Megemlékezõ szentmisét tartottak a Don melletti harcok elesett katonáiért csütörtökön Szombathelyen, a Kálvária-templomban.
Megemlékezõ szentmisét tartottak a Don melletti harcok elesett katonáiért csütörtökön Szombathelyen, a Kálvária-templomban. A szentbeszédet dr. Szabó Tamás tábori püspök mondta. Vas megyében alig van olyan család, amelyet valamilyen módon ne érintett volna a 63 évvel ezelõtti tragédia, a második magyar hadsereg Don- kanyari veresége. A város a rendszerváltás óta minden év januárjában szentmisével hajt fejet az elesett hõsök emléke elõtt.
Az ünnepi szertartás indításaként Vitéz Fonyódi László nyugalmazott fõtörzszászlós, a Honvéd Hagyományõrzõ Egyesület szombathelyi elnöke köszöntötte az emlékezõket, majd dr. Széll Kálmán tartalékos orvos százados, nyugalmazott osztályvezetõ fõorvos idézte fel az 1943 januárjában történt tragikus eseményeket.
Budapesten koszorúzással és ünnepi mûsorral emlékeztek meg a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg 1943. évi Doni áttörés 63. évfordulójáról, továbbá a múzeum díszterén leleplezték a második világháborúban önkéntes és hivatásos szolgálatot teljesítõ ápolónõk emlékezetére állított márványtáblát.
1990 óta tartanak ünnepséget minden év január 12-én a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. Az idei ünnepségen katonai és hagyományõrzõ tiszteletadással emlékeztek a hõsökre, túlélõkre, hadirokkantakra és áldozatokra.
A megemlékezésen részt vett többek között a Magyar Honvédség Egészségügyi Parancsnokság, a Honvéd Hagyományõrzõ Egyesület, a Magyar Vöröskereszt, a Doni Bajtársi Szövetség és több más társadalmi szervezet, továbbá számos veterán és hozzátartozó.
Dr. Holló József, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum fõigazgatója beszédét egy 1943. január 12-én kelt levél ismertetésével kezdte, amelyben egy asszonyt férje haláláról értesítettek. "Megrázó és megdöbbentõ. Ezt az okmányt találomra vettem ki az irattárunk polcáról és sajnos ezekbõl az iratokból nagyon sok van. Nagyon sok katonáról nem tudjuk hol nyugszik, hol esett el."
Oroszország és Ukrajna területén 357 emlékmû és két központi temetõ jelzi, hogy ott magyar katonák vesztették életüket, mondta a fõigazgató.
A 2. magyar hadsereg közel egyéves tevékenysége alatt a hadszíntéren hozzávetõleg 125 ezer honvédet és munkaszolgálatost vesztett el. Több mint 50 ezren haltak hõsi halált, közel felük 1943 januárjában. Magyarország embervesztesége a második világháborúban a statisztikák szerint a negyedik volt az országok sorában: 800 ezer embert, ezen belül 350 ezer katonát tett ki.