Nyíltan hadat üzent Rudi Zoltán tévéelnöknek Friderikusz Sándor, aki a politikusok kezébe tette a döntést: vagy õ, vagy az MTV irányítója távozik a Magyar Televízióból.
- Hisztérikus magatartásával ön olyan légkört teremtett, amely az utóbbi idõben veszélyeztette A szólás szabadsága címû mûsor adásbiztonságát, ezért távoznia kell a Magyar Televíziótól - írta tévés forrásokra hivatkozva a Magyar Nemzet. Valóban távozik?
- Hisztériáról szó sincs, de a tûréshatár széléig jutottam, már ami Rudi Zoltán tévéelnök és néhány MTV-s vezetõ hatalmi játékát illeti. Egyébként semmi sem készül ma a Magyar Televízióban "adásbiztonságosabban", mint A szólás szabadsága. Kérdezze meg a kollégáimat!
- Az MTV hivatalos közleménye szerint csak szabadságra megy vasárnap, aztán visszaül a stúdióba. Visszaül?
- Már két-három hónapja elhatároztam: keresek egy minden szempontból alkalmas mûsorvezetõ-helyettest, hiszen olykor szükség van a feltöltõdésre. A választásom Horvát Jánosra esett, akinek szakmai képességeihez nem fér kétség, és - õszintén megmondom - egy kicsit tisztelegni is szerettem volna ezzel a választással televíziós múltunk nagyjai elõtt. Horvát Jánossal gyorsan megállapodtunk, õ már három hete ismerkedett A szólás szabadsága készítésének körülményeivel, részt vett a stábüléseken, kijárt a stúdióba, szóval nem csináltunk titkot abból, hogy õ lesz most - egy vasárnap erejéig -, és aztán negyedévenként a helyettesem.
- Miért ön választott helyettest?
- Nem is gondoltam arra, hogy ezzel bárkit is sértek, mi több, kötelességemnek tartottam, hogy magam gondoskodjak a megoldásról. A mûsort mindenkor a szokásos nívón kell elõállítani, ráadásul szakmailag is azt tartom megalapozottnak és biztonságosabbnak, ha én választok, hiszen A szólás szabadsága eredeti szerkezetét és máig létezõ mûködési mechanizmusát is magam alakítottam ki, tehát - úgy gondolom - minden ízében ragaszkodhatom a találmányomhoz. Csakhogy - állítólag - nekem egyezetnem kellett volna az alig négy-öt hónapja a székébe ültetett új hírigazgatóval.
- Amit nem tett meg?
- Mondjuk úgy: nem gondoltam rá. Bár valószínû, ha a hírigazgatói székbe olyan ember kerül, aki a televíziózásban valaha is megjegyezhetõ érdemeket szerzett, vele biztosan egyeztetem az elképzelésemet. Hangsúlyozom: én nem akartam rosszat, azt hittem, ez így van rendjén. Amúgy, mint megtudtam, ezt a mostani hírigazgatót úgy "találták meg" a magánszférából, hogy televíziós tapasztalata elhanyagolható volt. Elõtte sok, egyébként erre a pozícióra alkalmas személy visszautasította a felkérést, így Rudi Zoltán tévéelnök - jobb híján - egykori cégtársát és barátját kérte föl a pozícióra. Ez az új hírigazgató pedig, amióta elfoglalta a hivatalát, nem visszahúzódik, nem mellérendelt szerepet játszik, hanem rendszeresen törekszik beleszólni a mûsorkészítésbe. Alighanem kishitû vagy bizonytalan, mert különben ez nem egy ügy, és nem csinál az ember presztízskérdést abból, hogy vele nem hagyattam jóvá a helyettes mûsorvezetõ személyét. A múlt héten meg az volt a kifogása - állítólag - Simon András alelnök úrral egyeztetve, hogy nem kellene a mûsor elejére Hajdú Andrea. Nyilván a Magyar Televízióban mostanában napirenden lévõ „nõtelenítés" jegyében. Természetesen ezt visszautasítottam.
- Ön is presztízskérdést csinált a helyettesítésbõl. Ráadásul az MTV-nek is lehet beleszólása abba, hogy ki vezeti az egyik mûsorát.
- Most kapaszkodjon meg: Rudi Zoltánnal elõzetesen még közöltem is, hogy a választásom Horvát Jánosra esett. A tévéelnök erre - igaz, tétova módon - a mûsor-szolgáltatási szabályzatra hivatkozott, amely szerinte tiltja, hogy ha valaki kereskedelmi tévében dolgozik - és Horvát a Sport TV elnöke -, a közszolgálati tévében mûsorvezetõ legyen. Megkérdeztem Rudit, hogy ha ez így van, hogyan lehetséges, hogy éveken át Horvát vezette ugyancsak az MTV-ben az Aranyág címû gyereksegélyezõ egész napos mûsorokat, továbbá Verebes István, a TV2 - korábban az RTL Klub - arca hogyan ülhet át minden héten a közszolgálati Nap-keltébe. Rudi azt felelte: "Rendben van. De ha botrány lesz belõle, én errõl nem tudok". Nem elõször volt ilyen "bátor" az elnök. Aztán pár nappal késõbb ezt már letagadta, és kinyilvánította, hogy a hírigazgatónak errõl bizony tudnia kellett volna, ez az õ kompetenciája, Horvát János pedig nem lehet a helyettesem. Hétfõ délután Simon András alelnöknek is valami hasonló volt a véleménye. Én meg odáig naivul azt hittem, hogy a mûsorért én vagyok felelõs, én és csapatom tagjai együtt, a televízió vezetésének - reméltem - örömére értük el a sikereket, tehát érdekeink e tekintetben nem is különbözhetnek.
- Mi lesz akkor most vasárnap A szólás szabadságával?
- Horvát János jelezte, hogy ilyen elõzmények után õ most inkább eltekint a mûsorvezetõ-helyettesítéstõl. Meg tudom érteni. Az is biztos, hogy nekem el kell utaznom, hetekkel korábban egyeztetett hivatalos tárgyalásra megyek vidékre. De ez az ügy most már nem a mûsorról szól. Ahogy hallom, több kollégámat is megkérték, az elutasítások után végül Krizsó Szilvia kötelességévé tették a helyettesítést. Az is jellemzõ Rudira, hogy most, amikor már látja, hogy nem is olyan egyszerû a mûsort a segítségem nélkül megoldani, elõbb Simon András mûsorokért felelõs alelnökre testálta a dolgot, Simon viszont rögtön bejelentette: neki csütörtök-pénteken sürgõsen el kell utaznia. Rudi ezek után felszólította a helyzet menedzselésére a hírigazgatót, akinek a presztízse pár napja még minden pénzt megért, és az õ hepciáskodása nyomán keletkezett a cirkusz. De a hírigazgató is - menekülve a felelõsség elõl - tovább adta a feladatot az egyik munkatársnõmnek, aki az MTV alkalmazottja, de egyébként semmi köze a mûsorhoz, és a három férfi által kikevert helyzethez. Írásban az õ kötelességévé tették, hogy felel a most vasárnapi adásért. Tehát ha balhé van, Simon távozik, Rudi delegálja a feladatot, a hírigazgató pedig továbbadja annak, akinek adott esetben a fejét lehet venni. Ezek a bátor férfiak irányítják ma a Magyar Televíziót. És ha tudná, hogy mennyire jellemzõ ez az egész!
- Valóban ennyire fontos kérdés a helyettesítés, hogy emiatt szakítópróba elé kell állítani az MTV-t?
- Én csak gondoskodni akartam a pótlásomról... Sajnos, amióta Rudi az elnök, csak az a fontos az MTV-ben - mûsort, nézõt, pénzt is beleértve -, hogy ezek a tévévezetõk mekkora hatalmat tudnak erjeszteni a saját kis szemétdombjukon.
- A Magyar Nemzet viszont azt írja, hogy ön akarja felborítani a belsõ viszonyokat, át akarja venni az Este irányítását, és az eddigieknél is jobban az MSZP befolyása alá akarja vonni az MTV-t.
- Valóban szó volt arról az utóbbi hetekben, hogy nincs elég felület ma, és már jó ideje a Magyar Televízióban a közszolgálati mûsorok számára. Az is igaz, magam kezdeményeztem Rudinál, hogy hosszabbítsuk meg az Estét, de nem azért, hogy az MSZP-nek, hanem hogy a közéletnek sokkal nagyobb terepe legyen a közszolgálati Magyar Televízióban. Hogy egy, a mainál sokkal tartalmasabb, elemzõbb, több aspektusú mûsor váljék belõle, mert - ahogy viccesen szoktam mondani - az „Este" manapság hírmûsornak sok, háttérmûsornak kevés. Ráadásul annyira elfáradt ez az egész, hogy hibát hibára halmoz. Legutoljára például Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt leckéztették meg, amikor a könyve kapcsán - az elõzetesen egyeztetett sajtóterv ellenére - a Klubrádió folyosóján orvul kamerával megvárták, és ki akartak erõszakolni a könyvérõl pár mondatot. Gyurcsány rezignáltan közölte, hogy neki 15 másodperc múlva be kell ülnie egy élõ rádióadásba, ezért jött ide, de egy késõbbi idõpontban készségesen áll az Este rendelkezésére. Mindezt adásba szerkesztették, és azzal a kommentárral látták el: a miniszterelnök egy kereskedelmi rádiónak igen, a közszolgálati televíziónak nem adott interjút új könyvérõl. Képzelheti, milyen jót tesz egy ilyen - hírértékét tekintve teljesen értelmetlen - közjáték a közszolgálati televíziónak! Tudomásom szerint Gyurcsány Simon alelnökkel közölte is: ilyen ellenséges lépés után õ jó ideig távol tartja magát az Estétõl. És nehogy azt higgye, hogy bárminek ebben a televízióban van következménye! Ezekbõl nem csinálnak ügyet Rudiék, de hogy ki legyen a helyettesem, az „sorsdöntõ" kérdés. Persze, nincs mit csodálkozni ezen, hiszen az Este eredetijét a Rudi-Simon páros együtt találta ki, ez az õ édesgyerekük. És minden erõvel azon vannak a mai napig, hogy elhitessék: ez a mûsor a Magyar Televízió zászlóshajója. Miközben A szólás szabadsága a közszolgálati csatorna legnézettebb politikai mûsora. Ebben a csapatomnak temérdek sziszifuszi munkája van: napi 14-16 órában dolgozunk, minden részletet, minden bejátszást magunk tervezünk meg, hétrõl hétre végigkísérjük a grafikai és gyártási kivitelezést. Nekem nincs ennél fontosabb! Csak azért minden vasárnap délután három-négy óra körül elkezdjük a próbát, hogy - a Magyar Televízió elképesztõen siralmas körülményei ellenére - lehetõleg hibátlan adás szülessék, és megejtõen hasonlítson a mûsorunk egy olyan tévéprogramra, mint amilyeneket manapság világszerte a professzionális televíziókban látni. Mondok néhány történetet: 121 adáson vagyunk túl, de például Rudi elnök húsz hónapos "uralkodása" alatt kizárólag csak akkor jött ki a stúdióba, ha a miniszterelnök volt a vendégünk. Majd' egy hónapnyi munkával, rengeteg szervezéssel februárban elértem, hogy az országértékelések után A szólás szabadságában - legalábbis egy mûsorban - jelenjen meg Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor. A pillanat "történelmi" volt, hiszen a volt és a jelenlegi miniszterelnök odáig semmilyen keretek között nem találkozott. Természetesen ezúttal is kijött Rudi elnök úr is, de látványosan csak Gyurcsány körül legyeskedett. Ami pedig a mûsort illeti, errõl az egészrõl a Magyar Televízió kinevezett elnöke - egy hangos ásítás közben - összesen annyit mondott: „Ez nagyon hosszú volt."
- Ugyan pályázaton nem sikerült elnöki posztot nyernie, mégis jelentõs befolyása van a Magyar Televízióban. Úgy tudni, hogy még õszi mûsorstruktúrát is készített. Ez az ön dolga lenne?
- Természetesen nem a munkaköri kötelességem, de - ahogy pár hete az ÉS-ben írták rólam - az „utolsó mohikán" vagyok, aki él-hal a televízióért, mert rengeteg, kimerítetlen fantáziát látok benne. Május végén-június elején, amikor a kereskedelmi igazgatóval azt érzékeltük, hogy az MTV-ben senkinek nem szívügye a mûsor, és a - demonstrációkban gyakran hivatkozott - nézõkre valójában fütyülnek, leültünk, és ketten összehoztuk a 17 új mûsorelembõl álló õszi struktúrát, amit szeptember és február között - a rendelkezésre álló pénztõl függõen - lépcsõzetesen életbe lehetett volna léptetni. Ez - tõle tudom - Rudi Zoltánnak rendkívüli módon tetszett, azt hangoztatta, hogy „ezt most biztosan megcsináljuk". Majd fiókja mélyébõl soha többet nem vette elõ. Aztán amikor kinevezett egy harminc év alatti mûsorigazgatót a legfontosabb csatorna, az m1 élére, tudomásom szerint neki már meg sem mutatta. Simon András mûsorokért felelõs alelnök pedig soha többé nem is érdeklõdött ezen struktúra felõl, igyekezett meg nem történtté tenni a tervezetet, az õ egyetlen ambíciója az volt, hogy kifürkéssze: mi ez a munka-szövetség köztem és a kereskedelmi igazgató között. Ugyanis ezek azt el sem tudják képzelni, hogy még van két ember a házban, aki - mindennek dacára - televíziózni akar a Magyar Televízió keretei között. Nincs ezen mit szépíteni, mindenki tudja az MTV-ben, hogy Rudinak nagy nyûg ez az egész televízió, a mûsorokat alig látja, és ami a képernyõn van, arról jószerével õ tud utoljára. Jószerével többet volt az elmúlt másfél évben sípályán és vitorlás hajó fedélzetén, mint az elnöki szobájában.
- A tévéelnöknek bent kellene ülnie állandóan az irodájában?
- Szinte örökösen úton van, ezért ritkán találni a szobájában. De hétvégén sem lehet felhívni. Ez derült ki II. János Pál pápa halálakor is, aki nem autóbalesetben halt meg, tehát lett volna idõ fölkészülni a legrosszabb hírre, mégis a Magyar Televízió a halálhírének közzététele után - ellentétben a kikozmetikázott MTV-s jelentéssel - kerek 28 percig még egy orangután fõszereplésével zajló filmet sugárzott. Ezt látva azonnal telefonáltam Rudinak, de sem õ, sem a mûsorokért felelõs Simon alelnök úr nem volt elérhetõ. És aztán az egészet a teljesen vétlen Nika György megbízott hírigazgató nyakába varrták. De mert Nikát kemény fából faragták, õ egy ideig nem vállalta a felelõsséget, ezért Rudi és Simon utasítására munkaidõben megszondáztatták, hátha ezen az alapon ki lehet rúgni. Megjegyzem: Nika absztinens. De itt van a NévShowr címû kiebrudalt szórakoztató mûsor esete is. Most azt ne beszéljük meg, hogy színvonalas volt-e vagy nem a NévShowr; hogy Hajdú Péter alkalmas vezetõje volt-e ennek vagy sem, hiszen ez ízlésbeli kérdés. Egy tény: ezt a show-t vasárnaponként 1,6-2 millió ember nézte. Köztudott volt, hogy a mûsor mögött - Hajdú Péter üzlettársaként - Tornóczky Anita állt. Amíg Medgyessy Péter hivatalában volt, Rudi valósággal vörös szõnyeget terített Hajdú és Tornóczky elé, õk voltak a házi kedvencek. Hajdút a fülem hallatára gyakran „tesókám"-nak szólította a Magyar Televízió elnöke. Alig telt el néhány hónap Medgyessy lemondása után, elõbb Anita körül fagyott meg a levegõ, kiiktatták a programból a riportmûsorát, majd a NévShowrra is szabad vadászatot engedélyezett Rudi, és lám, ezt is olyan amatõr módon, hogy ugyan június óta eltelt négy hónap, de ennek a televíziós vezetésnek ez nem volt elég idõ arra, hogy egy hasonlóan sikeres szórakoztató mûsort a NéwShowr helyére állítsanak. Ötletük sincs. A tévéelnöknek pedig csak az számított mindig, hogy aktuálisan ki mögött van politikai háttér, és ki mögött nincs. Tanúim vannak rá, hogy sokszor azt hangoztatta: "Rég kirúgnám Friderikuszt is, ha a mûsora révén nem lenne ennyi politikus ismerõse." Vagy ahogy Vitray Tamást csúfosan eltávolította az elnök, az sem egy mindennapi történet.
- A Magyar Televízió mindenkori állapotát ismerve a politikai kapcsolatok aranyat érhetnek, különösen amikor - mint minden õsszel - támogatásért kilincsel a köztévé.
- Csakhogy Rudi Zoltánról ma már politikai körökben mindenki, még egykori pártfogói is tudják, sõt mondják is, hogy alkalmatlan, de azzal az indokkal napolják el leváltásának a kérdését, hogy utána még bonyolultabb helyzet állhatna elõ, és a parlamenti választások elõtt már nem áll a politika érdekében újabb frontot nyitni.
- A politikai háttérvitákból kevés látszik a képernyõn.
- Itt van az õszi struktúra ügye, amelyet nagy dirrel-dúrral meghirdettek, miközben tudták, hogy az egész legfeljebb A nagy átverés címû mûsorba illene. Talán ha két-három új mûsor indult szeptemberben, márpedig az struktúrácskának sem nevezhetõ, és folytonosan arra hivatkoztak, hogy nincs pénz semmire. Ezzel szemben erre az évre már 18 milliárd forintnál is többet kapott a közszolgálati televízió. De az egész intézmény költségvetésének alig valamivel több, mint harminc százalékát költi mûsorokra, a többi elmegy "fenntartásra", amely a kelleténél jóval nagyobb mértékben az õ fenntartásuk. Õk maguknak az elmúlt másfél évben napra pontosan minden hónap másodikán kiutalták a milliókat, miközben a mûsorokat készítõ külsõs, kispénzû emberek nemrég még négy-öt hónapot, manapság két-három hónapot várnak akár tíz-húszezer forintjaikra is. És mindeközben megállás nélkül milliárdokért folyamodnak a politikához. Rudi elnöki pályázatába például - kérés és erkölcsi gátlás nélkül - átemelte az én egykori elnöki pályázati anyagomból a többcsatornás Magyar Televízió levédett ötletét. A béke kedvéért nem szóltam semmit, hiszen én attól vagyok boldog, ha gyarapszik az MTV. Ebbõl az egészbõl egy idõben kibontakozni látszott a "hírcsatornaként" emlegetett m3. Egy kitûnõ kollégámmal kidolgoztatták az m3 mûsorstruktúráját, majd az egésszel megbíztak egy nem sok gyakorlattal rendelkezõ ifjú titánt, miközben jó egy éve Rudi már bevallotta nekem: nem lesz az egészbõl semmi. Azonban a politikát még hosszú hónapokig etette, mert ezen az áron lehetett elhitetni, hogy õ milyen koncepciózus.
- Miért mesélte el mindezt, és miért ennyi idõ után? Tavaly õsszel is bejelentette, hogy kiszáll, és végül mégis maradt.
- Szégyellem is magam azért, hogy idáig hallgattam, de a helyzet tovább nem tûrhetõ. Én független értelmiségi vagyok, akinek kötelessége kinyitni a száját, ha maga körül szakmai, erkölcsi és anyagi visszaéléseket tapasztal. Nekem nincs veszítenivalóm. De mert most már tényleg nagyon aggódom a televíziózás mûfajáért és magáért az intézményért, ez nem halasztható tovább egyetlen percig sem. A Rudi Zoltán vezette Magyar Televízió minimálisan sem felel meg a harmadik évezred mûsorszolgáltatási igényeinek, a máig ott lévõ kitûnõ szellemi muníció egy ember, a teljes joggal felruházott elnök és két társa vezetési és emberi alkalmatlanságán vérzik el.
- Elhagyja a süllyedõ hajót?
- Mindent elkövetek a tisztesség határai között, hogy a politika észlelje, mi történik a tévében, és nem csak újságinterjúk formájában fejtem ki a véleményemet, hanem - bármi áron - mindent megteszek, hogy visszaállítsuk a Magyar Televízió becsületét és a tisztességes mûködés feltételeit. Annyi saját halottja van már ennek a tévévezetésnek, hogy becsületes ember nem asszisztálhat ehhez tovább, erre mozgalmat lehet és kell építeni. De addig is tudják meg a döntéshozók, hogy amikor újabb kétmilliárdért kilincsel Rudi, például csak a NévShowr kipenderítésével 350-400 millió forintos bevétel hullott ki az MTV kasszájából. Sok száz ember nevében teszem a dolgomat, és most aztán már tényleg vagy nagyon gyorsan elküldik-felfüggesztik a tévé elsõ számú vezetõjét, vagy a szakmaiság ebbe az intézménybe jó ideig nem költözik vissza. Az lehetetlen, hogy a politika eltûrje az ilyenfajta „országlást" csak azért, mert - adott esetben - Rudi Zoltán a legkisebb közös többszörös. Így rohad szét ez az egész ország.
- Tehát vagy Rudi vagy ön?
- Én inkább úgy fordítanám meg: vagy Rudi, vagy a szakmaiság. Döntsenek errõl a politika csinálói, ez az õ felelõsségük. De ha minden marad a régiben, kénytelen leszek rövid idõn belül megszervezni azt a civil demokratikus mozgalmat, amely figyelmezteti õket is a tûrhetetlen televíziós közállapotokra.
Haszán Zoltán