Veszprém nem Waterloo (Magyar Élet)

2015. április 02. csütörtök Adminisztrátor
Nyomtatás

2015. március 5. - Hír február 22-én
A baloldali pártok által támogatott független jelölt, Kész Zoltán nyerte a veszprémi időközi országgyűlési képviselő-választást a közzétett adatok szerint a szavazatra jogosultak 44,76 %-os részvétele mellett. A Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán olvasható adatok szerint Kész Zoltán a szavazatok 42,66 százalékát szerezte meg. Némedi Lajosra, a Fidesz-KDNP jelöltjére a választópolgárok 33,64 százaléka, Varga-Damm Andreára, a Jobbik jelöltjére 14,14 százaléka szavazott, Gerstmár Ferencet, az LMP jelöltjét 4,57 százalék támogatta.
Veszprém megye 1-es számú egyéni választókerületében azért kellett időközi választást tartani, mert Navracsics Tibort, a választókerület korábbi fideszes országgyűlési képviselőjét uniós biztossá nevezték ki, ezért lemondott országgyűlési mandátumáról.
Nagy meglepetést hozott ez a választás, amelyről általánosan mint a Fidesz kétharmados parlamenti részarányának sorsaként, ledöntéseként beszéltek. Nagy készülődés előzte meg a választást a baloldal részéről, amelynek a legnagyobb problémája az volt, kit állítsanak közös jelöltként a győzelem reményében. Mind, akinek neve van, már lejáratott személy, egyébként is a baloldal annyira széthúzó, hogy közös jelölt állítása lehetetlen volt. Ekkor valahonnan előkerült a nyelvtanár, akiben politikai ambíciók rejlettek. Fiatalos, 41 évesen kamaszos kinézetű férfi állt elő mint független jelölt. Ez volt a megoldás, az LMP (Lehet Más a Politika) párt kivételével a baloldal (az MSZP, a DK és az Együtt) mögé állt.
Új névvel ismerkedett meg az ország. Kész Zoltán 1974-ben született tősgyökeres veszprémi családba. 1997-ben végzett az ELTE angol szakán, ezután 2005-ig tanárként dolgozott 2005-ben az ELTE amerikanisztika szakán, majd 2011-ig a Padányi Katolikus Iskolában.
2000–2001-ben a Fulbright-program  keretében amerikai történelmet tanított Kaliforniában. 2006-ban hat hónapig pedagógiát tanult Buffalóban. Első európaiként 2012-ben végezte el az Atlas Economic Research Foundation Think Tank MBA és Vezetőkéző Akdémiáját. Az Egyesült Államokban ismerte meg a klasszikus liberális gondolkodók munkáit és a szabadpiaci közgazdászok elméleteit. 1995-ben a Komlósi Oktatási központban újságírói végzettséget szerzett. 2009-ben elvégezte a BME közoktatásvezetői szakát. Öt angol tankönyv társszerzője. A veszprémi Rádió Jam sport-főszerkesztője és a Veszprém TV külső munkatársa volt.
A Polgári Platform Egyesület alapítója és elnöke, a Szabad Piac Alapítvány igazgatója. A veszprémi Amerikai Kuckó (American Corner) igazgatója volt.
2004-ben rövid ideig tagja volt a Fidesznek. Ezalatt a Fidelitas  veszprémi csoportja elnökének is megválasztották.
Most, február 22-én függetlenként, az MSZP, a DK, az Együtt – a Korszakváltók Pártja , a PM, a Magyar Liberális Párt, a MoMa  és a Lokál-patrióták támogatásával indult a Navratics Tibor távozása miatt megüresedett parlamenti képviselői mandátumra kiírt veszprémi időszaki választáson, amit 44,76%-os részvétel mellett, a szavazatok 42,66%-ával megnyert, ezzel országgyűlési képviselői mandátumot szerzett.

Meglepő eredmény
Általános vélemény szerint ha a győztes „független” jelölt a baloldali pártok színeiben indul aligha nyerhetett volna. Kész Zoltán sikere minden bizonnyal egy új baloldali szereplő, egy új párt megjelenését hozza magával.
Nem múlt el még a baloldali pártok bizalomváltási ideje, de a nyelvtanárnak adott szavazathalmaz a Fidesz  részére adott bizalomból hiányzik. Másszóval, a baloldal nem kell, de valamiért a Fidesz sem, talán éppen maga a pártszisztéma bukott el ezen a választáson, ahol – bárki legyen is – a független kapja a többitől megvont szavazatot.
Kész Zoltán sima győzelmet aratott. A közhangulat tehát alaposan megváltozott tavaly október óta. Így figyelmeztet Szerető Szabolcs a Magyar Nemzet helyettes főszerkesztője: – „Az elmúlt időszak eseményeit és a tegnapi kudarcot a kormánypártok felfoghatják időben jött figyelmeztetésnek. A sikeres kormányzást semmilyen külső tényező nem veszélyezteti, s a parlamenti többségük ugyan mostantól valóban nem kétharmados, még mindig példátlan arányú. A miniszterelnöknek – ha úgy ítéli meg – hatalmában áll korrigálni a kormány politikáján, személyi változtatásokról is szabadon határozhat. Ésszerű lenne lépnie, hiszen a Fidesz–KDNP támogatottságának eróziója kezd elgondolkodtató méreteket ölteni.”
Török Gábor elemző szerint Veszprém egyik tanulsága, hogy a kormánypárt helyzete, megítélése láthatóan rosszabb annál, amit az elmúlt hetekben gondoltak róla. Vasárnapi Facebook-bejegyzésében a politológus úgy fogalmaz: „A kormánypártok győzelmi reményét ma már csak az ellenzék megosztottsága és gyengesége biztosítja, ha ez változik (legalább a szavazók szintjén – mint ma láttuk), a mostani támogatottság mellett az új választási rendszer egy parlamenti választáson egyharmad közelébe zsugorítaná a Fidesz–KDNP frakcióját.” Ugyanakkor Török szerint az ellenzék nagyon keveset nyert, hitelessége nem javult. A Fidesz kezéből ugyan kiütötte a kétharmadot, de a mandátumot csak a Fidesszel szembeni ellenérzés és a valódi támogatók elrejtése hozta. Ha a győztes „független” jelölt a baloldali pártok színeiben indult volna, nem biztos, hogy nyerhetett volna – írja Török Gábor.
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a vasárnapi győzelem inkább azért fontos, mert az ellenzék erőre kaphat, és esélyessé teheti magát egy 2018-as győzelemre. Ezt erősítette meg László Róbert is, aki szerint mostantól a Fideszről el lehet hinni, hogy bárhol ki tud kapni.
„A veszprémi választási eredmény kormánynak szóló üzenete teljesen világos. A Fidesz szavazói elégedetlenek, és a korábban jól működő eszközökkel nem lehet őket mozgósítani. A kedvetlenség egyelőre csak abban mutatkozik meg, hogy otthon maradnak, és nem mennek el szavazni, de az ellenzék győzelméhez már ez is bőven elég. A Fidesznek le kell vonnia a konzekvenciákat, ha nem akar 2018-ra összeomlani. És ahogy a Magyar Nemzet megírta, ezek szükségszerűen személyi konzekvenciák is egyben. Ami most van, változatlanul nem folytatható, aki szemérmesen hallgat a bajokról, az nem használ a jobboldalnak. A kétharmad elvesztését a kormánypárt csak magának köszönheti.”  Ezt Zsuppán András írja a Simicska sajtóbirodalom egyik hírlevelén, a Válasz.hu internet magazinban.

Kész Zoltán üzenete
– Nagy bejelentéssel szeretnék élni: 2015. február 22-én, a veszprémi választással megszűnt a kétharmados kormányzás a magyar Parlamentben! Veszprém és a Veszprém környékén élők megtették, amit az ország kért tőlük: megszüntették a kétharmados kormányzást Magyarországon!
– Mi, veszprémiek sárga lapot adtunk a kormánynak! Megüzentük neki, hogy nem fogadjuk el az ország kirablását, a felelősségre vonás nélküli állami bűnözést, sok millió ember elszegényítését. ...
– Sárga lapot adtunk a kormánynak, és hamarosan pirosat fogunk, ha nem hagyja abba a csalást, hazudozást. Csalást, hiszen már az csalás volt, amikor átírva a választási törvényt kétharmadot csaltak maguknak. És a hazudozást, amikor a többség akaratával szemben ők, a tolvaj kisebbség azt hazudja, az egész nemzetet képviselik. ... El fogom mondani Orbán Viktornak: nem kérünk a rablásból, kormányzást szeretnénk látni helyette, ami a magyar emberekért szól. ... Meg van az erőnk ahhoz, hogy megváltoztassuk az országot! Egy akármilyen erős hatalommal szemben a Nép mindig erősebb. És, Veszprém népe megmutatta, Magyarországnak, nem kell félni.
– Sose felejtsétek: Csak erős gazdaság teremthet erős nemzetet! Ehhez pedig demokrácia és szabadság kell. Demokráciához és szabadsághoz pedig félelemmentes élet, és bátorság a hatalommal szemben.

Következmények
Kétségtelen, a veszprémi győzelem önbizalmat adott az ellenzéknek. Olyannyira, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd Magyarországért (PM)  már előrehozott választásokat emlegetett – akár már 2016-ra.
Az MSZP nem ment ilyen messzire: Tóbiás József pártelnök csak annyit mondott értékelőjében, hogy új társadalmi együttműködés példája volt a veszprémi választás.
A harmadik legjobb eredményt elért Jobbik olvasatában is megbukott a Fidesz, a Liberálisok pedig a Fidesz uralmának további bontását sürgették.
A nyugati vezető lapok a választás eredménye pillanatától részletes tájékoztatást adtak a magyar kormánypártok nagy választási bukásáról.
– Orbán Viktor pártja elvesztette a veszprémi pótválasztást, ily módon búcsút mondhat a kétharmadnak, ami hatalma alapjául szolgált, lehetővé téve az alaptörvény megváltoztatását – jelentette a Bloomberg. Az EU és az USA bírálja a kormányfőt, amiért az a bíróságok és más független intézmények jogkörének megnyirbálására használja fel törvényhozási mandátumát.
– Egyre inkább veszély fenyegeti az unió részéről a Roszatommal aláírt nukleáris megállapodást – írja a Financial Times. Ha Brüsszel megvétózza a szerződést vagy büntetést szab ki, az hatalmas vereség lenne Orbán Viktor számára, aki szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatokat akar Moszkvával, és e stratégia központi elemének tekinti a beruházást, noha a Nyugat Ukrajna miatt kiközösíti Moszkvát.
– Odalett a Fidesz kétharmada, ami pedig lehetővé tette, hogy Orbán Viktor más pártok támogatása nélkül új alkotmányt és más törvényeket fogadtasson el – jelentette a BBC.
– Az ellenzék számára presztízsértéke van, hogy győzni tudott a Fidesz egyik hagyományos fellegvárában – kezdi tudósítását a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A gyakorlati következmények azonban már most láthatóak, mivel a párt már az előző törvényhozás idején keresztülvitte alapvető jogszabály-alkotási terveit, beleértve az új alkotmányt.
– Orbán Viktor és Fidesz alulmaradt egy kritikus pótválasztáson, az eredmény azt jelezheti, hogy hanyatlik a 2010 óta hatalmon lévő párt közkedveltsége – állapítja meg a Deutsche Welle. Pedig Veszprém hagyományosan konzervatív körzetnek számít.
– A kormánypárt a múlt év óta kénytelen szembenézni népszerűsége zuhanásszerű hanyatlásával. A bírálók autoriter irányzattal vádolják a miniszterelnököt, és úgy látják, hogy a politikus Putyinhoz törleszkedik.
Egyazon szöveget közöl a New York Times, és a Washington Post:
– Vége a Fidesz kétharmados parlamenti többségének, ami idáig lehetővé tette, hogy a párt az ellenzék megkérdezése nélkül hagyjon jóvá új alkotmányt és más törvényeket. A koalíció 2010 óta arra használta ki fölényét, hogy uralma alá vonja az állami intézményeket, ideértve a médiahatóságot és az alkotmánybíróságot, mindkettőt saját jelöltjeivel töltve fel.
A régi nótát fújja a Neue Zürcher Zeitung: – Magyarországon a kormányzó erő a kétharmad alapján tetszése szerint módosíthatja az alaptörvényt. A Fidesz e többség birtokában olyan új alkotmányt hagyott jóvá, amely a bírálók szerint demokráciaellenes. Emellett megváltoztatott jó pár sarkalatos törvényt is, köztük a médiára és a választásokra vonatkozó jogszabályt.
A Kurier szerint katasztrófának bizonyult a veszprémi pótválasztás Orbán Viktor és a Fidesz számára, mivel immár le kell mondaniuk a kétharmados bónuszról. A politikus ellen az autokrata Kreml-főnökkel, Putyinnal kiépített jó kapcsolat miatt az EU-ban is az a gyanú, hogy aláássa a demokráciát.

Győzelmi mámor
A választás győztese, Kész Zoltán hangsúlyozta: „megvan az erőnk ahhoz, hogy megváltoztassuk az országot!”
Nagy kijelentés, nézzük, mi van mögötte. Időközi helyi választás általában kisebb érdeklődésre számíthat, mint az országos. A Fidesz szavazói minden bizonnyal biztosnak vették a korábban jó jöbbséggel megszerzett képviselői helyet, sokan közülük távol maradtak a szavazástól. Az ellenoldalon ez nagy elszántsággal fordítva volt. A Fidesz gyenge jelöltet állított, aki alig kampányolt. Az ellenzéki jelölt, fiatalabb, dinamikus, erősen kampányolt, veszprémi születésű, lakos, ami vidéki városban sokat jelent. A kormány minden ellenfele mindent beleadott a veszprémi győzelembe, úgy hitte, úgy is hirdette, hogy fordulópont, ami megindítja a Fidesz lejtőre csúszását. Nekik szurkol a nyugati hatalmak liberalista vonulata. Most tehát ünnepel a fél ország, a fél világ.
Ez valóban erőt ad a hazai balodalnak, de az ország megváltoztatására vajmi kevés. A kormány marad a helyén, az Országgyűlésben történt egy helycsere. Igaz, hogy az a nevezetes, izgalmas kétharmados erőtérkapu bezárult a kormányzó pártszövetség részére, de az így létrehozott nemzeti alaptörvény érvényben marad, lényeges változtatást már nem kívánnak tenni rajta. Ami elveszett a kormányzó pártszövetség részére: az összes képviselő kétharmadának szavazati döntési lehetősége. De a sarkalatos törvények meghozatalához elég a mindenkori jelenlévők kétharmados többsége. A stabil kormányzás minden eszköze és feltétele megmaradt.
Azt mondják, a közhangulat lényegesen megváltozott tavaly október óta, és most ez mutatkozott meg Veszprémben. Ez is lehet az eredménynek egy tényezője, de az már nem a szavazáson elért eredmény kérdése. A szavazás vesztese a Fidesz-KDNP, vesztesége egy képviselői szék.

Lássuk a győztest!
Kész Zoltán egy politikai rara avis, egy fehér holló a madárudvarban. Olyan képviselet, amit a győztes jelölt most behoz a magyar törvényhozás házába, valóban világszenzáció: Veszprém és környéke megválasztotta a nemzetközi nagytőke szabad garázdálkodásának elméletét valló, annak magyarországi terjeszkedését vállaló személyt. Aligha tudatosan, de tudhatták volna.
A Magyar Nemzet is „leleplezte” Kész úr néhány évvel ezelőtti blogbejegyzéseit.  A 2010-es írásban többek között az szerepelt, hogy Kész nem feltétlen híve az általános választójognak, de a rendszerváltás előtt politikai szerepet vállalókat is eltiltaná a hivatásos politizálástól.
Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője az ATV „Havas a pályán” című műsorában mondta: hogy még a szabad piac alapítványon belül is, ezen a kapitalista körön belül is ő nagyon fundamentalista. Az ő személyes meggyőződése az, hogy az államnak nincs keresnivalója az egészségügyben, nincsen keresnivalója az oktatásban, még a közoktatásban sem.
Kész Zoltán a neoliberális, globalizációpárti nézeteket hirdető Szabad Piac Intézet elnökeként számos előadást tartott Magyarországon és az Egyesült Államokban az utóbbi években. Ezek egyikén, egy 2013. májusi várpalotai előadáson egyebek között arról beszélt: „Az a baj, hogy a magyar embertípus – és ezért nem hívom én kapitalistának a magyar embertípust – az államra vár.”  Bővebben nem fejtette ki, mitől más típusú ember a magyar, mint más népek. A képviselőjelölt nemcsak a magyarságot szólta le kollektíven, hanem a magyar fiatalságot is, amikor kijelentette: „a mai magyar fiatalok […] szeretnének marha nagy fizetést kapni, és közben nagyon keveset dolgozni érte”. Majd a kapitalizmus védelmében előadta: „Bele kell gondolni, hogy azáltal, hogy esetleg kizsákmányol téged [a kapitalista], értéket teremt, mindegyikőnk jól jár bizonyos dolgokban”.
Kifejtette: „Az egészséges kapitalizmus számomra mint libertárius számára azt jelenti, hogy minimális állam.”  Éppen ezért szerinte az adó az egy „lopás”. Sőt, ennél is tovább ment: „Sokan azt mondanák a Szabad Piac Alapítványban, hogy az alapfokú oktatás még idetartozik, középfokú oktatás még idetartozik, hogy állami szerep, egészségügy idetartozik mint állami szerep. Én személy szerint, mint Kész Zoltán, azt mondom, hogy nem.”
A várpalotai konferencián egyébként előadást tartott Heller Ágnes filozófus is. A rendezvénynek az volt az előzménye, hogy Kész Zoltán a Balatonalmádi Magyar–Angol Tannyelvű Gimnázium tanáraként meghívta Hellert az intézmény 25. születésnapjára, hogy tartson angolul előadást a diákoknak etikából. A gimnázium vezetője azonban a szülők tiltakozása miatt nem engedélyezte a korábban marxista elveket hirdető filozófus előadását. Ezért Balatonalmádi helyett végül Várpalotán mondták el beszédüket.
Kész Zoltán egyébként többek között olyan nyilatkozatot tett korábban, hogy csak az kapjon szavazati jogot aki adót fizet.
„Ez manapság, amikor mindenféle probléma a feudalisztikus átrendeződésről és az imperialista bankok vilgot megnyomorító, féktelenségbe hajló szabad rablásáról és szörnyűségesen népirtó, Magyarországon is sok ezer öngyilkosságot gerjesztett, a szülőhazából való elmenekülés tekintetében pedig szó szerint háborús állapotokról szól, egy-egy ilyen fent idézett nyilatkozat, de mondatocska is igen érzékenyen érinti a felébredő nép millióit szerte Európában” – írja a Magyar Nemzet.

Egyszemélyes SZDSZ
Kész Zoltán valahogy megtalálta az utat a nyugati neoliberlista gazdasági és politikai elméleteket valló nemzetközi szervezetekhez. Ha valami nyomuló nagykapitalista vállalkozás tulajdonosaként vallaná a neoliberalista elveket, megértenénk, de tisztességes munkából élő, tanári fizetésen éldegélő emberként a vadkapitalizmus hívének és propagandistájának lenni, nagyon különc viselkedés. Egy magyarázat van: hajlamossága a fundamentalizmusra. Korunk betegsége, és világveszedelem, amennyiben fundamentalisták kerülnek nagyhatalmak élére.
G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója figyelmeztet: „A Fundamentalistának természete, hogy nem lehet ellene érvelni, nem lehet meggyőzni a saját igazságomról és az ő vélelmezett tévedéséről. A Fundamentalistát nem lehet lealacsonyítani, mert az természeténél fogva fennkölt. A fundamentalizmus, mivel kizáró természetű, éppen ezért egy roppant erős és sikeres politikai termék.  Fundamentalizmussal tehát csak egy másik fundamentalizmust lehet szembeállítani. Köztük meg az erő dönt.”
Tegyük hozzá: a kommunizmus 45 éven át tartó fundamentalista uralma után egy Nyugaton felemelkedő, az Európai Unióba is befészkelődő fundamentalizmussal gyűlik meg a bajuk a magyaroknak – remélhetően majd másoknak is, ami általánosabb védekezést válthat ki.
A „pogatsazoltan” blogban olvassuk a fundamentalizmusról a következőket:
„A DK-MSzP-Együtt-PM ellenzéki csoport a februári veszprémi időközi választáson Kész Zoltán angoltanárt támogatja. Kész úr minden hír szerint magánemberként tisztességes és tehetséges ember. Egy választáson azonban a jelölt politikai meggyőződése az elsődleges. Kész úr libertariánus nézeteket vall, azaz szélsőségesen piacpárti és államellenes.”
Facebook fotóján az amerikai CATO Intézet logója alatt szerepel Kész úr, ahol előadott. Magyarországon pedig a hasonló nézeteket valló Szabad Piac Alapítvány igazgatója.
Miért fontos ez? Magyarországon nem mindenki tudja, mi is az a CATO Intézet. Először is érdemes róla elmondani, hogy létrehozója Charles G. Koch, fő finanszírozói pedig a nagyvállalkozó Koch testvérek, akik a szélsőségesen neoliberális Tea Party mozgalom első számú támogatói. Szintén ők a Republikánus Párt legnagyobb támogatói, ráadásul nem is szűken a pártnak és a jelölteknek juttatott támogatások formájában, hanem civil szervezeteknek álcázott, úgynevezett politikai akcióbizottságok (political action committees) reklámjaival. Ezek a szervezetek gyakorlatilag a Republikánus Párt nézeteit reklámozzák, ám kívül esnek a kampányfinanszírozás átláthatósági keretein. A Koch testvérek tehát az átlátható politika legagyobb ellenségei az Egyesült Államokban, illetve a nagyvállalatok politikai befolyásszerzésének első számú emblémái. Politikai reklámokra becslések szerint kétszer annyit költöttek az utolsó választáson, mint a két nagy párt együtt!!!
Mit szólnak ehhez az olyan ellenzéki pártok, mint a PM, amelyek Magyarországon az átlátható kampányfinanszírozás szószólói? És mit szól hozzá a DK, az MSzP és az Együtt, amely Magyarországon számonkéri a hazai nagyvállalatok befolyásszerzését a magyar kormányon?
A CATO hírhedt módon támogatta a dohányipart. Ellenzi az állami iskolarendszert, annak pirvatizációja mellett száll síkra. Szélsőségesen csökkentené a szociálpolitikai támogatásokat, az egészségügyet privatizálná.
Hogyan számol el ezzel a Szocialista Párt, amely magát baloldali pártnak tartja? Senkinek nem tűnt fel, hogy a Szocialista Párt 2006 óta egyetlen egyszer tudott választást nyerni, amikor nem liberális jelöltet indított? Most persze Tóbiás elnök MSZP győzelemről áradozik, noha nem mertek indulni, félve, hogy harmadik helyre szorulnak le, a Jobbik mögé…
Az egész baloldalon az LMP volt az egyetlen párt, amelynek csavarta orrát a kapitalista illat. Az LMP nem nem volt hajlandó résztvenni a választási ellenzéki koalícióban, külön indult. Schiffer András társelnök méltatlankodásának első tárgya az, hogy „itt megint a liberálisok diktálnak a szocialistáknak”. Továbbá: „ez a szabadpiaci fundamentalizmus az elmúlt huszonöt évben épp elég kárt okozott Magyarországnak”.
*
A károkozók még jelen vannak, de szerencsére teljes ideológiai zavarodottságuk tartós állapot, és a választók is emlékeznek még a liberalista szocializmus rablóvilágára. Végülis Veszprém a Fidesz-KDNP kormánynak nem Waterloo-ja, Orbán nem fog vezekelni Szent Ilona szigetén. Csapó Endre