Kolozsvár, 2017. szeptember 30.  - A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán ünnepelték az erdélyi protestáns egyházak a reformáció vívmányait.

Ünnepi beszédében Kató Béla püspök kijelentette: az erdélyi magyarok lojális állampolgárai akarnak lenni annak az országnak, amelyben élnek, de protestáns hitük miatt sem fogadhatják el másodrangúságukat. Elmondta: az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök gyakran megkérdi tőle: megéri-e ma Erdélyben magyarnak lenni? "Hogyan lehetne erre igennel válaszolni, ha az egyházi tulajdonban levő iskolaépületek omladoznak, dohosak, és gyengén felszereltek. Hogyan lehetne igennel válaszolni, ha apáink örökségét elveszik, és börtönbe is zárnak, ha merjük azt visszakövetelni" - fogalmazott a püspök. Nem csodálkozhatunk ezen, ha ilyen körülmények között itt hagynak gyermekeink - tette hozzá.
"Lojális állampolgárai akarunk lenni annak az országnak, amelyben élünk, de a protestáns hitünk miatt sem tudjuk elfogadni másodrangúságunkat" - fogalmazott a püspök.
Felidézte: a Szász Domokos püspök által Kolozsvárra költöztetett teológia Erdély "legellenállóbb, legimmunisabb intézménye", hiszen túlélt három impériumváltást, egyedüli protestáns tanintézetként megmenekült az államosítástól, a kedvező széljárásban pedig úgy gyarapodott, hogy a nehéz időkre is maradt erőtartalékai. "Immunitását az alapító éleslátása, tanárainak felkészültsége, hite és hűsége, de legfőképpen Isten védőkarja biztosította. Ma ezért adunk hálát" - fogalmazott a püspök, aki az intézmény udvarán leleplezte Szász Domokos püspök mellszobrát, Gergely Zoltán szobrászművész alkotását.
Bogárdi Szabó István, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke felidézte: Szász Domokos testvére, Szász Károly budapesti püspök Kecskemétről költöztette Budapestre a lelkészképzést. Megjegyezte: az erdélyi püspök, és a pesti püspök meg tudták osztani a tapasztalatukat. "Könnyű volt nekik, hiszen testvérek voltak" - idézte az egykori megjegyzést. Ma is könnyű, ha testvérek vagyunk - tette hozzá.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet ünnepi beszédében, hogy az erdélyi magyarság a sajátos észjárását is a reformációnak köszönheti.
Úgy vélte: Luther Márton tanai "és a nyomukban keletkező kreatív káosz" jelentősen hozzájárult az erdélyiség, a transzilván-szellemiség születéséhez. A protestánsok ugyanis újraértelmezték magukat, saját helyüket az akkori világban, újraértelmezték viszonyukat a keresztény hithez, a másik emberhez, és újragondolták céljaikat és küldetésüket e világon.
"Az erdélyi észjárás a reformáció korában kristályosodott ki, vált egyedivé, a maga korában egyenesen különlegessé. Amikor a tordai országgyűlés 1568-ban kimondta a vallásgyakorlás szabadságát, az akkori művelt Nyugaton még nagyban folyt a vallásüldözés" - idézte fel a politikus.
Kelemen Hunor úgy vélte, sem a tordai országgyűlés hagyományából, sem az erdélyi románság 1918-as gyulafehérvári ígéreteiből nem következett mindaz, ami az erdélyi magyarsággal történt. A román belpolitika és gyakran a világpolitika függvénye volt az erdélyi magyarság sorsának alakulása.
Úgy vélte, a magyarságnak ragaszkodnia kell ahhoz, amit a Romániához csatalkozó Erdély románsága csaknem száz éve megígért neki. "Nemcsak azért, mert az ígéret szép, hanem legfőképpen azért, mert igaz és jó állítás: egy ország akkor lehet igazán erős, ha közösségei is azok. És a többség mindig felelős a kisebbségért" - fogalmazott.
A reformáció kolozsvári ünnepségén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is felszólalt, aki arra figyelmeztetett, hogy nem az elválás évfordulójaként kell a reformáció jubileumát ünnepelni, hiszen ma már a keresztény egyházak az egység útjait keresik. Megemlítette: a II. vatikáni zsinattal a katolikus egyház is belépett az ökumenikus mozgalomba.
Az érsek megemlítette: német protestáns szerzőtől származik a római katolikus egyház által is magáénak vallott gondolat, hogy "a fő dolgokban legyen egység, egyebekben szabadság, és mindenekben szeretet".
A múltat nem tagadhatjuk, de feldolgozzuk, és a jövőbe tekintünk - fogalazott az érsek.
A kolozsvári ünnepségen nyitották meg a látogatók előtt az Erdélyi Református Múzeumot, amelyben elsősorban a szórványvidékről összegyűjtött, használaton kívüli úrvacsorai kelyhek és templomi textíliák tekinthetők meg.