Budapest, 2018. február 12. - Orbán Viktor miniszterelnök (j6), Áder János köztársasági elnök (b7) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b),
valamint a Magyar Corvin-lánc Testület tagjai, Sir George Radda biokémikus (b2), Martonyi János korábbi külügyminiszter (b3), Sótonyi Péter orvos akadémikusnak (b4), Maróth Miklós orientalista akadémikus, Huszti Péter színművész (b6), Marton Éva operaénekes, Ritoók Zsigmond klasszikafilológus akadémikus (j5), Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke (j4), Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (j2), Bor Zsolt lézerfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (j) Jelenits István, piarista szerzetes, teológus, író (j3), miután a hat új tag átvette a Magyar Corvin-lánc kitüntetést az Országház Vadásztermében 2018. február 12-én.
"Hitelesség, megfontoltság és kitartó munkával megszerzett bizonyosság. Ez önbecsülésünk alapja." - mondta Áder János államfő hétfőn, a Corvin-lánc kitüntetések átadásakor, a Parlamentben elmondott beszédében.
A köztársasági elnök Kövér László házelnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen Huszti Péter színművésznek, Maróth Miklós orientalista akadémikusnak, Martonyi János korábbi külügyminiszternek, Ritoók Zsigmond klasszikafilológus akadémikusnak, Sótonyi Péter orvos akadémikusnak valamint Sir George Radda biokémikusnak nyújtotta át az elismerést.
Melocco Miklós szobrászművész később veszi át a kitüntetést.
A díjak átadásakor jelen volt még Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint egyházi képviselők, kormánytagok.
Ahogy Áder János fogalmazott, a Magyar Corvin-lánc Testület névsora nem csupán egy kimagasló érdemeket összegző lista, hanem "felkérés a folytatásra": a tudás és a tapasztalat átadására, a bölcsesség megosztására, a fiatalabb generációk ösztönzésére.
Felelevenítette a legelső Corvin-lánc birtokosa, az iskolateremtő kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó tevékenységét, aki - mint rámutatott - azt vallotta, hogy nem a lélekszám tesz naggyá nemzeteket. Ő sosem fogadta el, hogy a magyart a kis nemzetek közé sorolják - emlékeztetett.
Áder János szerint díjak nyújtásakor nem teszünk mást, mint önmagunkban keressük az értékeket: azt a sokszínű kreativitást, találékonyságot, tudományos kíváncsiságot és lélekemelő alkotókészséget, amivel mi, magyarok hozzájárulunk a világ fejlődéséhez, közös tudásához. "Legyen szó szervezetünk működésének mélyebb megismeréséről, a nemes anyagot formálni képes szenvedélyről, az új nemzedékeknek inspirációt jelentő tanításról, emlékezetes művészi alakításról, eredményes diplomáciai tárgyalásról, korszakalkotó felismerésekről, vagy a jó hírnevünket öregbítő kutatói sikerekről" - hívta fel a figyelmet a kitüntetettek tevékenységére.
Azt mondta: a Corvin-lánc Magyarország "igaz ügye" mögé sorakoztatja fel tiszteletre méltó nagyjainkat. A Corvin-lánc örökségének nevezte az első díjazottak hagyatékát: többek között Dohnányi Ernőét, Herczeg Ferencét, Korányi Sándorét.
Áder János felelevenítette a kiegyezés előtti időket, amikor lehetőség nyílt az ország helyzetének rendezésére. Deák Ferenc ekkor a magyarok alkotókészségében bízott - emlékeztetett az államfő. A tudást és a bátor kiállást, a bölcsességet és a céltudatosságot, az erőt és a megfontoltságot, valamint ezen erények birtokosait tartotta a legnagyobbra. Deák Ferenc tudta, hogy egy nemzet életében vannak változatlan igaz ügyek, amelyeket az ősi erények megtartásával lehet szolgálni.
A Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítésében szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet.
A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930-ban. A Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, a 2002-es kormányváltás után azonban nem adták át, tízéves szünet után 2012-ben adományozták újra.