Tiltakozott a lengyel sajtószabadság helyzetét érő bírálatok ellen a legnagyobb lengyel újságíró szervezet (MTI)

2017. március 04. szombat Adminisztrátor
Nyomtatás

Varsó, 2017. március 3. - A lengyelországi sajtószabadság helyzetét érintő nemzetközi bírálatok ellen tiltakozott a legtöbb újságírót tömörítő Lengyel Újságíró Szövetség (SDP) pénteken közzétett nyilatkozatában, amelyben a szövetség több civil szervezetnek az Európai Bizottsághoz (EB) címzett levelére reagált.
Február közepén csaknem harminc civil szervezet - köztük a Riporterek Határok Nélkül, az Amnesty International, a Human Rights Watch és a Nyílt Társadalom Európai Politika Intézete - nyílt levelet küldött az Európai Bizottságnak. Azt követelték, hogy a testület indítsa meg az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást Varsóval szemben, mert a lengyel kormány szerintük semmibe veszi a jogállamiság alapelveit.
Az SDP "felháborodással fogadja" azokat a felhívásokat, amelyek "a szólásszabadságot rendkívüli módon veszélyeztető államként bélyegzik meg Lengyelországot" - szögezik le a szövetség honlapján közölt nyilatkozatban.
A dokumentum "szándékos, politikai hátterű manipulációnak" minősíti a civil szervezetek felhívását, és tiltakozik az ellen, hogy Lengyelországot nem demokratikus államként bélyegzik meg, és olyan országokkal állítják egy sorba, amelyekben újságírókat megölnek vagy börtönbe zárnak.
Az SDP elismeri, hogy a médiára vonatkozó lengyelországi szabályozás "még mindig sok kívánnivalót hagy maga után", mindazonáltal leszögezi: a Riporterek Határok Nélkül kettős mércét alkalmaz Lengyelországgal szemben, mivel hallgatott, amikor az előző kormány több mint 400 újságírót tett az utcára, köztük sokat politikai okokból.
A nemzetközi szervezet nem reagált akkor sem, amikor "brutális és jogtalan nyomást gyakoroltak magánkiadókra, amikor a titkosszolgálatok szerkesztőségekbe törtek be, amikor a kormányzó erők magántulajdonú lapok kényelmetlen főszerkesztőinek leváltását kényszerítették ki, és befolyásolták a kiadók mögött álló tőkét" - állapítja meg a nyilatkozat Lengyelországban közismert esetekre, többek között a 2014-es lehallgatási botrány hanganyagát közlő Wprost hetilapnál végzett házkutatásra, illetve a Rzeczpospolita napilapnál 2013 óta végbement tulajdonosi és személyi változásokra utalva.
Az EB tavaly februárban indította el az uniós jogállamisági mechanizmust Varsóval szemben, egyebek között azzal vádolva a lengyel kormányt, hogy szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát.