Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében – a Gömörország bemutatkozása a Partiumban Fizikai távolságokról szólni kár, mert ez soha nem lehetett akadálya a szellemi kapcsolatok építésének. Az elmúlt fél évszázadban azonban Gömör és Partium kapcsolatai szellemi szinten is minimálisra csökkentek. Ennek megváltoztatása, a régiók szellemi életének felpezsdítése, összekapcsolása és összehangolása volt a célja a Partiumi arótábornak, amelyen a magyar peremvidékek mérvadó folyóiratai is bemutatkoztak, számos szerzõi est, baráti beszélgetés, bor-dalnokverseny meg egyéb poétikai huncutságok közepette. A nagyváradi írótábor motorja-lelke, Barabás Zoltán költõ neve nem ismeretlen a felvidéki lvasó elõtt, versei az Irodalmi Szemlében jelentek meg, kötete pedig a Lilium Aurum Könyvkiadónál látott napvilágot. Nemcsak hogy kitûnõ költõ Barabás Zoltán, hanem jó szervezõ és pompás mókamester is. Neki köszönhetõ, hogy idén a Gömörország képviselõi is meghívást kaptak a Partiumba. Gömörországban folyó év szeptemberében – félig tréfásan, de inkább komolyan – virtuális országalapításra készülnek a régióért civilként tenni akarók. Ehhez éppen a magyar peremvidéken élõket akarják felszólítani együttgondolkodásra, cselekvésre, tervezésre, álmodozásra és egy valós világ alapjainak a lerakására, melyben a kultúra, a szellemiség, az irodalom, a mûvészetek, a tudományok, a filozófia teljesen más módon lenne majd jelen, mint csupán az anyagiakra összpontosító mai világunkban. Nagyváradon az írótáborban szintén ez volt a központi téma: Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében. Jeles elõadók beszéltek e témáról, jól és kimerítõen. Az elsõ napon Pomogáts Béla és Koncz Gábor az adott téma mélyreható elemzését adta, elõadásaik után pedig az Új Dunatáj címû folyóirat mutatkozott be. Kora este Kalász Márton A téli bárány címû könyvének bemutatóján egy rég letûnt világról, a Szekszárd és Mohács környéki svábok életérõl, szenvedésérõl, meghurcoltatásáról képet kapva szinte beledöbbent a gömöri hallgatóba a felismerés, milyen hasonlóan: milyen mostohán és ostobán bánt el a történelem mind a magyarországi svábokkal, mind a felvidéki magyarokkal. Az írótábor második napján a Felvidéket egyedül képviselõ régió, Gömör képviselõi mutatták be, honnan is jöttek, hol is van az a Gömörország, mit is terveznek az ott élõk. B. Kovács István frappáns, pergõ, élvezetes kiselõadásban vázolta fel a térség fejlõdését az õstörténettõl napjainkig, természetesen hangsúlyozva a Gömör és a Partium közötti történelmi kapcsolatokat, hiszen mindkét vidék tulajdonképpen a kuruc felkelések, a függetlenségi mozgalmak fészke volt, ugyanolyan rebellisen gondolkodó és cselekvõ emberek lakták (lakják?) mindkét vidéket. A Gömörország címû folyóiratot Hizsnyan Géza, a lapot kiadó Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület választmányának és a lap szerkesztõbizottságnak tagja mutatta be, Szászi Zoltánnal, a lap munkatársával közösen. A gömöri „különítmény” egyben minden jelenlévõ peremvidéki lap képviselõit meghívta az õszi országalapítási rendezvénysorozatra, amelynek egyik fõ célja a Kárpát-medencében létezõ magyar kulturális régiók munkájának összehangolása. Az összejövetel másik fontos célkitûzése pedig az, hogy az egységes kultúrnemzet számára képet nyújtson az anyaországon kívül létezõ értékteremtõ és értékmegõrzõ mûhelyek munkájáról. A II. Partiumi arótábor idei rendezvénysorozatának része volt egy bordalverseny is. Ebbe a „versenybe” – melynek fõdíja öt liter hegyközszentimrei királyleányka volt – 16 költõ nevezett be, a fõdíjat korábban tartalmazó demizson ma Gömörben szolgál borszállításra. A Székelyföld, az Irodalmi Jelen, az Új Dunatáj, a Kapu, a Zempléni Múzsa, a Várad, a Reggeli Újság és a Partiumi Közlöny szerkesztõi pedig lelkesen megígérték, hogy részt vesznek egy gömöri túrán, kapcsolatokat építenek és ápolnak a peremvidéken élõkkel, mintegy szellemi gyûrût alkotva ekként az anyaország körül, és végre aktívabban bekapcsolva a határon túli alkotókat az anyaországi szellemi életbe. A Partiumi arótábor díját idén Duma István András csángó költõ kapta, aki egyébként velünk, gömöriekkel kiválóan megértette magát a maga õsi magyar nyelvén. Õ is készül errefelé, hogy a távoli csángók üzenetét elhozhassa hozzánk. SVÁB ZOLTÁN