Vatikán a liberalizmus hínárjában (Magyar Élet)

2015. november 10. kedd Adminisztrátor
Nyomtatás

2015. október 15. - Az Európát elözönlő „menekült” invázió megítélésén éles politikai választóvonal húzható országok, politikusok, egyének között:

a támadó liberalista nyomulás egyik oldalon, a védekező vagy hamarosan arra kényszerülők a másik oldalon. Ez a másik oldal az, amely kiszemelt áldozata az inváziós áradatnak, mindaz ami a globális világkormányzás útjában áll: a nemzetekre alapozott államok rendje és a katolikus egyház. Ez a törekvés nem új, ami az egyházat illeti, a francia forradalom óta tart. A nemzeteket illető történet a következő: az említett forradalom mögötti politikai erők előbb szétbontották Európa monarchikus rendjét a nacionalizmus fölgerjesztésével. Az új képlet a természet rendje vonalán többé-kevésbé sikeres volt a nyugati országok esetében, de Közép-Európában már a nemzetközi liberalizmus bűncselekmény sorozatának kezdő állomása volt a trianoni határrendezés.
A nemzetközi baloldal most, napjainkban olyan változtatást hajt végre, ami a földrész fölötti gazdasági uralmát kiegészítheti politikai uralommá.
Visszaemlékezünk, 2010. december 6-án magánkihallgatáson fogadta a Vatikánban Orbán Viktor miniszterelnököt, családját és a kíséretében érkezett delegációt XVI. Benedek pápa.
A New York-ban szerkesztett Amerikai Népszava így tudósította az eseményt: „XVI. Benedek pápa, mint az inkvizíció utódjaként létrejött Hittani Kongregáció volt vezetője a katolikus egyház nyíltan militáns hagyományát követi, és a gazdasági világválság következtében beállt elbizonytalanodást kihasználva támadást indított a liberális Európa ellen, hogy az egyház és az állam összefonódásának új államformáját hozza létre, minél több országban, magyar mintára, az alkotmányba foglalt politikai katolicizmust vezesse be. Az Európai Unió liberális alkotmánya és Európa ellen indított támadás egyik vezéregyénisége Orbán Viktor, aki résztvett a legutóbbi római találkozón, ahol a pápa a Vatikán befolyása alatt álló európai jobboldali politikusoknak tartott eligazítást. A Vatikán a parlamenti demokráciát, az egyház és az állam szétválasztásával létrejött jogállamot soha nem fogadta el, azt a zsidó szabadkőművességnek tulajdonította. XVI. Benedek? személyében visszatért az inkvizíció szelleme modern formában, a Vatikán nyílt támadást intézett a szekularizált és szabad Európa ellen. Orbán Viktor a Vatikán »nagykövete«, hogy a hamis és hazug ideológiát, amelynek a következménye egy demokrácia látszatába csomagolt fasiszta vallási elnyomó rendszer, népszerűsítse az európai országokban. Feladata, hogy magyar mintára fellazítsa a szabad világba vetett bizalmat.”
Tévedés lenne a fenti nyelvezetet és véleményt ennek a nagytőke által eltartott gyűlöletújságnak tulajdonítani. Ez a szöveg annak a liberalizmusnak a sajátja, amely a száz évvel ezelőtt már dúló háborúval indította el a támadását Európa rendje ellen, pontosabban a nemzetek Európája és a keresztény civilizáció ellen.
Nem kell sokat tünődni azon, hogy Benedek pápa miért távozott a pápai székből. Ismeretesek összetűzései a vatikáni liberalistákkal, amelyek során hagyománytiszteletével alulmaradt. Utódja, Ferenc pápa nagy tisztogatást végzett a vatikáni hivatalokban. A liberalizmus vatikáni nyomulását éljük át.
Miközben a magyar kormány bevándorlóellenes nemzeti konzultációt hirdetett, Ferenc pápa a menekültek befogadására szólította fel az európai egyházakat 2015. május 7-én elmondott beszédében, amelyet Erdő Péter bíboros is személyesen végighallgatott az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa és a Christopher Hill anglikán főpásztor vezette Európai Egyházak Konferenciáján. Ferenc pápa az európai intézményeknek is üzent kijelentve, hogy bizonyos törvények a „rosszul értelmezett tolerancia nevében” megakadályozzák a vallási meggyőződés szabad, békés és legitim gyakorlását. Ezt az egyházfő olyan új kihívásnak nevezte, amellyel szemben az európai keresztény egyházaknak közösen kell fellépniük, felülemelkedve az egymás közötti múltbéli megosztottságon.
Erdő Péter a pápához intézett beszédében a világ számos helyén tapasztalható keresztényüldözésről szólva rámutatott, hogy a keresztényekkel szembeni diszkrimináció Európa országaiban is érezhető. Hozzátette: mintha valaki „félre akarná tolni” a társadalomból a keresztény jelenlétet és távol tartani a hitet a közélettől.
A magyar bíboros felszólalását megerősítő figyelmeztetést hangoztatott több ízben Antioch Moran Mor Ignatius Joseph III Younan szír katolikus vezető arról, hogy a Szíriában keresztényeket gyilkoló muzulmánok Európa és az egész világ leigázására törekednek. Céljuk az összes nem muzulmán, azaz a hitetlenek kiirtása.  Véleménye szerint a probléma, amit a pápa és Európa vezető politikusai nem hajlandók meglátni, a Koránban világosan le van írva. A Korán olyan fejezeteket tartalmaz, melyekben a muzulmánoknak kötelessége a hitetlenek megölése. Itt nem csak a keresztényekről van szó, hanem mindenkiről, aki nem muszlim és nem úgy él. A Közel-Keleten és Afrikában a lakosság jelentős része írástudatlan. Nem csoda tehát ha ez a réteg elfogadja azt, amit a muszlim prédikátor átad nekik. Ha a tanító erőszakos hajlamú és felszólítja a híveket, hogy ők is alkalmazzák az agressziót, akkor ezek a személyek folyamatosan agresszívek lesznek a nem muszlimokkal szemben. Az utóbbi 10-12 évben ezek a radikális iszlám tanítók nyertek teret szinte mindenhol a Közel-Keleten. Ezen tanítók hívei árasztják most el Európát és csak a jelre várnak, hogy rászabadítsák Európára Allah haragját. – A szír főpap mindezt fennen hirdeti.
A szeged-csanádi püspök szerint Orbán Viktornak igaza van, Ferenc pápa pedig nincs tisztában a magyarországi helyzettel. Nem ért egyet Ferenc pápa kijelentésével – miszerint a katolikusoknak erkölcsi kötelességük segíteni a menekülteket – Kiss-Rigó László szegedcsanádi püspök, aki ezzel kapcsolatos nézeteit a The Washington Post-nak fejtette ki. „Mert ők nem menekültek. Ez egy invázió” – fogalmazott a lapnak a püspök, aki szerint ezek az emberek úgy jönnek ide, hogy közben „Allah Akbar”-t kiabálnak. A The Washington Post megjegyzi: – Európa más részeivel ellentétben Magyarországon Ferenc pápa felhívásával szemben inkább Orbán Viktor nézete nyert teret, amely félti a keresztény Európát a beáramló muszlimoktól. „Teljesen egyetértek a miniszterelnökkel” – szögezi le Kiss-Rigó a lapnak, majd hozzáteszi: a pápa ezzel szemben nem ismeri a helyzetet. Kiss-Rigó szerint a helyzet az, hogy Európát elárasztották a magukat menekültnek beállító emberek, de valójában komoly veszélyt jelentenek a kontinens egyetemes keresztény értékeire. És noha a legtöbb Magyarországra érkező ember Szíriából származik, ahol már több mint 320 ezren haltak meg a háborúban, Kiss-Rigó szerint méltatlan őket támogatni, mivel a legtöbbjüknek van pénze. Hozzátette: szemetet hagynak maguk után, és sokszor az ételt is visszautasítják. „A legtöbbjük cinikus és arrogáns viselkedést tanúsít” – fogalmazott.

A bécsi érsekség
létesítményeiben néhány héten belül ezer menekültet szállásolnak el – jelentette be egy interjúban Christoph Schönborn bíboros. Csak a bécsi érsekség nevében nyilatkozhatok – mondta – és hozzátette: a katolikus egyház az egyik legnagyobb ingatlantulajdonos Ausztriában, úgy hogy van hely bőven, főleg „odafenn”. Arról beszélt, hogy Bécsben a Stephans-platzon is menekülteket kívánnak elszállásolni és felszólították az ország katolikus papságát, hogy saját környezetében vizsgálja meg, nem tudna-e segíteni. Ez nem utasítás – tette hozzá –, csak kérés és ez vonatkozik a szerzetes rendekre is.
Christoph Schönborn emlékeztetett, hogy az ausztriai A4-es autópályán életét vesztett 71 bevándorlóért tartott misén az egyház nevében már felszólalt a menekültek érdekében, és emberségesebb bánásmódot követelt a lakosságtól és a hatóságoktól is. Az nem lehet – jelentette ki –, hogy az egyház „felemeli a mutatóujját”, de nem veszi ki a részét a ráháruló feladatokból.
A bíboros felszólította az osztrák kormányt, hogy a lehető leggyorsabban adja meg a háborús menekültstátuszt a Szíriából érkezetteknek, hiszen azok 99 százaléka jogosult rá. „Miért kell a menekülteknek végigjárniuk a terhes kérvényezési procedúrát”? – tette fel a kérdés. Schönborn örömmel nyugtázta, hogy fordulat jelei látszanak a társadalom nagy részének viszonyában a menekültekhez. Mint az ezt igazoló példát említette a civilek példátlan aktivitását, a hét elején Magyarországról Bécsbe érkező menekültek fogadásánál.

A pápa New Yorkba látogatott
Az Egyesült Nemzetek Szervezete ritkán kap pápai látogatót. A II. Vatikáni zsinat előtt nem volt pápai jelenlét az ENSZ-ben. A fennállása 70-ik évfordulóját ünneplő szervezet megkülönböztetett figyelemmel fogadta Ferenc pápát, aki így fejezte ki egyebek mellett elismerését terjedelmes felszólalásában:
„E hetven év tapasztalata – túl mindazon, amit elértünk – azt bizonyítja, hogy a reform és a korszerűsítés mindig szükséges ahhoz, hogy a felé a végcél felé haladjunk, hogy kivétel nélkül minden ország résztvehessen – tényleges hatékonysággal és egyenlőképpen – a döntések meghozatalában. E nagyobb egyenlőség szükségessége különösképpen is vonatkozik a végrehajtó hatalommal bíró szervekre, mint amilyen a Biztonsági Tanács, a pénzügyi szervezetek, valamint a kimondottan a gazdasági válság kezelésére létrehozott csoportok vagy mechanizmusok. Ez segíti majd, hogy csökkenjen mindenféle visszaélés vagy kiuzsorázás, különösen a fejlődő országokkal szemben. A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek őrködniük kell az országok fenntartható fejlődésén, valamint annak elkerülésén, hogy az ilyen országokat megfojtó hitelnyújtó rendszereknek rendeljék alá, amelyek ahelyett, hogy a fejlődést mozdítanák elő, nagyobb szolgaságba, kirekesztésbe és függőségbe taszító mechanizmusoknak vetik alá a népeket.”
New York-i tartózkodása során Ferenc pápa kifejezte nemtetszését, amiért egyes országok bezárják kapuikat a védelmet és családot keresők előtt, és a Vatikán ENSZ-nagykövete is a befogadás mellett nyilatkozott.
„Felhívlak benneteket, hogy kérjetek bocsánatot azokért a személyekért és intézményekért, amelyek becsukják az ajtót ezek előtt az emberek előtt, akik családot keresnek, akik védelmet keresnek” – mondta a szokásos szerdai audiencián Ferenc pápa.
A  Reuters szerint a pápa azokra az országokra, így Franciaországra és Ausztriára célzott, amelyek az utóbbi időben megszigorították határaik védelmét, és menekültek százait fordítják vissza.
Eközben Silvano Tomasi érsek, a Vatikán genfi ENSZ-képviselője az emberi jogokról tartott ENSZ-tanácskozáson arra szólította fel a résztvevőket: – Európa dolgozzon ki megfelelő stratégiákat, és nyissa meg kapuit a bevándorlók előtt, ne hagyja magát az irracionális populista nyomástól befolyásolni.
A vatikáni ENSZ-megfigyelő szerint nemcsak folytatni kell a mentési műveleteket, hanem meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket. Prioritásként kell védelmezni mindenkinek az élethez való jogát, egyéni státuszától függetlenül. Ami az Európában és a világ többi részén való elhelyezésüket és elosztásukat illeti, az egyenlőség elvének kell érvényesülnie: természetesen figyelemmel kell lenni az adott ország biztonsági és szociális helyzetére, de nem szabad engedni az irracionális populista nyomásnak. Harmadszor, az illetékes hatóságoknak megfelelő jogi utakat kell biztosítaniuk a bevándorlás és a konkrét befogadás kezelésére, összehangolva a migránsok jogait és a befogadó társadalom jogos érdekeit. A szentszéki ENSZ-megfigyelő például egy világosan megfogalmazott jogokról és kötelességekről szóló charta összeállítását javasolja, amely könnyen érthető mindazok számára, akik be akarnak illeszkedni az adott országba, és azok számára, akik menedékjogot nyújtanak a bevándorlóknak. Ezzel párhuzamosan a migránsok származási országaiban méltó és minőségi munkahelyeket kell biztosítani; igazságosabb és egyenlőbb pénzügyi és gazdasági rendszerrel kell javítani a piachoz, a kereskedelemhez való jutást, aminek a politikai stabilitás is előfeltétele. Egyszóval megfelelő környezetet kell teremteni már otthon, hogy az elvándorlás egy döntés következménye, ne pedig kényszer legyen. Tomasi érsek hozzátette: az egyes országok médiumainak közös nyelvezetet kellene kialakítania, amely jó szándékúan mutatja be a migránsokat, és nem szabad a faj- és idegengyűlöletet táplálnia.
Ilyen javaslattal csak az a baj, hogy a betolakodókat szívesen fogadó országok így lassan vagy nem is lassan tönkremennek a munkára nem foghatók etetésével és kordában tartásával, másrészt – az elvándorlók „származási országaiban méltó és minőségi munkahelyeket kell biztosítani; igazságosabb és egyenlőbb pénzügyi és gazdasági rendszerrel kell javítani a piachoz, a kereskedelemhez való jutást, aminek a politikai stabilitás is előfeltétele”– szépen megfogalmazott beugratás. A profitorientált kapitalizmus Európa kizsákmányolása mellett nem fog a szép fogalmazás szerint jóságoskodni.

Az Egyház féltése a pápa ellenében
Ahogy Churchill emelt fővel fogadta ünnepeltetését a második világháború után, ahelyett hogy elbújt volna szégyenében, megtépve ruháit, roskadt lélekkel, amiért belevitte országát egy olyan háborúba, amely eredményezte a Brit Birodalom széthullását, előfordulhat ebben az amerikai világrengető őrületben, hogy találnak olyan pápát, aki beviszi az egyházat olyan ökumenikus misztériumba, amiből nem az egy igaz vallás emelkedik az egekig, sokkal inkább a világvallás ígéretéből „britanniás széthullás” lesz.
A jelenlegi pápa ténykedéseit neves katolikus teológusok kritizálják, megnevezve őt hamis prófétasággal is.
Lehet olvasni interneten dr. Kelly Browling katolikus teológus nyílt levelét, amit Ferenc pápához címzett 2014. október 2-i kelettel. Egy kérdéssel kezdi a levelet:
„Vajon XVI. Benedek Önre és seregére utalt-e, amikor pontifikátusának elején kérte, hogy »Imádkozzatok, hogy meg ne futamodjak a farkasoktól való félelemben«? Tervezi-e Ön, hogy sokakat félrevezet azáltal, hogy a családra fókuszál (a házasság jelentésének megváltoztatása, a szexuális erkölcs és életvédelmi elvek veszélyeztetése), mivel ez a társadalom és az egyház alapja? Miért szorította háttérbe a homoszexualitással, együttéléssel, abortusszal és fogamzásgátlással kapcsolatos doktrínákat? Miért helyez stratégiai alapon olyan egyházi vezetőket kulcspozíciókba, akik a doktrinális engedményeket, változtatásokat reklámozzák, amelyek már most zűrzavart okoznak? Készül-e Ön arra, hogy a Katolikus Egyházat néhány aggasztó nyilatkozat kiadására utasítsa azt illetően, hogy miért kellenek a strukturális és hitbeli változások? Miért tűnik úgy, hogy országainkban a változó törvények a belső egyházi reformmal összhangban arra uszítanak, hogy újraértelmezzünk és elfogadjunk mindenféle bűnt?
Ha Őszentsége akárcsak egyetlen hittétellel kapcsolatban is engedményt tesz, döntésének robbanásszerű hatása lenne, amely minden Katolikus Hittételt törvényen kívül helyezne. Vajon Őszentsége Hitehagyáshoz vagy Egyházszakadáshoz akarja vezetni Egyházát?
Ferenc pápa, dolgozik-e Őszentsége egy új evangéliumi mozgalmon, amelyet részletekben hoz majd nyilvánosságra a fokozatosság elvét követve, elkerülvén, hogy túl sok kérdés merüljön majd fel, ami azonban sokaknak fellélegzést hozhat?
Próbál-e ön egy hamis ökumenikus barátságot létrehozni a megújult Egyház részeként – egy új, minden egyházat magába foglaló Világegyház részeként –, amely új rituálékhoz és más utálatosságokhoz vezet? Az Egyházat nem lehet a modern korhoz igazítani, tanításait sem lehet úgy megváltoztatni, hogy azok más felekezetek, vallások vagy egyéb közösségekhez illeszkedjenek. Ha hívő népét a téves irányba vezeti, Őszentsége nem más, mint egy hamis pápa.
Miért támogatja erőteljesen a más véleményen lévő bíborosokat, akik eretnek engedményeket terveznek ezáltal befolyásolva a szent tanítást, míg könyörtelenül elmarasztalja, lefokozza vagy hatalmuktól megfosztja azokat a Püspököket, akik a Tanítás iránti hűségükről ismertek? Miért szentel Őszentsége különös figyelmet azoknak az embereknek, akik még csak nem is akarják a Hitet gyakorolni, akik hajlanak annak megtámadására, miközben hatalmas ellenállást generál azok iránt, akik őrzik? Miért tűnik úgy egyre jobban egyeseknek, hogy egy ördögi, szándékosan ködös zűrzavar felé halad Egyházunk az Ön vezetése alatt?” ...

Túlhajtott ökumenizmus
Ötvenemeletes óriásplakát köszönti a pápát New Yorkban. Ferenc pápa Egyesült Államokbeli látogatásával szinte minden médium kiemelten foglalkozott Amerikában. Magyar lapokban vajmi keveset olvashattunk. Az amerikai fogadtatást ismertető, Magyar nyelvű internetbeszámolóból idézzük az ebben a fejezetben olvashatókat:
„A pápa amerikai útjának egy másik fontos aspektusa az ökumenizmus népszerűsítése, ami által sokak szerint a majdani világvallást készíti elő. Manhattanben mondott beszédében köszöntötte más vallások híveit, »elsősorban a muzulmánokat, akik az egy élő és kegyes Istent imádják és hozzá imádkoznak«.
A muzulmánok köszöntésével önmagában nincs is semmi gond, hiszen keresztényként legfőbb feladatunk elérni azokat, akik még nem ismerték meg Jézust személyesen. A probléma abban áll, hogy a hallottak alapján a pápa mintha magát a muzulmán vallást ölelné keblére, és a Krisztusban való megváltás helyett, ami az egyetlen út az igazi békéhez, egy emberi megoldást próbál kínálni a konfliktusra. A konzervatív keresztények között sokan már a „Chrislam” (magyarul talán ’Kereszlám’-nak lehetne fordítani) vagyis a kereszténység és iszlám szavakból képzett szóval jellemzik a pápa által képviselt vonalat.
Mindezek mellett nem tartozom azok közé, akik a pápát a Jelenések könyvéből ismert Hamis Prófétának gondolják. A fent említett beszédben is inkább az Ige erejének hiányát látom, ami nélkül az emberi bölcsességnek hitető beszédét kapjuk a lélek és az erő megmutatása helyett. Pál arra emlékeztet minket, hogy ne olyan beszédekkel prédikáljunk, amelyekre „az emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szent Lélek tanít, lelkiekhez lelkieket szabván”. E nélkül, függetlenül attól, hogy milyen szerepet tölt majd be a pápa a jövő eseményeiben, könnyen előfordulhat, hogy így vagy úgy, de az Antikrisztus és kormányának szekerét tolja majd.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy Ferenc Pápának a többi vallás integrálásával kapcsolatos erőfeszítései egyre több katolikus hívőt ébresztenek rá arra, hogy valami nincs rendben, így Isten ezt is az őt szeretők javára fordítja, amin persze nem lepődünk meg, hiszen ez is ígéreteink közé Tartozik.”  – Thea

„Evangelii Gaudium”
Ferenc pápa nem első ízben tett, katolikus szemléletűek számára nehezen elfogadható nyilatkozatot. A www.katholisches.info – 2013. november 27-i közleményében olvassuk az alábbiakat:
„Ferenc pápa Evangelii Gaudium kezdetű új apostoli iratának pozitív aspektusait és szép megfogalmazásait méltatni kell – ezt a feladatot azonban a katolikus »normálok« és internetes oldalaik már elkezdték mindenfajta kritika nélkül. Az egyháztól távol álló média (mint például a Spiegel és az osztrák tévé) ujjonganak, ahogy szoktak. Okuk van rá, ahogy a következő dolgozat is bizonyítja. Ezért mi még inkább feladatunknak tartjuk, hogy megvilágosítsuk azt, amit a többiek, ki milyen okból, ignorálnak. E célból a katolikus Francesco Colafemmina olasz kultúra-kritikust szólaltatjuk meg, aki nem sajnálta a fáradságot végigolvasni a 185 oldalas dokumentumot. Ennek tanulmányozásakor azonban semmi ok „gaudium”-ra, azaz örömre. Kormányprogramja „forradalom”, ami az Egyház szétzúzását célozza meg, mindannak ahogy az kétezer évig létezett. Ahogy Kiko Argüello [a neo-katekumen út egyik megalapítója] nem sokkal Ferenc megválasztása után mondta: a pápa olyan egyházat szeretne, melyben „tohuvabohut” csinálnak, és amiben nincs többé centralizált auktoritás, amely ezt „megakadályozza”. Azáltal, hogy a püspöki konferenciákra ruházzák át a hittant érintő döntéseket, egy olyan pápa mellett, akit az ökumenizmus garanciájának funkciójára redukálnak, egy bölcs aggá, aki tanácsokat ad csupán. Talán még működőképes is lehet ez a rendszer?
Csakhogy a pápa ezen akciójával lerombolja a pápaságot. Az biztos, hogy a világ ezt az új, az előzőtől teljesen különböző egyházat el fogja tudni fogadni, és azt is tudni fogja, hogy hogyan közelítsen hozzá. Ezután már csak azt kellene megérteni, mi marad akkor az előző egyházból, a mi egyházunkból. A pápa mindent egy teljességgel kiszámíthatatlan és szellemileg definiálatlan síkra helyez, ahol a struktúráknak nincs többé semmilyen jelentőségük, és a tekintélyt minimumra redukálják. Drámai módon – vagyis bizonyos teatralitással – a pápa odáig megy, hogy lemond az előjogairól. Ez mind nagyon szépen és alázatosan hangzik, ha ez az alázat abból állna, hogy nem változtat meg semmit abból, amit kapott. Nem pedig a pápaság intézményét gyengíteni azzal az ürüggyel, hogy ezzel a kor állítólagos szükségleteinek kell megfelelni. Azt jelenti, hogy ki akarja jelenteni, hogy minden, ami eddig volt, egyedül a világra és annak szükségszerűségére lett kialakítva. És mivel a világ változik, a pápaságnak is változnia kell.”

*
A fegyvertelen gyaloghadosztályokkal egész Európára mindinkább kiteljesedő népvándorlás, annak időzítettségével és folyamatosan emelkedő emberáramlatával, precíz szervezettséggel egyfajta, újfajta háborús támadás jellegét ölti. Érezhetően vége van annak a békés fejlődésnek, ami megindult a szovjet összeomlás után Európában, aminek megvolt minden feltétele. Ezt a harmóniát zavarta meg előbb az amerikai neoliberális gazdasági nyomulás és az előidézett gazdasági válság, majd az amerikai háborúk sora a „terrorizmus ellen” ürügyén.
Közben teljes időben folyt az Európai Unió agresszívan atlantista liberális hatalom alá szorítása. Egyfajta ideges sietség mutatkozik az amerikai politikai és gazdasági nyomás fokozott erejében az Európai Unióval kötendő gazdasági szövetség érdekében, aminek kevés esélye van békésen létrejönni. A képet árnyalja az amerikai fegyveres erők növekvő jelenléte Európában.
A liberalizmus a vallás ellensége, de kvázi vallásként lép fel olyan dogmatikai rendszerrel, amivel megszerezheti politikai pártjai részére a közvéleményt. Két évszázadon át nem tudta kiiktatni a katolikus egyházat a társadalom életéből. Az egyház egyébként szükséges modernizálása mentén igyekszik beépíteni a liberalizmus elveit a katolikus hierarchia szervezetébe. Nagy áttörést jelentett a II. Vatikáni zsinat, de a dolgok állandóan visszarendeződnek pápai szinten. Valami oka lehet annak, hogy Ferenc pápa rendkívüli fogadtatásban részesült New York-ban a liberális világrend Rómájában. Csapó Endre

 

Módosítás dátuma: 2015. november 10. kedd