Magyarország jóval az uniós átlag (47 százalék) alatt marad: a 16–74 éves lakosság 28 százaléka használja az internetet.
Az Európai Unió 25 tagországára kiterjedõ felmérést végzett az Eurostat. A felmérés során az unió statisztikai hivatala az internet-használat elterjedtségét és megoszlását vizsgálta, 2004 elsõ három hónapjában.
A felmérés során a 16–74 éves korosztályba tartozókat kérdeztek meg, átlagosan 47 százalékuk használta a világhálót a vizsgált idõszakban. (A jelentést számol mindazokkal, akik az azt megelõzõ három hónapban legalább egyszer használták az internetet.)
Az internet-használat a végzettségtõl is függ: a középfokú végzettségûek 52 százaléka, az ennél alacsonyabb szintû végzettséggel rendelkezõk 25 százaléka, míg a felsõfokú végzettségûek 77 százaléka használta a világhálót.
Az internet használatát illetõen eltérések vannak életkor, foglalkozás, végzettség, és az adott régió urbanizálódási foka szerint. Ezt az úgynevezett digitális megoszlást az infrastruktúra hiánya, az információs technológiák használatára való ösztönzés hiánya, a számítógépes ismeretek vagy tudás hiánya befolyásolja.
Az EU tagországainak mindegyikére érvényes, hogy a magasabb fokú képzettségggel rendelkezõk nagyobb arányban használják az internetet. A legnagyobb eltéréseket a magasabb és alacsonyabb képzettséggel rendelkezõ internet-használók megoszlása között Portugáliában (70 százalékpont) jegyezték, továbbá Szlovéniában (68 százalékpont), Spanyolországban (61 százalékpont), az Egyesült Királyságban (59 százalékpont) és Olaszországban (58 százalékpont), míg a legalacsonyabb eltérést Litvániában (11 százalékpont), illetve Svédországban (24 százalékpont), Németországban (25 százalékpont), Dániában és Észtországban (27 százalékpont).
Az alacsonyabb képzettségi szinttel rendelkezõknek több mint a fele használja az internetet, Svédországban (70 százalék), Dániában (64 százalék), Finnországban (54 százalék) és Németországban (51 százalék), míg a felsõfokú képzettséggel rendelkezõk internet-használati aránya csak Litvániában (38 százalék) és Görögországban (48 százalék) kisebb az 50 százaléknál.
A tagországokban leggyakrabban a diákok használják az internetet: Finnországban 97 százalék, Svédországban és Dániában 96 százalék, ezzel szemben Görögországban csak 55 százalék, Írországban 57 százalék, Olaszországban 74 százalék. A diákok után a leggyakrabban az alkalmazottak szörfölnek a világhálón: Svédországban 86 százalék, Dániában 83 százalék, Hollandiában és Finnországban 82 százalék, ezzel szemben Görögországban csak 28 százalék, Litvániában és Magyarországon 33 százalék.
Az internetet használó munkanélküliek aránya szinte minden tagország esetében alatta maradt az alkalmazottak arányának. A legritkábban a litván (8 százalék) és a lett (10 százalék) munkanélküliek interneteznek, a leggyakrabban a svédek (86 százalék) és a hollandok (76 százalék). A legritkábban minden tagország esetében a nyugdíjasok használják a világhálót: 13 tagországban számuk nem éri el a 10 százalékot. Csupán Hollandiában (54 százalék), Svédországban (45 százalék), Dániában (34 százalék) és Luxemburgban (32 százalék) számottevõbb az internetezõ nyugdíjasok aránya. A 16–24 évesek körében az internet-használók száma háromszor nagyobb, mint az 55–74 évesek esetében.
Magyarország jóval az uniós átlag (47 százalék) alatt marad: a 16–74 éves lakosság 28 százaléka használja az internetet. A diákok 87 százaléka, az alkalmazottak 33 százaléka, a munkanélküliek 17 százaléka, a nyugdíjasok 3 százaléka internetezik. A képzettség szintje szerinti megoszlás a következõ: az alacsony képzettségû magyarok 13 százaléka, a középszintû képzettséggel rendelkezõk 45 százaléka, míg a felsõfokú képzettséggel rendelkezõk 68 százaléka használja a világhálót.