A reality-mûsorok és az etikai határ

2005. december 18. vasárnap Új Szó
Nyomtatás
A valóságshow-k a nézõk bevallása szerint Európa-szerte nagyfokú érdektelenséggel találkoznak, a magyarok az átlagnál is nagyobb mértékben, 73%-ban mondják azt, hogy a reality-mûsorok nem érdeklik õket - derült ki a UPC nemzetközi tévés felmérésébõl.
A valóságshow-k a nézõk bevallása szerint Európa-szerte nagyfokú érdektelenséggel találkoznak, a magyarok az átlagnál is nagyobb mértékben, 73%-ban mondják azt, hogy a reality-mûsorok nem érdeklik õket - derült ki a UPC nemzetközi tévés felmérésébõl.

A többség Európa-szerte úgy véli, elsõsorban az erõszak bemutatása az, amivel a valóság-alapú tévémûsorok már átlépik az etikai határt és elfogadhatatlanná válnak. Hazánkban a nézõk az átlagnál (16 százalék) szigorúbbak: százból csak tizenegy nézõ engedne meg bármit a valóságmûsoroknak, de van olyan ország (Szlovénia), ahol sokak szerint a tévében minden elfogadható: tízbõl hárman bármit befogadnak. Bár négy magyarból három azt válaszolja, hogy hidegen hagyják a realityk, a Gyõzike-féle doku soap hatalmas nézõtáborral bír, és a többi valóságshow is tisztességes nézettségi mutatókal rendelkezett a közelmúltban.
Noha szinte minden magyar nagy televízió-fogyasztó, az európaiaknak általában és a magyaroknak is csupán az egyharmada mondja azt, hogy többnyire otthon marad kedvenc mûsorai miatt, és hazánkban közülük is csak minden második (az összes nézõ 14 százaléka) vallja azt, hogy minden esetben marasztalja õt a tévé. Egyötödük inkább felveszi videóra, míg 45 százalék nem nézi meg kedvenc adását, ha éppen más programja is van.

Módosítás dátuma: 2005. december 18. vasárnap