Atyám mind ez ideig munkálkodik és én is munkálkodom. A Sátán munkálkodásáról annyit, hogy látjuk, Jézus Krisztus legyőzte, és egy lelkipásztor mondta egyszer, hogy Jézus Krisztus golgotai győzelme óta recseg, ropog a kígyó feje. A gyülekezetben kapunk megerősítést a küzdelemhez, Isten munkálkodik a szívünkben és az övéit őrzi, oltalma, pajzsa, erős vára. Valaki úgy fogalmazott, hogy az övéivel a Sátán nem packázhat úgy, ahogy akar.

– Ez válasz lehet arra a kérdésre, hogy ki lesz a győztes, kié az ember?

– Igen, de nem kié lesz, hanem ki a győztes. A Biblia legnagyobb kérdése ez, hogy kié az ember. Hadd idézzem református hitvallásunk legelső mondatát, azt, hogy kié vagyunk. Mi a vigasztalásod életedben, halálodban? A felelet így hangzik: Jézus Krisztusé vagyok. Aki az én bűnömért tökéletesen eleget tett, az ördög minden hatalmából megszabadított, megőriz, és az örök élet felől biztosít. Az Ézsaiás 43 azt mondja: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak, az enyém vagy. Tehát ha én az Úré vagyok, akkor az ördög hatalma alól fel vagyok szabadítva. Tehát nem az ördöghöz tartozom, hanem Jézushoz. Pál római levele szerint ez a Jézushoz tartozás: életünkben és halálunkban az Úréi vagyunk. Jézus Krisztus feltámadása óta tudjuk, hogy a harc eldőlt. De már a világ teremtése előtt eldőlt, Isten üdvtervében, a békesség tanácsában, és Jézus győzelme után vált nyilvánvalóvá. A Sátánnak már nincs ereje, Pál apostol a korinthusi levélben boldogan mondja, hogy hol a fullánkod? A Sátán olyan méh, amelynek már nincs fullánkja. Még támadna, szúrna, de már nincs fullánkja.

– A lelkész ezek szerint „hivatalból” derülátó? Annak ellenére, hogy óriási a versenyfutás az emberekért, az emberek lelkéért. Sorolhatnánk: a politikusok, a kereskedelem, a művészet, a média, mind-mind az emberek lelkéért versenyez.

– Igen, de mi tudjuk, hogy szövetségben járunk. Annak az Úrnak a szövetségében járunk, és hirdetjük az Ő igéjét, aki keresi az embert. Amikor igét hirdetünk, akkor az mindig arról szól, hogy Isten keresi az embert. Füle Lajos költőnek egyik verse szól erről, amikor arról ír, hogy: Fut a gyermek a labda után, leszegett fejjel, tűzpirosan. Kergeti, hajtja, űzi a vágy. A vers a továbbiakban arról szól, hogy fut az Isten az ember után.  Tehát amikor az igéjét hirdetjük, akkor keresi a lelkünket, a hívását halljuk, hogy jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és terheket hordoztok. Mi a hitünk szerint hisszük és valljuk, hogy aki az Úré, az oda fog menni. Abban a Szentlélek ellenállhatatlan vágyat ébreszt, hogy Istent keresse, és elinduljon Isten felé. Sajnos, mivel a hit nem mindenkié, sokan vannak, akik csábítónak tartják mindazt, amit a világ kínál. Pedig az ige azt mondja, hogy ez a világ elmúlik, és annak kívánsága is, de aki Isten akaratát cselekszi, az megmarad.

– A gyülekezetekbe járók látják, hogy a keresztelőtől a megtérésig nagyon hosszú út vezet, és ezen az úton sokan eltévednek, elvesznek. Sokan vannak még a konfirmálkozáskor is, de később ezeket az arcokat nem mindet láthatjuk. Ez a személyiségfejlődéssel vagy a csábításokkal magyarázható?

– Sok mindennel magyarázható. Mi azt valljuk, hogy egyrészt a keresztelés csak gyülekezeti tagok gyermekei számára lehetséges. Mert a szülők vállalják, úgy nevelik gyermekeiket, hogy

egyszer majd ők tegyenek bizonyságot hitükről a gyülekezet előtt. A gyülekezetünkben nagyobb arányban maradnak meg gyermekek és fiatalok, mert ha a szülő komolyan veszi a hitéletet, akkor a gyermekek is – példát követve – nagyobb eséllyel maradnak a körünkben. Persze ez nem minden esetben alakul így. De hadd utaljak ismét az Igére, „valakiket csak elhív magának a mi Istenünk”. Hisszük, hogy Istennek az első munkája a hívő életében az elhívás. Ha valaki erre ráébred, akkor a hitét, a megtérését nem magának fogja tulajdonítani, hanem Isten kegyelmének. A kegyelem az, ami lehajol hozzánk, amely keresi az elveszettet, az emberi lelket, és az övéit meg is találja Jézus Krisztus, mert az lehetetlen, ha valamit Ő akar, azt ne tudja megtenni.

– Napjainkban a média elsősorban nem példaképeket, hanem sztárokat, bálványokat kínál az Úr tanításaival szemben, ami meglehetősen veszélyes.

– Nem csak azt mondom, hogy veszélyes, hanem egyenesen életveszélyes.  A bálványimádás azt jelenti, hogy Isten helyett/mellett még valakit isteni tulajdonságokkal ruház fel.

– …és követi…

– Igen. Gondoljunk arra, hogy amikor az aranyborjút megcsinálja Áron, Mózes népe azt mondja, hogy ez a Te istened, aki kihozott Egyiptomból. Tehát azt, amit csak Isten tehetett meg, a nép az aranyborjúnak tulajdonítja. Tehát az a bálvány, amitől/akitől valamit várunk, akitől függ a szerencsém, a jövőm. A legfontosabb az, amit Isten az igéjében elénk ad, hogy nincs más Isten rajta kívül: szeresd az Uradat teljes szívedből, lelkedből. Tehát Istenen kívül másba nem vetheted a bizalmadat. A 121. zsoltár mondja: az én segítségem az Úrtól van. Nincs más, aki az életünket irányíthatná, befolyásolhatná, meggazdagíthatná, csak az egyedül élő Isten, aki teremtett, fenntart és gondot visel ma is mindenről.

– A mai világban gyakran hangoztatott kifejezés a sokszínűség. Ennek megfeleltethetők a szekták, amelyek arról szólnak, hogy ne csak egynéhány egyház működjék, hanem sok. A paletta rendkívül széles. Miért nyerhetnek teret – és lelkeket – újabb és újabb szekták?

– A szekták mindig is terjedtek. A külső körülmények nyilván befolyásolják a terjedésüket. Gondolok arra, hogy a rendszerváltás előtt sokkal kevésbé nyertek teret. ’90-ig az állam az egyházakat is el akarta tüntetni, nem csak a szektákat. Ezt követően szabad lett a „terep”, minden irányból, keletről, nyugatról jöttek a különböző irányzatok képviselői és kínálták a maguk portékáját. A szekták elsősorban ott ütik föl a fejüket, ahol háttérbe szorul a biblikus igehirdetés, a Biblia.

– A Pasaréti Gyülekezet biblikus alapokon működik…

– Így van. Mintegy 80 éve, mióta Isten itt gyülekezetet hozott létre. A szektákkal kapcsolatban csak egy-két dologra utalok: valamit kiemel a Bibliából, és az egyebek rovására ezt tartja igazán fontosnak, és ehhez kötik az üdvösséget. A Biblia szerint akkor üdvözülünk, ha Jézus Krisztuséi vagyunk: higgy Jézus Krisztusban és üdvözülsz, mondja Pál a börtönőrnek. Mi az egész Bibliát egyben szemléljük, az egész kijelentést fontosnak tartjuk. A szekták másik fontos jellemzője, hogy magukhoz is kötik az üdvösséget. Azt mondják, hogy akkor üdvözülsz, ha hozzájuk tartozol. Szekták mindig is voltak és mindig lesznek. Az Újszövetségben olvashatjuk, hogy a mesékre az emberek hajlamosak odafigyelni, mert viszket a fülük, de az igaz tanítást elvetik. De Isten megőrzi az övéit a gyülekezetben. Fontos, hogy ne adjunk táptalajt, területet a szektának, hanem végezzük a szolgálatunkat.

– A Biblia nem könnyű olvasmány. Aki az Ószövetségnél kezdi, sokak bicskája beletörik. Lehetne magyarról magyarra fordítani a bibliai nyelvezetet?

– Igen, ez a feladatunk. Hadd utaljak az etióp kincstárnok történetére, a Cselekedetek könyvéből, aki elmenvén Jeruzsálembe, vett egy Ézsaiás tekercset. Hazafelé Fülöp megkérdezi tőle, hogy érted-e amit olvasol. A válasz így hangzott: Hogyan érthetném, hacsak valaki meg nem magyarázza. Fülöp mellé ült, és elkezdte neki magyarázni és hirdetni Krisztust.

– Ez tehát egy kétezer éves gond…

– Igen. Ezért küld Isten szent lelke magyarázót, ezért van istentisztelet, prédikáció, Isten igéjének magyarázata. Nagy alázattal, imádságos szívvel kell a Bibliához közelíteni. Uram, Te add, hogy olvassam, és értsem! Ma már nagyon jó kommentárok vannak szinte az egész Bibliához. Ha valami nem világos, utána lehet keresni, az Internet erre nagyon jó. Egyházunk nem régen kiadta Kálvin sok magyarázatát. Egyébként azért kell az Újszövetséggel kezdeni, mert az Ószövetség csak az Újszövetség felől, tehát Krisztusban értelmezhető: hogy meglássuk, mit és miért mondott Isten.

– Mit is vizsgál a teológia?

– A teológia az Istenről szóló tudomány, és idézek egy lelkipásztort, aki azt mondta, azért van szükség teológiára, mert van hamis tanítás, amikor a Szentírást félremagyarázzák.

– Nemrégen volt Pünkösd. Mi az üzenete ennek az ünnepkörnek?

– Számunkra az, hogy Isten kitöltötte az ő Szentlelkét, de azt is meg kell néznünk, hogy mi történt azután. Péter kiállt a tizenegyekkel és bizonyságot tett Krisztusról, és a legfontosabb, hogy hirdették Isten nagyságos dolgait. Péter később a levelében azt írja, hogy hirdessétek nagyságos dolgait, aki a sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívott titeket. Tehát, amikor Jézus Krisztus a mennybe ment, és testileg már nem volt itt, de ő mondja, hogy nem hagylak titeket árván, ismét eljövök hozzátok, és elküldi a Szentlelket. A Szentlélek kitöltetése után elindul a munkája, amit az Apostolok cselekedeteiből és a leveleikből tudhatunk meg. Például, hogy miként alakultak meg a gyülekezetek. A legfontosabb, hogy elindul a pogánymisszió. Tehát Isten a pogányok felé fordul, és már nemcsak a zsidóknak hirdeti az Evangéliumot, Cornelius történetével indul a pogánymisszió: minden ágazatnak, népnek, nemzetnek. Föl is szólít bennünket az Isten igéje, hogy közeledjetek az Istenhez és közeledni fog hozzátok.

– Köszönöm a beszélgetést.

Zétényi Zoltán

Horváth Géza

 

A nyírségi Gáván született 1964-ben. Édesapja és nagyapja is a szülőfalujában volt gyógyszerész, édesanyja is ott dolgozott asszisztensként. Szüleitől, nagyszüleitől látta és tanulta az emberek közti szolgálatot, segíteni akarást, a szülőföld szeretetét, a közösség iránti elköteleződést. A Debreceni Református Gimnáziumban érettségizett, majd ott végezte a Theologiát. 1988-2010-ig a nagyvarsányi református gyülekezet lelkipásztora volt, 2010-től pedig Pasaréten szolgál. Felesége közgazdász, három felnőtt gyermekük és öt unokájuk van.