Az Alkotmánybíróság döntése szerint a májusban elfogadott ügynöktörvény alkotmányellenes. A jogszabály megszüntetné az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és mûködésére vonatkozó adatok titkosságát, így bárki megismerhetné, hogy ki mûködött együtt az elõzõ rendszer állambiztonságával. Jelenleg csak a közszereplõk adatai nyilvánosak. Az MSZP a döntés után úgy vélte: nekik nincs tennivalójuk. A Fidesz csak annyi módosítást támogatna, hogy tételesen sorolják fel, ki számít közszereplõnek. Az SZDSZ pedig kibõvítené a közszereplõk körét.
Az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosan hirdetett ítéletet az ügynöktörvényrõl, amit a testület az alaptörvénybe ütközõnek talált. Az Alkotmánybíróság szerint a májusban, az Országgyûlés által elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabály két szakasza ütközik az Alkotmányba. A testület szerint a múlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény azon rendelkezései alkotmányellenesek, amelyek a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetõvé, hozzáférhetõvé teszik az elmúlt rendszer szolgálatainál dolgozott személyeknek a levéltár által kezelt személyes adatait. Az Alkotmánybíróság a törvény második és nyolcadik szakaszát találta alkotmányellenesnek.
Az MSZP-s képviselõk által benyújtott és májusban elfogadott ügynöktörvényt Mádl Ferenc volt államfõ küldte meg júniusban véleményezésre az Alkotmánybíróságnak, mivel álláspontja szerint a a jogszabály több része ellentétes az Alkotmánnyal. Érdekes módon maguk az elõterjesztõk is ezt kérték az államfõtõl, mivel a törvényhez fûzõdõ alkotmánymódosításuk nem kapta meg a kétharmados többséget a parlamentben.
Az Alkotmánybíróság döntése után Répássy Róbert (Fidesz) azt mondta az [origo]-nak, hogy a törvény további módosítását csak a mostani alkotmánybírósági határozat által megszabott keretek között támogatják. A Fidesz szerint a határozat és az Alkotmány szerint csak a közszerepõk esetében lehet szó teljes nyilvánosságról. Ezért arra volna szükség, hogy pontosítsák, tételesen felsorolják, ki számít közszereplõnek. A döntés kimondja azt is, hogy "nincs olyan cél, melynek elérése indokolttá tenné a teljes nyilvánosságra hozatallal járó alapjog-korlátozást". Ezért a fideszes politikus úgy véli, ügynökügyben "kíváncsiságból" nem szabad módosítani az Alkotmányt , pártja ezért nem is támogat semmilyen alkotmánymódosítást az ügyben.
Tóth Károly (MSZP) azt mondta az [origo] kérdésére, hogy pártja már korábban világossá tette, mit akar ügynökügyben: a teljes nyilvánosságot támogatták a múlt feltárása érdekében, ezért akarták az Alkotmányt is módosítani. Mivel Tóth szerint csak az MSZP álláspontja egyértelmû az ügyben, ezért pártjának nincs tennivalója. Menjenek haza, gondolják végig, mit akarnak - üzent a többi pártnak az MSZP-s politikus.
Fodor Gábor (SZDSZ) szerint várható volt, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja az ügynöktörvényt. A törvényt a közszereplõ fogalmának kiterjesztésével lehetne alkotmányossá tenni anélkül, hogy az alkotmányt módosítani kelljen - vélte a politikus. Mint az MTI-nek elmondta, õ maga ezt már korábban is javasolta, de a nagyobbik kormánypárt ragaszkodott az alkotmánymódosításhoz, amelynek elfogadásához nem volt meg a szükséges kétharmados támogatás a parlamentben. Hozzátette: a parlamentnek újból foglalkoznia kell az ügynöktörvénnyel, és szerinte várható, hogy ismét elõkerül az alkotmánymódosítás kérdése is.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, aki már korábban is törvénysértõnek találta a parlament által elfogadott szöveget, a döntés után azt mondta: úgy véli jó úton járt, amikor a törvényt véleményezte. Elmondta, hogy szerinte a jelenlegi törvény az, ami alkotmányossági szempontból megfelelõ, vagyis biztosítja az érintettek információs önrendelkezési jogát. Ezért Péterfalvi szerint nincs szükség új törvényre.
Az új ügynöktörvény révén megszûnne a múlt rendszer biztonsági szolgálatainál feladatot ellátó, operatív állományban lévõ személyek (az ügynökök), a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és mûködésére vonatkozó adatok titkossága, így bárki megismerhetné, hogy ki mûködött együtt az elõzõ rendszer állambiztonságával.
A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság korábbi határozatai, valamint az úgynevezett Sólyom-bizottság 2003-as jelentése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a módosítás alkotmányellenes. A törvény ugyanis megfelelõ alkotmányos indok nélkül, szükségtelenül korlátozza az érintett személyek személyes adatainak védelmét. Mivel a megfigyeltek a hatályos törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív összekötõrõl, hálózati személyrõl, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat, az információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez (és az "információs kárpótláshoz") nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára - indokolt Mádl Ferenc.
Az államfõ azt a kérdést is felvette, vajon alkotmányosan elfogadható-e a hivatásos alkalmazottaknak, tehát a beszervezõknek és tartótiszteknek, illetve a hálózati személyeknek, tehát a beszervezett ügynököknek egységes kezelése adataik nyilvánosságra hozatalát illetõen.
A köztársasági elnök alkotmányosan kifogásolhatónak tartotta azt is, hogy a törvény nem biztosít a nyilvánosságra hozatallal érintett személyek számára megelõzõ, hatékony és érdemi jogorvoslatot. Ennek azért van jelentõsége, mert a Történeti Levéltárban kezelt adatok nem teljes körûek. Ezért szerinte lehetõséget kell adni az érintetteknek, hogy a nyilvánosságra hozatalt megelõzõen jogorvoslattal élhessenek.