2015. február 26. - Néhány hír:

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság MTI-hez korábban eljuttatott adatai szerint a szerb–magyar határszakaszon február 7–14. között összesen 938 illegális határsértővel – közöttük 161 gyermek – szemben intézkedtek. A 777 felnőtt döntő többsége – 683 – koszovói állampolgár volt. A menekültek között 31 afgán, 20 szír, 15 kubai, 9 albán, 7 bangladesi, 3–3 pakisztáni és iráni, 2 palesztin valamint 1–1 szerb és montenegrói illegális határsértő volt. Eben az évben egy napon belül február 6-án fogták el a legtöbb, 1696 illegális bevándorlót.
A hamarosan induló nemzeti konzultáció alapkérdése, hogy a magyar rendőrség őrizetbe vegye-e a migránsokat – erről Orbán Viktor beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök azt mondta: a legfontosabb az lenne, ha a kérdésben megkérdőjelezhetetlenül egységesen és egyértelműen lépne fel a magyar közvélemény.
„Ha megkapom a felhatalmazást a magyaroktól itthon, ez egy nagyon erős álláspont, hogy a belépőket vegyük őrizetbe, erős álláspont, hogy tartsuk őket folyamatosan ellenőrzés alatt, vagyis fogva, és hogy amint lehet, vagyis azonnal toloncoljuk ki őket. Ha erre kapok felhatalmazást a magyarokról, ami valóban eltér az európai menekültpolitikától, akkor ennek érvényt tudok szerezni Brüsszelben” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette, „az osztrákok és a németek hamarosan változtatni fognak a bevándorlókkal kapcsolatos szabályaikon, így a Magyarországra érkezett menekültek nem tudnak majd továbbmenni. Ha akkor nem lesznek olyan törvényeink, hogy azonnal fogjuk el őket, és azonnal toloncoljuk vissza, akkor Magyarország egy menekülttáborrá fog válni.”
A Híradóban is bemutatott felvételeken jól látható volt, hogy még az udvar is tele volt kivándorlókkal az átmeneti szálláshelyül szolgáló palicsi Villa Líra hotelben. Azóta a szerb hatóságok bezárták a szállást, miután felmerült a gyanú, hogy az ott tartózkodók szervezetten érkeztek Koszovóból.
A szerb kriminológusok szerint bűnbandák, elsősorban a koszovói alvilág szervezi a koszovói albánok tömeges kiutaztatását. A szakértő azt mondja: hatalmas összegeket, akár euró milliókat is kereshettek az albánokon. „Egy tökéletesen működő szervezet áll mögötte, ahol megvan, ki kiosztja a feladatokat, megvan, hogy ki merre irányítja az embereket, ki szervezi a járatokat, és ki fizetteti meg. Biztos vagyok benne, hogy folytatódik a migráció, ezért az érintett országok biztonsági szolgálatainak is nagyobb mértékű együttműködésére van szüksége” – mondta Zdravko Skakavac kriminológus.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök ebben a tárgyban megtartott sajtótájéoztatóján arra kérte az Európai Uniót, ne hibáztassa Belgrádot a menekülthullám miatt. Emlékeztetett arra, hogy korábban éppen Brüsszel követelte Szerbiától, hogy tegye lehetővé a koszovóiak szabad mozgását és engedje őket személyigazolvánnyal belépni az országba.
Hatalmas a tömeg a koszovói főváros, Pristina buszpályaudvarán. Mindenki a többségében albánok lakta, fiatal köztársaságot akarja maga mögött hagyni. Mióta Szerbia  elfogadja a koszovói személyi okmányokat, rengeteg koszovói albán kel útra, hogy Szerbián és Magyarországon keresztül Ausztriába, vagy Németországba jusson.
Január eleje óta ez a megszokott kép a Szerbia és Magyarország közötti zöldhatáron: naponta mintegy ezren jönnek át érvényes papírok nélkül, hogy az Európai Unió területére érve könnyebben utazhassanak tovább a jobblétet ígérő nyugat-európai céljaik felé. A koszovói hatóságok szerint csak az elmúlt két hónapban 50–60 ezer ember hagyta el az államot.
Meglepő jelenség a XXI. században, amikor egy egész ország felkerekedik, és gyerekekkel felpakolva képesek télen hosszasan gyalogolni, országhatárt illegálisan átlépni, majd az adott ország viszonylag liberális szabályait kijátszva továbblépni, hogy elérjék a paradicsomnak hitt végcélt, a kontinens legnagyobb gazdasági hatalmát, Németországot. Valamiért úgy gondolják, ott tárt karokkal várják őket, nekik is juttatnak a jólétből.
De vajon ennyire rémes az óhaza? Vagy hamis illúziókkal veszik rá erre a tájékozatlan tömegeket ravasz embercsempészek, akik utolsó pénzüket szedik el cserébe? A magyarázat nem egyszerű, és a fenti tényezők egyaránt szerepet játszanak benne.
Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, az önállóság hetedik évfordulójára készülő ország lakosságának nagy része azonban csalódott. Többezren ezért az Európai Uniót célozták meg, és útra keltek, mások viszont csak otthon adnak hangot elégedetlenségüknek, és olyanok is vannak, akik nem is hisznek az államiságban.

Érdekes, hogy a volt Jugoszlávia utódországai közül Horvátországból és Szlovéniából nem akarnak tömegesen szétáramlani a világba. Ezek az országok életképesek, el tudják tartani államuk népét. És ha belegondolunk Jugoszlávia sorsába, abba az igyekezetbe, ahogyan 1918-ban összeterelték szerb király uralma alatt a balkáni ún. délszlávokat egyetlen országba, ami később, az alkotó elemek összegyeztethetetlensége miatt 75 év múltán szétesett, ennek esete vésztjóslóan előre vetíti az Európai Unió jövőjét, amiben ugyanúgy az összeegyeztethetetlen elemek kezelhetetlensége miatt lesz káosz vagy szétesés.
Nem lehet megoldás az, hogy Európa elmaradott országainak lakossága fogja magát, fölkerekedik és megy Németországba. Végülis kik mennek? A fiatalok, főként az iskolázottabbak. Pontosan az a réteg, amely alkalmazható lenne az adott ország gazdasági felzárkóztatására. Nélkülük az ország még mélyebbre süllyed. A gazdasági elmaradottságból nem lehet kontinentális központi elvekkel és intézkedésekkel kiemelkedni. Ettől mentette meg Matolcsy Magyarországot, amikor nem szokványos (unortodox) kezelésbe vette az ország pénzügyeit. Az EU elfogadta az amerikai IMF fejlesztési módszerét, ami termelési versenyre kötelezi az országokat úgy, hogy annak költségeit a szociális ellátástól vegyék el. Ez veszélyes is, politikai nyugtalanságot okoz, és bebizonyosodott, hogy eredménytelen is.
Hacsak nem abban látja az IMF az eredményességet, hogy a nyújtott kölcsönök visszafizetése érdekében az adott ország olcsón eladja gazdasága aktíváit multinacionális vállalatoknak, és hogy az örökös adósság miatt, idegen bankárok döntsenek hazai pénzügyekben állandó jelleggel.
Széchenyi óta tudjuk, hogy egy ország gazdaságát hitellel lehet elindítani, az elmaradt országokat egy előretekintő európai gondoskodás olcsó hitellel és modern technológiával segítené talpraállni, elkergetve az IMF-et az óceánon túlra. Nem a GNP (összhazai termelés) számszerűsége lenne a mérvadó, hanem a helyi viszonyok kihasználásával elérhető társadalmi, művelődési törekvés mértéke.

Nyugat-Európa magasan iparosodott országai profitáltak konjunkturális évtizedeikben a keleti országokból érkező vendégmunkások százezreiből. Európának sem lehet érdeke egyes államok fennmaradására alkalmas rétegének elvesztése, márcsak biztonsági okokból sem.

Európában mindig volt munkaerő-vándorlás. Királyaink is hozattak iparosokat, művészeket, magyar fiatalok járták a nyugati városokat vándordiákként, iparosok szakmai ismeretekért. Nagyméretű elvándorlást a gyáripari termelés idézett elő. Előbb a vidék látta el az ipari központokat munkaerővel, majd megindultak a munkakeresők idegen országokba. A XIX. században így népesedett be Amerika. Mai napig is abból él, hogy elszívja a legjobb agyakat, feltalálókat, képzett munkaerőt.
A második világháború után Nyugat-Európa ipari fellendülése igényelte munkások tömegeit, ami még ma is tart, bár kisebb méretben. Németország az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. Az OECD decemberben megjelent adatai szerint 2013-ban tovább emelkedett a bevándorlási hullám, 465 ezer ember telepedett le. A bevándorlók háromnegyede valamelyik európai országból érkezett. A külföldi állampolgárok száma 2013 végén 6,2 millió volt Németországban, a bevándorló családból származó, de német állampolgárrá váltak száma pedig 10,1 millió, vagyis nagyjából minden ötödik ember bevándorló hátterű a 80,5 milliós országban.
Nemcsak az ipar fellendülése, de növekvő aggodalommal az európai népességi szaporodási arány is megköveteli a bevándorlást. A népesség fenntartási rátája: 2,11. Ezzel szemben: Franciaország: 1,8; Anglia: 1,6; Németország: 1,3; Görögország: 1,3; Olaszország: 1,2; Spanyolország: 1,1; Magyarország: 1,32; Románia: 1,38; stb. Az Európai Unió országaira kiterjedő számítás összességének átlaga csak 1,38. Jelenlegi ismereteink szerint ez a folyamat nem fog kedvezően változni.?A jövőt illetően a kontinens népesedése bevándorlással tud szinten maradni.
Az egykori gyarmattartó országokat főként muzulmán bevándorlók árasztották el. A Franciaországban élő muzulmán családok szaporodási hányadosa 8,1 gyermek családonként! Franciaország déli részén, ahol hagyományosan legnagyobb a keresztény templomok száma, ma több a mecset, mint a templom. 2027-ben minden ötödik francia muzulmán lesz. Alig 40 év leforgása alatt Franciaország muzulmán többségű lesz! Az utóbbi 30 évben Anglia muzulmán népessége 82 000-ről 2,1 millióra szaporodott (harmincszoros növekedés)! Hollandiában az újszülöttek 50 százaléka muzulmán szülők gyermeke!
Oroszországban a muzulmánok száma több mint 23 millió. Tehát kb. minden ötödik orosz állampolgár muzulmán.
A német kormány elsők között tárgyalt erről a problémáról, mert a jelenlegi becslések szerint 2050-re Németország muzulmán állammá válik. Kadhafi, a kivégzett líbiai vezér mondta: „A jelek arra utalnak, hogy Allah hatalmas győzelmet tartogat az iszlámnak Európában. Győzelmet kardok, puskák, csaták nélkül. Nekünk nincs szükségünk terroristákra, kamikazékra.”
Egy 2010-es reprezentatív felmérés szerint jelentősen nőtt az iszlámellenes vélemények aránya Németországban. A megkérdezettek 82 százaléka válaszolta, hogy valamilyen mértékben aggódik az iszlám térnyerése miatt, 35 százaléka pedig „erősen aggódik”. 37 százalék azok aránya, akik szerint „Németország az iszlám nélkül jobb hely lenne”. Egy másik felmérés arra az eredményre jutott, hogy a lakosság 55 százaléka (a volt keletnémet tartományokban élők majdnem 76 százaléka) szerint a muszlimokat korlátozni kellene vallásuk gyakorlásában.

Kőszegvári Tibor, a hadtudományok kandidátusa írja, hogy a szakértők szerint a környezetszennyezés és az energiaellátás mellett Európa számára a legnagyobb kihívást a keletről és délről érkező menekültáradat fogja jelenteni.
Hagen Schulze, a Bundeswehr müncheni egyeteme professzorának jóslata szerint „olyan népvándorlást fogunk megérni, amilyen még nem volt a világtörténelemben”.
Jean-Claude Chenelis, a francia demográfiai intézet kutatója úgy véli, „ötmillió cigány készül Nyugatra távozni Kelet-Európából”. A Bild-Zeitung 40 millió menekülőt vár Keletről. A jövő menekültjei tehát máris sorakoznak.

Egy év alatt a hetedére csökkent a Bulgária területére illegálisan belépők száma ott, ahol szögesdróttal zárták le a bolgár-török zöldhatárt. Bulgária januárban úgy döntött: csaknem megnégyszerezi a jelenlegi szakasz hosszát még, azelőtt hogy a jó idő beköszöntével újabb, többségében a könnyebb megélhetést keresők áradata érné el az egyébként is jelentős pénzügyi gondokkal küzdő országot.
Mindössze néhány kilométerre a bolgár–török határtól, Krajnovoig tart az a 32 kilométer hosszú kerítés, amit a bolgárok húztak fel annak érdekében, hogy megfékezzék a Törökország felől érkező menekültáradatot. A bolgár tapasztalatok szemben állnak a közhiedelemmel, miszerint a menekültek többsége szír állampolgár, akik a polgárháború elől szöknek Európába. A statisztikák azt mutatják, hogy a bevándorlóknak csak 40 százaléka szír, a többiek Ázsia és Afrika más országaiból jönnek, könnyebb megélhetést keresve Európában.
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága által kiadott friss jelentés szerint legutóbb a II. világháború idején volt olyan aggasztó a menekülthelyzet, mint napjainkban.

A menekültek 86 százalékát a fejlett országok fogadják be
A tavalyi évben 50 millió fölé emelkedett azon emberek száma, akik háború vagy üldöztetés miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat. Az UNHCR szerint a kritikus érték a 2012–2013-as év konfliktusainak eredménye, ugyanis egy év alatt mintegy 6 millióval emelkedett a menekültek száma. Ezt a drámai növekedést főként a szíriai, közép-afrikai és dél-szudáni polgárháborúk idézték elő.

Ferenc pápa tavaly novemberi strasbourgi látogatása alkalmából a Jezsuita Menekültszolgálat tagjai, Olaszországban az „Astalli” központ, továbbá a szolgálat máltai, németországi, angliai és franciaországi részlege, arra buzdítják az európai országokat, hogy maradjanak hűségesek az Európai Unió egyik alapértékéhez és mutassanak konkrét szolidaritást a bevándorlók és menekültek iránt. Működjenek együtt a Földközi-tenger térségében a hajókon érkező menekültek megmentésében. Az olasz „Astalli Központ” elnöke, P. Camillo Ripamonti szerint az európai vezetők és állampolgárok tegyék fel maguknak a kérdést: lehet-e a valódi szabadság és az igazságosság helye egy olyan földrész, amelynek nemzetei önmagukba zárkóznak és pusztán belső biztonságukért aggódnak? Úgy tűnik, hogy az emberi életek megmentése túlságosan költséges, és az emberi jogok védelmét nem lehet hosszú távon biztosítani. Tegyük fel a kérdést: ezt az Európát akarjuk? Meg kell valósítani, hogy a háborúktól, üldöztetésektől menekülők biztos és legális úton kérhessenek védelmet Európában; ne kényszerüljenek arra, hogy életüket lélekvesztő csónakokon kockáztassák a Földközi-tengeren – hangzik a Jezsuita Menekültszolgálat felhívása.
A jezsuitáknak eszükbe juthatna, hogy az okot kell megszüntetni, a háborúkat, és a háborúkkal előidézett olyan programot, ami Európa elözönlését célozza azzal a szándékkal, hogy egy jellegtelen keveréknéppé tegye a kontinens népét, akik egymást marják majd az össze nem illő kultúrák érvényesítési versenyében.
Richard Coudenhove-Kalergi 1922-ben, Bécsben alapította meg a Pán-Európai Mozgalmat melynek célja egy „Új Világrend” létrehozása volt, melynek vezető államai az Egyesült Államok és a vele szövetséges, föderális államok lennének. E terv szerint a világkormány létrehozásának első lépése az európai integráció megindítása lenne. A kezdeményezés legelső támogatói között voltak olyan cseh politikusok is, mint Tomás Masaryk és Edvard Benes, az anyagi alapot a dúsgazdag bankár Max Warburg teremtette meg a 60 000 márka pénzbeli adományával. A Pán-Európai Mozgalmat Ignaz Seipel osztrák kancellár és Ausztria későbbi miniszterelnöke Karl Renner vezette. Később olyan francia politikusok támogatták a mozgalmat, mint Léon Bloum, Aristide Briand, Alcide De Gasperi.
Könyvében – amelynek címe: „Praktischer Idealismus” – Kalergi rámutat, hogy a jövő Európáját nem az Óvilág honos népei birtokolják majd. Ahhoz, hogy Európát egy új vezető réteg akadálytalanul uralhassa, Kalergi egy feketékből, ázsiaiakból és fehérekből álló új, homogén faji keveréknépesség létrehozását hirdette. A jövő embere kevertfajú lesz, a mai kor faji csoportjai és társadalmi osztályai lassan, fokozatosan eltűnnek a tér és idő beszűkülése, az előítéletesség megszűnése miatt. Az eurázsiai-negroid faj a jövő, mely küllemében leginkább az ősi egyiptomiakra hasonlít. Ennek a fajnak a létezése fogja a népek és egyének sokféleségét felváltani.

Nézzük csak, hogy is volt?

Mindkét világháború azonos győztesei azt hirdették, hogy milliók pusztulása árán ők meghozzák az emberiség békéjét, amint legyőzik a világ békéjét veszélyeztető Németorságot és Japánt. Azóta megsokasodtak a békét veszélyeztető legyőzendők.
A második világháború óta Amerika által indított háborúk hosszú sora:
1945-ben a Japánra dobott két atombomba volt a nyitány! 1945–46 Kína, 1948–49 Görögország, 1950–53 Korea, (Korea 1953 óta békekötés nélkül kettészakítva hadiállapotban van!), 1954 Guatemala, 1958 Indonézia, 1959–61 Kuba, 1960 Guatemala, 1964 Kongó, 1965 Peru, 1964–73 Laosz, 1961–73 Vietnám (kommunista győzelemmel!), 1967–69 Guatemala, 1973 Chile, 1983 Grenada, 1983–84 Libanon, 1980 El Salvador, 1980 Nicaragua,?1986 Líbia, 1987 Irak–Irán, 1989 Panama, 1991 Irak, 1993 Szomália, 1998 Szudán, 1998 Afganisztán, 1999 Jugoszlávia, 2001 – jelenleg is - Afganisztán, 2003 – Irak, befejezés nélkül, de az olaj megy kifelé, 2008 Koszovó, 2008 Georgia (Grúzia), 2011 – Líbia, befejezés nélkül, de az olaj szintén ömlik kifelé, és most Szíria.
Afganisztánban, Irakban, Líbiában és Szíriában azóta nincs élhető élet, amióta megtámadták őket. Az emberek menekülnek a háborúk elől főként Európa irányába. A volt szocialista országokat az úgynevezett rendszerváltozásokkal leszegényítették, és most mégis be kell vállalniuk ezeknek a szerencsétlen menekülteknek az elszállásolását és eltartását.?A listára nemrégiben felkerült Ukrajna, amiből még nem tudhatjuk mi fejlődik ki. 

A demokráciaexport milliókat tett hontalanná, állapítja meg Szabó Anna a Magyar Nemzet február 14-i számában, tőle idézzük az alábbiakat:
- Az Európai Bizottság számára szemmel láthatólag kezelhetetlen a probléma, miközben az unióhoz viszonylag közel eső geopolitikai konfliktusok elhúzódása miatt drámaian emelkedik a menekültek száma. Senki nem látja a szíriai, iraki, szomáliai, líbiai polgárháborúk lezárásának halvány esélyét sem, az arab tavasz munkanélküli fiataljainak, illetve a balkáni (koszovói) bevándorlók száma folyamatosan nő.
- A politikai konfliktusok több szereplőjének felfegyverzésében – az oroszlánrészt vállaló Egyesült Államokon kívül – az EU több tagállama is részt vett. A most már minket is súlyosan érintő menekültáradat forrását jelentő háborús gócpontok közös jellemzője a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok külső beavatkozása. A hivatalos célok minden esetben magasztosak voltak (demokrácia-export, terrorizmus elleni fellépés), hogy a közvéleménnyel elfogadtassák a katonai akciókat, még azokat is, amelyek nem kaptak ENSZ-felhatalmazást.
- A demokrácia és a terrorizmus ürügyén végrehajtott katonai fellépések halottak százezreit, menekültek millióit hagyták hátra. Afganisztánban a szabad választások eredményét nem tartották tiszteletben, megszűnt a központi hatalom, és a hadurak ugyanúgy termelik a mákot, mint korábban. Szomáliában az amerikai bombázások egy jottányival sem vittek közelebb a békéhez, sőt, a harcok átterjedtek Etiópiába és Eritreába. Irak és Szíria területének egy részén a hatalmi űrben létrejött az Iszlám Állam. Ennek felfegyverzéséhez a Nyugat is hozzájárult, igaz, akkor még elvileg az oroszbarát Bassár el-Aszad elnök ellen küzdő „demokratikus” ellenzéki erőket támogatták.
- A teljes csőd beismerése, hogy az Egyesült Államok most már azt a szíriai elnököt segíti, aki ellen négy évvel ezelőtt szövetkezett – többek között az Iszlám Államot létrehozó erőkkel.

Európa jövője most már attól függ, hogy meg tudja-e akadályozni az amerikai szándékot, az ukrajnai konfliktus háborúvá fejlesztését. Továbbá, ha az Európai Unió a nemzetek európai szövetkezése lesz, amiben európai érdekek érvényesülnek. Csapó Endre