Nagyhatalmi súly alatt nehéz a szövetségi lét (Magyar Élet)

2015. január 06. kedd Adminisztrátor
Nyomtatás

2014. november 13. - Tudomásul kell venni, hogy a mai világban, főleg Európában, független ország nincs.
Európát az első világháború megrokkantotta, a második világháború kontinenesen kívüli nagyhatalamak uralma alá szorította, azzal a céllal, hogy Európa népe megszokja a nagyhatalmi irányítást. Az eredmény az lett, hogy az adott választékból az amerikai stílusú dominanciát elfogadta Európa népe, míg a szovjet dominanciát elutasította. A Szovjetunió felszámolása azt a célt szolgálta, hogy a távolnyugati nagyhatalom irányítása kiterjedjen Európa keleti felére is. A váltás a szabadság elnyerésének érzetét és élményét keltette a szovjet iga alól felszabadult országok népében. Bizalommal elfogadták az Amerikában és Nyugat-Európában érvényes liberalista politikai és gazdasági filozófiát és rendet. Azonban hamarosan megtapasztalták, hogy tervszerű eladósítottságukkal kiszolgáltatottjai lettek annak a szabadelvű gazdasági rendszernek, amelyben országuk nyitottsága egyirányú gazdasági-pénzügyi behatolást eredményezett, amiben ők adták a munkát, a hitelezők pedig elvitték a termelés hasznát. Hamarosan megtapasztalták azt is, hogy a tengerentúli Birodalom jelen van hazai politikai pártokon keresztül az ország belpolitikájában is. A liberális pártok a szabadság jelszavával támadták a nemzeti védekezést vállaló pártokat. A negyvenöt éves szovjet megszállás kormányzati garnitúráját befogadta szolgálatába a Birodalom, amit azok el is fogadtak, hiszen csak folytatniuk kellett azt, amit addig is műveltek: kiszolgálni a megszálló nagyhatalmat.
Magyarországon a szamizdatos „lázadók” és egyes pártállami vezetők beavatottságával az amerikai irányítású, jól előkészített rendszerátalakítás sikeresen átvezette az egypártrendszerű szocialista (valójában államkapitalista) hatalmi rendet a nyugati parlamenti demokráciás szabadpiaci liberalista rendszerbe. A magyar nép boldogan fogadta a változást, amikor kikiáltották a magyar köztársaságot 1989. október 23-án, ami számára a felszabadulás közeliségét jelentette. A nemzeti érzésűek által létrehozott Magyar Demokrata Fórum kormányra került, de gyengesége és tájékozatlansága folytán Antall Józseffel beépítkezett az amerikaiak által Magyarország számára előkészített liberalista, nyitott gazdálkodási rendbe. A következő négy évben a Magyar Szocialista Párt és a Szabaddemokrata Párt kormánya teljes odaadással kiszolgáltatta az országot a nyugati nagyhatalom kereskedelmi és pénzügyi korporációinak.
2010-re érett meg ennek a kiszolgáltatott létnek a megváltoztatára alkalmas helyzet a magyar választók akaratából. Az idei választások ismét megerősítették a magyar nép akaratát, ami röviden összegezhető abban, hogy a nép többségi támogatást ad a nemzeti érdeket szolgáló kormánynak.
Ez a megismételt nemzeti akarat két dolgot eredményezett: a hazai baloldal összeomlását és a világhatalom elszántságát a magyar nemzeti kormány eltávolítására. Ennek a szándéknak most bontakozó mozdulatai nyugtalanítják az országot, és természetesen minket is itt Ausztráliában.
*
A politikai aréna egyre veszélyesebb Európában. A békét ígérgető szólamok ellenére a világ sorsának eligazítására vállalkozott világhatalom a háborús megoldások útját választotta. Most, közel hetven év után a háború ismét megjelent Európában. Magyarország szomszédságában. A nagyhatalom megköveteli Európától az alkalmazkodást ehhez a háborús készülésédéhez is, ebből eredően Magyarországra máris alkalmazkodást követelő erőszak nehezedik.
A politikai eszmerend egyedüli érvényesítésére épített párthatalom uralkodása végre elhárult a szovjet iga alól felszabadult Közép-Európától, de erősödik a tapasztalat, hogy a helyében berendezkedett nyugati, eredendően amerikai szisztéma ugyancsak egy eszmerend egyedüli érvényesítésén buzgólkodik. Amiként a marxizmusra alapított kollektív (valójában pártállami) szisztéma gazdasági alapokra hivatkozva építette fel politikai szerkezetét, nagyon hasonlóan a világot már átszövő tőkés társaságok kapitalizmusa a gazdasági terjeszkedés teljes szabadságát teszi egyeduralkodó eszmerenddé. Használja a liberalizmus elnevezést.
A kapitalizmus gazdasági alapegysége, lényegi alkotó eleme a gazdasági társaság. Kapitalizmus nincs gazdasági társaság nélkül. A szabadpiac-eszme uralmát jellemzi és népszerűsíti a multinacionális tájékoztató ipar „Valamilyen mértékben szinte minden médium elkötelezett, vagy elfogult valamely gazdasági, vagy politikai érdekcsoport irányába, miközben világszinten egyre nagyobb mértékben koncentrálódik a felettük való ellenőrzés egy szűk tulajdonosi kör, mindössze kb. egy tucat óriáscég kezében.... Az elmúlt évtizedekben az óriásvállatok olyan mértékű vagyonra, befolyásra és hatalomra tettek szert, amilyen korábban csak országoknak, nagyhatalmaknak volt. A »fejlett«, többnyire nyugati országokban (az EU-t, így hazánkat is ide értve), de különösen az USA-ban területenként csupán néhány óriáscég kezében van a média mellett az energia-, élelmiszer- és gyógyszer-, illetve a pénzügyi piacok túlnyomó része.”  Id.:(valodidemokraciamost.blog.hu)
Valósághűen nevezzük New York Empire néven azt a hatalmi erőt, amely az Egyesült Államok katonai erejével és politikai hatalmával egységes viselkedésre készteti Európa államait, és megköveteli tőlük az egyedül üdvözítő politikai hitelvnek a követését, aminek megjelölésére a liberalizmus szót alkalmazzák. A liberalista természetesen nemzetközi, ami önmagában nem baj, hiszen a nemzetek közötti kapcsolatok fontosak. A baj ott keletkezett, amikor a nemzetköziség hatalmi erővel jelent meg azzal a követeléssel, hogy egyetlen ideológia érvényesüljön, és olyan programmal, ami szerint nincs szükség többé a nemzetekre, a nemzetek részére alkotott állami szuverenitásra.
A Birodalom minden alkalommal jelét adja ilyen elveinek a rendszerváltoztatás óta eltelt időben a magyarországi belpolitikai fejleményekkel kapcsolatban is. Amikor a multinacionális vállalatok korlátlanul tarolhattak Magyarországon, a nagyhatalmi politika elégedett volt. Amikor a nemzeti érdekeket előtérbe helyező kormány vezeti az ország gazdasági életét, akkor sok minden nem tetszik neki, mindazt a teljes nyugati, nagy média szóvá teszi, kifogásolja, elítéli. Leadja a vészjelet a demokrácia haláláról, a diktatúra réméről, és kimondja az ítéletet: ezt a kormányt meg kell buktatni. Ez folyik immár 2010 óta a magyar kormánnyal szemben.
A közelmúltban volt a magyar kormánynak egy téves lépése, felvetette az internethasználat megadóztatását. A szétesett hazai baloldal felismerte a sebezhetőséget, megszervezte a tüntetést, amihez a kommunikációs lehetőséghez a narkotisták függőségi állapotához mérhetően viszonyuló magyar társadalom azonnal védekezően reagált. A baloldali szervezőket nem is az internet sorsa érdekelte, hanem az alkalom egy nagy tömegtüntetésre, az így adott lehetőség: szétkürtölni mindazt, amit már százszor elmondtak a kormányról.
A nemzetközi médiahálózat is azonnal rákapcsolt az orbánozás minden változatára. Az internetadó elleni tüntetésekről Lengyelország legnagyobb példányszámú társadalmi-politikai hetilapja, a konzervatív Gosc Niedzielny is közölt véleménycikket. A külföldi rovat vezető szerkesztője, Andrzej Grajewski rámutat, a havi 700 forintos internetadó „csak formális oka a tüntetéseknek”, és azt a következtetést vonja le: „Amikor Orbán a befolyásos nemzetközi lobbi ideológiai vagy gazdasági érdekeit sérti, nemcsak a hazai tiltakozásokra, de a külföldi központok által megszervezett obstrukcióra is számítania kell”. Ezzel kapcsolatban a cikk André Goodfriendnek, az Egyesült Államok nagykövetsége ideiglenes ügyvivőjének a szerepére utal, aki – mint írja – „nem véletlenül jelent meg az internetadó bevezetése elleni tiltakozáson”, korábban pedig a magyar közéleti szereplők ellen bevezetett beutazási tilalmat jelentette be, zavaros módon, ami arra ösztönözte a magyarországi ellenzéket, hogy korrupcióval vádolja meg a magyar kormányt.
A The Guardian – a legnagyobb baloldali liberális brit napilap – szerkesztőségi állásfoglalásában így fogalmaz: „Az Európai Uniónak fel kell ismernie, hogy a tiltakozókat segítenie kell, és konkrétabb fellépésre van szükség akkor is, ha nehéz beavatkozni egy tagállam belügyeibe.” A brit napilap sem a magyarországi internetadó miatt háborog, hanem liberalista szemlélettel a nemzeti érdekek ellen kelti a hangulatot. Oroszország leállította a nemzetközi nagyvállalatok nyomulását, elzavarta az ország vagyonának széthordásával megtollasodott liberalista élősködőket. Emiatt New York Empire ellenségként kezeli, és megköveteli a hatalmi körébe vont európai államoktól a részvételt az Oroszország elleni szankciókban, bármilyen károsan érinti is azokat. Magyarországot orosz üzleti kapcsolataiért külön kezelve már az atlanti elkötelezettség elárulásával vádolják. A szólamok – demokráciaellenesség, diktatúra, orbánizmus – folyamatosan ömlenek, és a világ köztudatában Magyarország már Oroszország mellé sorozódik, amiért meg kell bünteni. Ezzel szemben Románia elkötelezett atlantista, ott épülnek a NATO-bázisok az oroszok ellen. Bizonyára szívesen résztvennének Magyarország megrendszabályozásában.
Business is business, például Chris Murphy amerikai szenátor a közelmúltban tett zágrábi látogatásán igyekezett a horvát vezetőktől olyan ígéreteket kicsikarni, miszerint semmilyen formában nem adják el orosz befektetőknek az INA horvát olajipari vállalat részvénypakettjét, ha a horvát cég nem folytatja az együttműködést a magyar partnerrel, a Mol olajipari vállalattal. Murphy szenátor megpróbálta meggyőzni horvát tárgyalópartnereit arról is, hogy vásároljanak amerikai helikoptereket a horvát fegyveres erők által jelenleg használt MI-8 típusú orosz helikopterek helyett.
André Goodfriend, az Egyesült Államok ideiglenes budapesti ügyvivője durván túllépte hatáskörét, nyíltan és lelkesen kiállva megjelent a budapesti kormányellenes tüntetésen. Példa nélküli beavatkozás Magyarország belügyeibe résztvenni olyan demonstráción, amelynek szervezői és a feliratokon olvasható szöveg szerint is a törvényes kormány akár erőszakos eltávolítása a cél. Nem diplomatikusak az ügyvivő kijelentései, amelyek egyike arról szól, hogy Magyarországnak támogatnia kellene az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit, nem pedig arról folytatni megbeszéléseket egy ilyen instabil időszakban, hogy adjanak autonómiát az Ukrajnában élő magyar kisebbségnek. Ezenkívül a Reuters jelentése szerint az amerikai ügyvivő bírálta Orbán Viktor miniszterelnök Oroszország-politikáját több vonatkozásban is, köztük a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének támogatását, a paksi atomerőmű fejlesztéséről kötött orosz–magyar szerződést, amelyről azt mondta, „nem teljesen átlátható”. Bizony, nagy türelem kell elviselni a megaláztatást a szövetséges, „baráti” Egyesült Államok kormányától, és képviselni az ország érdekeit a nagyhatalmi súly alatt.

Külföldi vállalatok adócsalási ügyei
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálatot indított három külföldi óriásvállalat ellen adócsalás ügyben. A vizsgálatok a Szlovákiából, Csehországból és Ausztriából Magyarországra behozott cukorral, kávéval és étolajjal álltak összefüggésben, ami után a gyanú szerint nem fizették be az adót. Az adóhatóság vizsgálatai során kiderült, nemcsak a Bunge, hanem két másik külföldi társaság – a Glencore és a Cargill – is részese annak a céghálónak, amelyet a büntetőügyben az adóhatóság feltérképezett. A büntetőeljárás 2013-ban indult. Az ellenőrök leginkább azokra a társaságokra koncentráltak, amelyek szokatlanul alacsony alaptőkével elképesztően magas forgalmat bonyolítottak le. Az eljárás során eddig nyolc személyt gyanúsítottak meg jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt. A gyanúsítottak közül négy személyt előzetes letartóztatásba helyeztek, a többiek pedig házi őrizetben vagy lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állnak. További négy személyt közokirathamisítással gyanúsítottak meg. A NAV eddig 50 vagyontárgyat foglalt le összesen 800 millió forint értékben, emellett folyamatban van 32 számítástechnikai eszköz adatainak vizsgálata. Ráadásul a hatóság nemzetközi jogsegély formájában megkereste a szlovák nyomozó hatóságot is. Az ügyben a világ négy meghatározó gabonakereskedő vállalata, az amerikai ADM, a New York-i székhelyű Bunge, az amerikai Cargill és a francia Dreyfus is érintett. A magyar adóhatóság látókörébe került harmadik óriáscég, a Glencore mások mellett a mezőgazdaságban tevékenykedik. A svájci óriáscég éves forgalma 2013-ban több mint 230 milliárd dollárra rúgott.

USA beutazási tilalom
A Napi Gazdaság internetes oldalának október 17-i értesülései szerint több amerikai érdekeltségű intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon, amire válaszul az amerikai fél arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba. André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője az M1 Híradójának azt mondta: „kevesebb mint tíz” magánszemélytől vonták meg az amerikai beutazási engedélyt, mivel korrupciós cselekményekben vettek részt. Azt állította: hiteles bizonyítékaik is vannak ellenük, és korrupt kormánytagokról is említést tett, ám neveket nem árult el. Az ügyvivőt bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, ám ott semmilyen bizonyítékkal, konkrétummal nem állt elő.
Szijjártó Péter külügyminiszter ennek kapcsán már másnap azt mondta: ha az amerikai kormány nem bocsátja rendelkezésre a kért információkat, magára vonja annak a gyanúját, hogy csak befolyást akar gyakorolni bizonyos ügyekben.
Ez a cikk a Magyar Élet részére november 5-én készül, bő két hét elteltével még nem adtak információt a beutazástól eltiltott személyek kilétéről amerikai részről.
– Jégkorszak Magyarország és az Egyesült Államok között – címmel jelenti a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap budapesti tudósítója, hogy André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője igen kíméletlen szavakat használt. – A korrupció mértéke Magyarországon elérhet egy olyan pontot, amely veszélybe sodorja az ország Egyesült Államokkal való viszonyát – idézi az amerikai diplomatát a szerző. Ugyanakkor megjegyzi: a konfliktus részletei csak nagyon lassan kristályosodnak ki, mivel az Egyesült Államok egyelőre nem közöl részleteket a döntéséről. A szerző szerint az mindenképpen jelzésértékűnek számít, hogy Szijjártó Péter külügyminisztert nem John Kerry amerikai külügyminiszter, hanem Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes fogadta. A cikk írója úgy véli, egyelőre nem várható az álláspontok közeledése.
A Heti Válasz így összegez: „Most az USA és az EU elitje arra törekszik, hogy először jöjjön ki a tábor Orbán alól, aztán majd lesz valaki, aki alternatívának mutatkozhat a Fidesszel szemben. Ne feledjük, itt Medgyessy Péterrel is lehetett már választást nyerni! A táborkiszervezést két szereplő tudja végrehajtani. Egyrészt maga a Fidesz – önsorsrontó módon – az olyan kiváló ötletekkel, mint a 30 év alatti, tüntetésekre korábban soha nem járó néptömegeket is megmozgató internetadó. A másik szereplő pedig a „külföld”, amely képes egzisztenciális és morális félelmeket gerjeszteni a Fidesz-táborban. Hogyan? Az EU az uniós támogatások egy részének befagyasztásával operálhat, és – ide a rozsdás bökőt – fog is operálni. Amerika pedig, úgy tűnik, azt a szerepet választotta magának, hogy segít korruptnak láttatni az egész Fidesz-rezsimet. Valljuk be, korrupció mindig volt, lesz is, az már csak kommunikációs technikák és pénz kérdése, hogy sikerül-e az egész brancsot velejéig rothadtnak láttatni.”
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, elnökhelyettesei és vezető beosztású tisztviselői közleményben utasították vissza a velük kapcsolatos korrupciós vádakat. Leszögezték: nem felel meg a valóságnak, hogy ne lennének büntetőjogi következményei a költségvetést súlyosan megkárosító bűnszervezetek áfacsalásainak. Mint írták, a látókörükbe került áfacsalással kapcsolatban ellenőrzések és büntetőeljárások is indultak. (MTI)
Egyelőre itt áll az ügy mozdulatlanul. A súlyos adócsalási ügyben a vizsgálatot az amerikai hatóságok akadályozzák, ugyanakkor korrupciós vádat lebegtetnek. A két ügy együvé tartozónak látszik.
Egy korábbi megállapításomat látom megerősítve: A nagy nemzetek bármit megtehetnek, a kis nemzetek a védekezésért is meglakolnak. Csapó Endre