Magyar cégek Dél-Szlovákiában

2005. július 21. csütörtök Új Szó
Nyomtatás
Uniós csatlakozásunk és kedvezõbb adórendszerünk vonzotta ide a kihelyezett vállalkozásokat A többi adóhivatal nem tudott pontos számot mondani, így csak becslésen alapul az áttelepült magyar társaságok száma.
Uniós csatlakozásunk és kedvezõbb adórendszerünk vonzotta ide a kihelyezett vállalkozásokat A többi adóhivatal nem tudott pontos számot mondani, így csak becslésen alapul az áttelepült magyar társaságok száma. Mintegy ezer telepedett le vagy nyitott fiókot Szlovákia déli városaiban – állította a magyarországi és a hazai sajtó. Ez azonban csak durva becslés, pontos kimutatás nem létezik. Bár a magyar cégek számára valóban vonzóvá váltunk, ez nem mutatkozik meg jelentõs mûködõtõke-kivitelben (leszámítva a MOL-t és az OTP-t). Déli szomszédunk társaságai számára elõnyt jelent a magyarországinál kedvezõbb adózási rendszer, továbbá a nyelvi akadályok hiánya. Döntõen Pozsonyban, Kassán és Komáromban telepednek le, s fõleg a kereskedelemben (bútorok, fogyasztási cikkek, tápszerek) tevékenykednek. „Az uniós csatlakozás elõtt is létezett együttmûködés a szlovákiai és magyarországi vállalkozók között, de jobbára a kereskedelemben nyilvánult meg, vagyis árut vásároltak egymástól – tudtuk meg a komáromi adóhivatal igazgatónõjétõl, Zahoran Katalintól. – Csatlakozásunk óta érezhetõen nõtt a külföldi érdeklõdés Szlovákia és fõleg a határ menti régiók iránt. Külföldi állampolgár természetes személyként nem vállalkozhat Szlovákiában, ezért általában kft.-krõl van szó, amelyeknek magyarországi lakos az ügyvezetõ igazgatója vagy tulajdonosa.” Specifikus árukínálat és szolgáltatások Több vállalkozás olyan specifikus árut kínál, amelybõl nálunk nincs akkora választék, vagy hiány van – ilyenek a fémbútorok, mezõgazdasági táp- és permetszerek, ajándéktárgyak. A szolgáltatások terén leginkább a tanácsadás, bizonyos mûszaki cikkek kölcsönzése és javítása a jellemzõ. „Bár most Magyarországon is szó van az adócsökkentésrõl, nem hiszem, hogy a már letelepedett cégek elmennének. Az adózási fegyelemmel eddig nem volt gondunk, ez szintén azt bizonyítja, hogy nem csak a gyorsan kihasználható elõnyöket keresik, távlati terveik vannak nálunk. Többnyire helyi lakosokat alkalmaznak, így a munkanélküliség csökkentéséhez is hozzájárulnak.” Komárom a legfelkapottabb A Komáromban mûködõ magyarországi cégek közül soknak az Európa-udvarban van a székhelye, az épületegyüttes hangulata rögtön megnyerte õket. „Itt lehet a leginkább turistákra, fiatalokra számítani, ezért egyértelmû volt, hogy itt bérelünk helyet” – mondta az ajándékboltot mûködtetõ budapesti Jakics Mónika Zsuzsanna. Az Európa-udvar dán házában mûködik az S&S Group, targoncák kölcsönzésével, eladásával és javításával foglalkozó cég kirendeltsége. Kucman Endre irodavezetõtõl megtudtuk, ma már akkora a kereslet szolgáltatásaik iránt, hogy a tulajdonos Budapestrõl Komáromba kívánja áthelyezni a cég központját. „A Dunaszerdahelyi járásban egyetlen magyar cég sem nyitott kihelyezett irodát. A magyar vállalkozók általában szlovákiai székhellyel bejegyzett céget hoznak létre, és úgy regisztráltatják magukat” – mondta lapunknak Bubniak Júlia, a körzeti hivatal vállalkozói osztályának vezetõje. A vállalkozások számáról nem tudott felvilágosítást adni, mert a körzeti hivatal az ügyvezetõket és a vállalkozások székhelyét vezeti, abból pedig nem állapítható meg a külföldi származás. Binder Éva, a dunaszerdahelyi adóhivatal regisztrációs osztályának igazgatója szerint nem kísérik figyelemmel, hogy mely cég alapító tagja vagy ügyvezetõje külföldi. Nem vezetik külön a magyar cégeket „Még csak megközelítõen pontos számot sem tudok mondani, hány magyar–szlovák vegyes vállalat alakult a párkányi körzetben, az viszont biztos: az EU-csatlakozás óta egyre több magyar vállalkozó érkezik. Számot azért nem tudok mondani, mert ezt külön nem figyeljük. A magyarok fõleg január óta jelentkeztek adóhivatalunkban, a mezõgazdaságban, továbbá szállítmányozási területen vállalkoznak. Vonzza õket a nekik még mindig olcsóbb üzemanyag, a 19 százalékos adókulcs és természetesen az olcsóbb munkaerõ” – tájékoztatta lapunkat Georgína Bališová, a párkányi adóhivatal igazgatónõje. Gömörben viszont nem érezhetõ a magyar vállalkozások érdeklõdése. Kovács László, Rimaszombat városi hivatalának vállalkozásfejlesztési szakelõadója szerint nem tapasztalható, hogy nagyobb számban áthelyezték volna székhelyüket. (bec, buch, jom, szasz)
Módosítás dátuma: 2005. július 21. csütörtök