Ötvenéves Tarr Béla Kossuth-díjas filmrendezõ A magyar filmnyelv nagy „avantgárdja”, Tarr Béla ötvenéves. A filmes szakmában a világklasszisok között tartják számon: a The Guardian címû brit napilapban megjelent egy lista, amelyben kritikusok rangsorolták a világ negyven legjobb filmrendezõjét, s e listán a tizenharmadik hellyel Tarr Béla még Pedro Almodóvart és Tarantinót is megelõzte. Tarr egy olyan értékelésben végzett ilyen elõkelõ helyen, melynek szempontjai a következõk voltak: tartalom, látvány, mesterség, eredetiség és intelligencia. A Village Voice pedig a 2001-es év harmadik legjobb rendezõjének minõsítette. Tarr már a kezdetekkor is „különutas”, hiszen nem a szokványos módon indult-indulhatott a pályán. Elõbb „megmártózott” az élet sûrûjében: volt hajógyári segédmunkás és szállodaportás is. Emellett azonban egész fiatalon kezdett amatõrfilmezéssel foglalkozni, s ez az érdeklõdése vezette el õt a Balázs Béla Stúdióba, ahol amatõr szereplõkkel elkészítette a Családi tûzfészek címû dokumentum-játékfilmet egy család lakásproblémájáról. Ezzel nemcsak hazai indulását, hanem nemzetközi útját is megalapozta: a film elnyerte a mannheimi filmfesztivál nagydíját. Tarr Béla ezután szerzett-szerezhetett rendezõi diplomát a Színmûvészeti Fõiskolán. A Családi tûzfészket még két dokumentarista, szociográfiai film követte, a Szabadgyalog, amely egy fiatal beilleszkedési gondjaival foglalkozik, majd a Panelkapcsolat, amely egy kétgyermekes család megromlott kapcsolatáról szól – ebben már színészek alakítják a szerepeket: Koltai Róbert és Pogány Judit. Ezeket követõen forgatta az Õszi almanach címû filmet, amely váltást jelent Tarr Béla munkásságában. A dokumentarizmust felváltja a lélekelemzés, az erkölcsi értékek kutatása. A film egyetlen lakásban játszódik, komor párbeszédekkel, különös színvilággal. Késõbbi filmjeinek forgatókönyvírója Krasznahorkai László író. Ezekben ismét változik Tarr Béla filmnyelve: részletezõ, lassú cselekményvezetés, nyomasztó esõ, világvége hangulatok, komor, monoton világok, lepusztult környezetek, lezuhant emberek, gonosz erõk munkálkodásai, lemeztelenített valóságok. Ezt láthatjuk a Kárhozatban, a Sátántangóban, a Werckmeister harmóniákban, a nagy Tarr-klasszikusokban, amelyekben az emberek közti kiélezett konfliktusokat – ahogy maga mondja – „kozmikus nézõpontba” helyezi. Tarr Béla számtalan külföldi elismerés és díj tulajdonosa. 2002-ben Jeruzsálemben életmûdíjjal tüntették ki, Kárhozat címû filmjéért Cannes-ban neki ítélték a fesztivál elnöke által 1999-ben alapított, az év legjobb külföldi rendezõjének járó díjat. Idén az American Cinema Foundationtól megkapta az Andrzej Wajda Békedíjat. Az indoklásban ez olvasható: „Tarr Béla az európai film azon rendezõi közé tartozik, akik meghatározó módon szélesítették a filmmûvészet látókörét, és új mozgóképes eszköztárat hoztak létre.” Magyarországon Balázs Béla- és Kossuth-díjjal tüntették ki. TALLÓSI BÉLA