Hermann Rorschach svájci pszichiáter és ideggyógyász, a "tintafoltok atyja" százhuszonöt éve, 1884. november 8-án született.
Apja festõ és rajztanár volt, maga Hermann is sokáig a mûvészi pályához vonzódott. Gyerekkorában gyakran mulattatta magát azzal, hogy tintapacákat a papírlap félbehajtásával különbözõ mintákká alakított, barátai egy idõ után csak "Pacának" nevezték. Egy ideig a mûvészi, az orvosi és a tudományos pálya között vívódott, végül a neves biológus Haeckel tanácsára az orvosi egyetemre iratkozott be és a pszichiáternek tanult. 1912-ben diplomázott, a következõ évben megnõsült és orosz feleségével Oroszországba költözött, ahol egy magánklinikán vállalt állást. 1914-ben hazaköltözött Svájcba és a nyilvánosság elé lépett kutatásaival.
Rorschachra nagy hatást gyakorolt Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete és Carl Jung munkássága. Eszébe idézõdtek gyermekkori tintapacái és felötlött benne a gondolat, vajon miért látnak ugyanabban a tintafoltban sokan egészen mást. Kísérletképpen iskolás gyerekeknek tintafoltszerû rajzokat mutatott, majd analizálta válaszaikat. 1921-ben adta ki Pszichológiai diagnosztika címû könyvét, az ebben leírt módszer tette nevét világhírûvé. Rorschach 15 véletlenszerû szimmetrikus festékfoltot mutatott 300 beteg és 100 egészséges embernek, akiknek értelmezniük kellett a látottakat. A válaszok elemzésébõl a személyiség bizonyos vonásaira következtetett, összefüggéseket keresett az érzékelési teljesítmény, az intelligencia, az érzelmi-indulati állapot és más személyiségjegyek között. Egy évvel könyve megjelenése után vakbélgyulladást kapott, a súlyos fájdalmak ellenére csak késõn fordult orvoshoz és 1922. április 2-án, 37 évesen hashártyagyulladásban meghalt.
A fantázia, a képzelet rugalmasságának vizsgálatára kiválóan alkalmas módszere igen széles körben elterjedt. A Rorschach-teszt 10 tintafoltokat ábrázoló táblából áll, ötön fekete, kettõn fekete és piros, hármon többszínû foltok láthatók. A pszichológusok a tesztek alapján következtetnek a páciens fantáziavilágára anélkül, hogy direkt kérdéseket tennének fel, a megismételt tesztek során figyelemmel kísérik a beteg gyógyulását, gyermekek esetében pedig a fejlõdés ütemét. Ugyanakkor a módszer nem feltétlenül vezet objektív eredményhez, hiszen befolyásolhatják a páciens elõzetes információi (a rajzok ma már megtalálhatók a világhálón), illetve több kiértékelési módszere is létezik.
Módosítás dátuma: 2009. november 09. hétfő
Apja festõ és rajztanár volt, maga Hermann is sokáig a mûvészi pályához vonzódott. Gyerekkorában gyakran mulattatta magát azzal, hogy tintapacákat a papírlap félbehajtásával különbözõ mintákká alakított, barátai egy idõ után csak "Pacának" nevezték. Egy ideig a mûvészi, az orvosi és a tudományos pálya között vívódott, végül a neves biológus Haeckel tanácsára az orvosi egyetemre iratkozott be és a pszichiáternek tanult. 1912-ben diplomázott, a következõ évben megnõsült és orosz feleségével Oroszországba költözött, ahol egy magánklinikán vállalt állást. 1914-ben hazaköltözött Svájcba és a nyilvánosság elé lépett kutatásaival.
Rorschachra nagy hatást gyakorolt Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete és Carl Jung munkássága. Eszébe idézõdtek gyermekkori tintapacái és felötlött benne a gondolat, vajon miért látnak ugyanabban a tintafoltban sokan egészen mást. Kísérletképpen iskolás gyerekeknek tintafoltszerû rajzokat mutatott, majd analizálta válaszaikat. 1921-ben adta ki Pszichológiai diagnosztika címû könyvét, az ebben leírt módszer tette nevét világhírûvé. Rorschach 15 véletlenszerû szimmetrikus festékfoltot mutatott 300 beteg és 100 egészséges embernek, akiknek értelmezniük kellett a látottakat. A válaszok elemzésébõl a személyiség bizonyos vonásaira következtetett, összefüggéseket keresett az érzékelési teljesítmény, az intelligencia, az érzelmi-indulati állapot és más személyiségjegyek között. Egy évvel könyve megjelenése után vakbélgyulladást kapott, a súlyos fájdalmak ellenére csak késõn fordult orvoshoz és 1922. április 2-án, 37 évesen hashártyagyulladásban meghalt.
A fantázia, a képzelet rugalmasságának vizsgálatára kiválóan alkalmas módszere igen széles körben elterjedt. A Rorschach-teszt 10 tintafoltokat ábrázoló táblából áll, ötön fekete, kettõn fekete és piros, hármon többszínû foltok láthatók. A pszichológusok a tesztek alapján következtetnek a páciens fantáziavilágára anélkül, hogy direkt kérdéseket tennének fel, a megismételt tesztek során figyelemmel kísérik a beteg gyógyulását, gyermekek esetében pedig a fejlõdés ütemét. Ugyanakkor a módszer nem feltétlenül vezet objektív eredményhez, hiszen befolyásolhatják a páciens elõzetes információi (a rajzok ma már megtalálhatók a világhálón), illetve több kiértékelési módszere is létezik.