A CME az utóbbi idõben külföldi ügynökségekkel monitoroztatta a Markízát
Pozsony. Veszélyben volt a Markíza mûködési engedélye, az utóbbi idõben ugyanis nem lehetett kizárni a lehetõséget, hogy a frekvenciatanács nem hosszabbítja meg. A CME valószínûleg ezért akart nagyobb befolyást szerezni a magántévében, s az amerikaiak máris kiegyensúlyozottabb híradást ígérnek. Bár látszólag a frekvenciatanácsnak nincs törvényes oka nem meghosszabbítani további 12 évre az engedélyt, a közelmúltban napvilágra került fejlemények alapján mégiscsak mérlegelhették volna azt is, hogy elutasítják a kérvényt. Kiderült: Pavol Rusko, a tévé volt igazgatója olyan szerzõdést kötött František Vizváryval, hogy ha távozik a politikából, visszaadja a részvényeit. Politikai szerepvállalása elõtt ugyanis látványosan eladta tulajdonrészét. Ennek ellenére óriási volt a befolyása, a híradót rendszeresen vádolták elfogultsággal. Agócs Valériát, a frekvenciatanács elnökét augusztusban meglepte a Vizváryval kötött szerzõdés, s nem zárta ki, ha újabb fejlemények bukkannak fel, az befolyásolhatja az engedély meghosszabbításáról szóló döntést. „A törvényes feltételeknek mindenkinek eleget kell tennie, egyetlen mûsorszolgáltatóval szemben sem vagyunk elfogultak. Ezt a 9 tagú testület valamennyi tagja nevében leszögezhetem” – mondta a frekvenciatanács elnöke. A Markíza-híradó kiegyensúlyozatlanságára az amerikai kormány is rámutatott. A CME az elmúlt hónapokban külföldi ügynökségekkel monitoroztatta a mûsort, s azok is megerõsítették, hogy némelyik tudósítás nem volt objektív. Az amerikaiak úgy döntöttek, nagyobb befolyásra tesznek szert, s mielõtt hétfõn bejelentették a tulajdonjogi viszonyok módosulását, felkeresték Agócs Valériát. „E rövid udvariassági találkozón megígérték, szigorúan fogják ellenõrizni, hogy a híradás ezentúl megfeleljen a nemzetközi normáknak” – árulta el lapunknak a tanácselnök. (sz-a)
Rusko csemetéi is döntenek a milliókról
Pozsony. Pavol Rusko tegnap elárulta, hétfõn visszavásárolta részvényeit František Vizvárytól, s az amerikaiak tõle vették meg. Nem árulta el, a CME mennyit fizetett neki, s azt sem akarta megmondani, mire fordítja a pénzt. Errõl majd a tévébõl idõközben távozott feleségével és két kiskorú gyermekével közösen dönt. (sz. a.)
Felfüggeszthetik a Markíza híradójának sugárzását?

Agócs Valéria, a frekvenciatanács elnöke:
Tartalmi törvénysértések esetén négyféle szankció van: írásos figyelmeztetés; pénzbírság; kötelezhetjük az adót, hogy a kifogásolt mûsor elõtt tegyen közzé közleményt a törvénysértésrõl; a negyedik büntetés a vitatott mûsor vagy annak egy részének a felfüggesztése. Legtöbb 30 napra lehet letiltani, s kizárólag a tanácson múlik, hogy a felfüggesztés 5 percig, egy napig vagy egy hónapig legyen-e érvényben. A magyar ORTT gyakran él ezzel a lehetõséggel. Szlovákiában ezt a szankciót egyszer alkalmazták, éspedig 1998-ban, a választások elõtt, amikor a választójogi törvény még nem mondta ki, hogy magánmédia is bekapcsolódhat a kampányba. A Markíza akkor egy idõleges mûsort indított el Arcélek címmel, s ebben bemutatta a képviselõjelölteket. Ezt azonnali hatállyal felfüggesztették. A híradó esetében azt tehetnénk, hogy néhány percre vagy egy napra felfüggesztjük a sugárzást.
Fennáll ez a lehetõség azután is, hogy a Markíza új többségi tulajdonosa, a CME megígérte, ezentúl objektív lesz a híradás?
Mindig utólag döntünk. Csak azt elemezhetjük, amit már leközvetítettek. A közigazgatási eljárásról szóló törvény értelmében egy-egy eljárást hat hónap alatt kell lezárni, vagyis a fél év alatt tapasztalt törvénysértést utólag akár így is szankcionálhatjuk. (sza)