Eddig minden tudományos vizsgálat igazolta, hogy a kézirat 220 és 340 között keletkezett
Az idõszámításunk után a III. vagy a IV. században kopt nyelven, papiruszra írt szöveg a Júdás evangéliuma címet viseli.
A szöveg szerint Jézus maga kérte Júdást, hogy Isten világmegváltó akaratának megfelelõen szolgáltassa ki õt a rómaiaknak. Júdás evangéliumában ezzel a Biblia legelvetemültebb alakja új megvilágításba kerül.
A 26 oldalas, bõrkötéses szöveget az 1970-es években találták az egyiptomi El-Minyában egy barlangban. A nyolcvanas években gazdája kétszer is megpróbálta eladni, de a kért összegért nem kelt el, ezért 16 évig egy New York-i széfben õrizték és állaga romlásnak indult. 2000-ben került a svájci Maecenas-alapítványhoz. A National Geographic Society az elmúlt öt évben támogatta a papirusz restaurálását és lefordítását. Eddig minden tudományos vizsgálat igazolta, hogy a kézirat idõszámításunk szerint 220 és 340 között keletkezett.
Az újtestamentum szerint az álnok Júdás 30 ezüstpénzért csókjával elárulta Jézust a Getsemáne-kertben a rómaiaknak. A Júdás- evangéliumban az árulás már dicsõséges tett: Júdás az egyetlen, aki megértette Jézus tanításának az üzenetét. Jézus beavatja õt titkaiba és azzal bízza meg, hogy tegyen neki egy utolsó szolgálatot. A tudósok szövegértelmezése szerint Júdás tettével ugyan a halálba küldte, de valójában egy utolsó szívességet tett vele mesterének. Jézus néhány nappal elõtte azt mondta neki: Mindegyiküket (a többi apostolt) felülmúlod, mivel feláldozod az embert, akiben testet öltök. A szavak bibliakutatók szerint arra utalnak, hogy Jézus Júdást választotta ki, hogy segítsen megszabadulni földi hüvelyétõl.
A szakértõk szerint a lelet nem szenzáció, alapvetõ újdonsággal nem szolgál Júdásról vagy Jézus kereszthaláláról, bár vallástörténeti szempontból érdekes. Ha valóban a III–IV. században keletkezett, akkor feltehetõen az eredetileg egy évszázaddal korábban görögül írt Júdás-evangélium kopt fordítása. A lyoni Szent Irenaeus püspök említi 180 körül elmarasztalóan a Júdás-evangéliumot és az abban az idõben keringõ más evangéliumokkal együtt elutasítva kinyilvánítja, hogy csak Márk, Máté, Lukács és János evangéliuma fogadható el.
A Júdás evangéliumát a megváltást a titkos tudás megismerésétõl remélõ gnosztikusok mozgalmának egyik, Káinban, az ótestamentum elsõ gyilkosában is hõst látó szektája írta több évtizeddel az újszövetségben a legújabbnak számító János evangéliumának a keletkezése után.
Jézus azt mondta Júdásnak az apokrif szöveg szerint, hogy nemzedékek fogják átkozni, és a végén uralkodni fog fölöttük. A mondat elsõ fele beigazolódott. Az utóbbi évszázadban az irodalom mindazonáltal megértõbben viszonyul hozzá, néhány mûben pedig pozitív hõsként szerepel, akárcsak az 1700 éve papiruszra írt evangéliumában. A teljes rehabilitálást azonban ez utóbbi sem fogja meghozni Iskarióti Júdásnak. (mti-panoráma)