Gudmon Ilona: Az 1685-ös gyõzelem a korabeli keresztény Európa számára örömünnepnek számított A tárlat annak az ünnepségsorozatnak a része, amellyel a város a török megszállás sanyarú idõszakára és szabadulására emlékezik. Jövõ pénteken történelmi szimpózium, vasárnap emlékünnepség lesz az 1685-ös események emlékére. Abban az évben, augusztus 19-én a törökök kitûzték a megadás fehér zászlóját az érsekújvári várra. „A kiállítás címét arról a 320 éves emlékérmérõl vettük, amit Érsekújvár felszabadulásának évfordulójára verettek; az esemény örömünnep volt az egész keresztény Európa számára. Múzeumunk gyûjteménye mellett a Gömör–kishonti Múzeum, a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria, a Galgóci Honismereti Múzeum és a pozsonyi régészeti múzeum török kori anyaga látható a tárlaton” – jegyezte meg a kiállítás megnyitóján Gudmon Ilona, a Thain János Múzeum igazgatója. Alexander Botoš, a rimaszombati Gömör–kishonti Múzeum dolgozója beszédében felidézte az 1663-as eseményeket, amikor Köprülüzádé Fazil Ahmed nagyvezír és serege megszállta az újvári várerõdítmény területét. A jubileumi kiállítás látogatói számára a múzeum dolgozói hûen ábrázolják a több mint három évszázaddal ezelõtti eseményeket, amikor 1663. szeptember 27-én a nagyvezír ünnepélyesen bevonult a várba, elrendelte a megrongált helyek megjavítását, a templomokat mecsetté építtette át, és Érsekújvár az új oszmán tartomány központja lett. Az erõd eleste és a nagy pusztítások után a környékbeli falvak és kisvárosok behódoltak a töröknek, és adófizetõk lettek. Az akkori erõdrendszer makettjével, a törökök pénzével, mûvészeti tárgyaival, az ellenség harci eszközeivel, öltözékével ismerkedhetnek a látogatók. SZÁZ ILDIKÓ