Török sakk-matt Európának (Magyar Élet)

2016. március 25. péntek Adminisztrátor
Nyomtatás

2016. március 3. - Vannak alapvető tények. Amerikai bombázók, stílusosan Liberator nevet viselő gyilkológépek, szórták bombáikat Európa városaira, elsősorban lakótelepeire, hadi erényeiket kielégítő tömeges emberölési szándékkal. Ezt személyes élménnyel igazolom átélve Pestszenterzsébet bombázását 1944. április elején. Erős kötelékkel, több hullámmal, tíz napon át megjelentek pontban 11 órakor gyilkolni a város védtelen lakosságát. Utána jöttek városaink pályaudvarának rommá bombázására. Mostani szövetségesi kapcsolatunkon sötét folt, amit nem oldott fel valamilyen bűnöket kölcsönösen feloldozó, engesztelő békekötés annak érdekében, hogy a hangoztatott baráti és szövetségesi viszonynak elemi tartalma legyen. Feledni sem engedi a folyamatos lekezelő, illetéktelen beleavatkozás a magyar belügyekbe. Nő az országban a félelem a NATO-szövetségesi kötelezettséggel járó, egyre növekvő részvétel Amerika háborúiban.
Magyarország nehéz helyzetben volt a múlt század negyvenes éveiben. Háborús lángra lobbant Európa annak a ténynek logikája alapján, hogy az első világháború nem zárult le megbékéléssel. Úgy zárult le, mintha a győztesek nem lettek volt megelégedve a háborút követő rendezésük embertelenségi mértékével, aminek jelét abban látták, hogy a letiport ellenfelek új életre kaptak. Valamilyen történelmi mélyből öröklött nemzeti-társadalmi eszmeiség érvényesülése élményében igyekeztek talpra állni – mint nemzet, mint ország, mint társadalom. Ez adta a két háború közötti magyar társadalomnak is az élniakarás elszántságát.
Ezt az elszántságot és mindazt, amit ebből reméltünk kihozni, veszélyeztette az a lappangó politikai bel-ellenség, ami az első háború lezárásakor nekünk, magyaroknak terroruralommal mutatkozott be. A 133 napos magyarországi tanácsköztársaság elég tájékoztatás volt ahhoz, hogy mi várható a Szovjetuniótól, amely elkötelezett a világ bolsevizálására. Ez döntötte el Magyarország védekező állásfoglalását. Ezt tekintettük, akkori magyar fiatalok nemzeti alapállásunknak: meg kell védeni a haza függetlenségét, meg kell védeni polgári életrendünket. Aggodalmunkat igazolta a haza védelmének sikertelen kimenetelét követő honi és szovjet bolsevizmus rémuralma, amiből a nemzet egy elkeseredett felkeléssel akart megszabadulni.
Két pusztító háborúban elveszett Európa függetlensége. Két Európán kívüli nagyhatalom 45 éven át, azt követően az amerikai nagyhatalom határozza meg Európa sorsát. Az egyébként is kívánatos egységes Európa ilyen függőségi állapotában az amerikai neoliberális alapelveken valósult meg, irányítása a tengerentúli nagyhatalom érdekei szerint történik.
Kifejezetten is, de a brüsszeli kormányzatból nyilvánvalóan is a központi kormányzatú unió megvalósítása a cél, amiben már nem lesznek szuverén államok. Ilyen szuperállam elfogadására az amerikai befolyás alatt tartott nyugati országok politikai pártjai készségesnek mutatkoznak.
Amerikának nem érdeke Európa felemelkedése a korábbi vezető világhatalmi szintjére. A NATO-ból olyan szövetségesi hálózatot épített, ami megfelel az Egyesült Államok geopolitikai érdekeinek. Így történt, hogy Törökország már 1952-ben tagja lett a NATO-nak.
Törökországnak kiemelt jelentősége van Amerika részére. 1949 óta tagja az Európa Tanácsnak. 1963-ban az Európai Gazdasági Közösség tagja lett. Alapítása óta tagja az 1961-ben létrehozott Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) illetve alapító tagja az 1973-ban létrehozott Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (OSCE). 1992 óta társult tagja a Nyugat-Európai Uniónak, 1995-ben pedig vámunióra lépett az EU-val. Amerika erősen nyomja Törökország EU-tagságát.
Törökország jelenleg az amerikai hegemóniára alapozott unipoláris világrend legfontosabb bázisa a Közel-Keleten.
Természetesnek vehetjük, hogy Törökországnak Izrael a szövetségese, már a régi kapcsolat folyamán is. A hidegháború alatt a török–izraeli együttműködés a washingtoni külpolitika egyik Közel-Kelettel kapcsolatos alappillére volt. Törökország Szíria északi részének, Izrael pedig Szíria délnyugati részének teljes ellenőrzésében érdekelt.

Szíria pusztulásának dióhéj története:
Háfez el-Asszad harminc évig irányította az országot, 2000-ben fia, Bassár el-Asszad vette át a hatalmat.
Szír katonatisztek egy csoportja disszidált, és létrehozták a Szabad Szíria Hadsereget 2011. júliusban. Három hónappal később az ellenzékiek létrehozták a Szíriai Nemzeti Tanácsot, amely Basár el-Aszad elnök hatalmának megdöntését tűzte ki céljául.
2011. augusztus–október: amerikai és európai vezető politikusok szólították fel Aszadot, hogy mondjon le, mivel az ország jövőjéről „a saját népének kell döntenie”. De októberben Oroszország és Kína megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsa által előterjesztett javaslatot, amelyben az erőszak azonnali megállítására fogalmaztak meg lépéseket. Eközben egyre több felkelő kezdte támogatni az iszlamista csoportokat.
2013. február: Két év alatt 60 ezer áldozata volt a háborúnak. Amerika fegyvert nem, de élelmiszert és orvosi ellátást küldött a lázadóknak. Megtették az első lépést annak érdekében, hogy körbekerítsék a radikális iszlamista csoportokat, amelyek Szíria irányításáért versenyeztek. Közel egy millióan menekültek el az országból.
2013. május: az EU megszüntette Szíria fegyverembargóját, így Szaúd-Arábiához, Katarhoz és más országokhoz hasonlóan Európából is küldhettek fegyvert Szíriába. Eközben Oroszország a szíriai rezsimhez fegyvereket, a Hezbollahhoz pedig harcosokat juttatott el. Az Egyesült Államok elnöke felkérte a Kongresszust, engedélyezzék a katonai fellépést az országban.
2013. szeptember: megkezdődtek az amerikai légicsapások Szíria ellen. John Kerry, amerikai külügyminiszter egy nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Asszad „akár már a jövő héten a nemzetközi közösség ellen fordíthatja a vegyi fegyvereit”. Oroszország azonnal azt javasolja, hogy vonják nemzetközi ellenőrzés alá Szíria állítólagos vegyi fegyvereit, ez a terv pedig egyelőre eltántorítja Amerikát a katonai akciótól.
2014. június: a szinte semmiből rohamosan létrehozott Iszlám Állam nevet viselő dzsihádista szervezet bejelenti a kalifátusát, amely Szíria nyugati részétől Irak keleti határáig húzódik. Abu Bakr al-Bagdadi meghirdette a világkalifátust, és önmagát az iszlám kalifájának nyilvánította. A bejelentés után nem sokkal elfoglalják Irak második legnagyobb városát, Moszult.
2015. május-augusztus: Az Iszlám Állam megszállja Palmyrát, és felrobbantja felbecsülhetetlen értékű templomait és szentélyeit. Több tucat embert végeznek ki Palmüra régi amfiteátrumában, és lefejeznek egy régészt is, aki nem hajlandó elárulni, hogy hol találnak még történelmi romokat.
2015. szeptember 30.: Oroszország légicsapásokat indít Szíriában az Iszlám Állam állásai ellen.

Nagyhatalmi ellentétek

rajzolódtak ki az eddig leginkább helyi ügyként kezelt szíriai konfliktusban, a kibontakozó polgárháborúban ugyanis egymással ellentétes oldalra állt az Egyesült Államok és Oroszország. Miközben az USA damaszkuszi nagykövetségét is bezárta, megszakította kapcsolatát a szíriai kormánnyal, és a felkelők támogatására szólított fel, Oroszország a külügyminiszterét küldte Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz tárgyalni.
A két nagyhatalom kiterítette kártyáit: egyikük a lázadók győzelmében, a másik a rezsim túlélésében érdekelt.
Mivel Szíria az USA és Izrael egyik legnagyobb ellenségének, Iránnak a stratégiai szövetségese, egyre több fejtegetés jelenik meg arról is, hogy a Szíria elleni fellépés egy Irán elleni támadás előjátéka.
„Szíria a Teherán–Bagdad–Damaszkusz–Bejrút tengely sarokköve, ezért a szíriai rezsim bukása alapvető változásokhoz vezetne az egész regionális politikában és a szövetségi rendszerekben” – írta a brit Guardian véleménycikkében Wadah Khanfar, az al-Dzsazíra hírtelevízió igazgatója. „Egy ilyen esetben Irán elvesztené fontos szövetségesét, és gyengülne a befolyása Irakban és Libanonban is, ezért Iránnak erős érdeke védeni Szíriát a végsőkig” – írta.
Mivel a konfliktusnak regionális jelentősége van, az USA és Oroszország mellett sok más ország is cselekvően résztvesz a fejleményekben.
*
Egyes jelentések szerint, a szíriai polgárháborúban több mint 250 000 ember halt meg. Több tíz várost és falut és több ezer családot tettek tönkre. 2011 és 2013 között csaknem négy millió szír menekült a szomszédos országokba, elsősorban Törökországba (úgy tűnik, ide kétmillió), de Jordániába, Libanonba, vagy Egyiptomba is, jóval azelőtt, hogy a most tapasztalt szervezett formában Európába indultak volna. Valójában az ezekben a napokban a görög szigetekre jutók egy része Törökországból érkezik. De, persze, nemcsak szírekről van szó, vannak köztük irakiak, afgánok, líbiaiak és más afrikaiak is, akik kétségbeesetten „eveznek” Olaszország déli része és más tájak felé.
Gyakorlatilag az egész iszlám világ szétesőben van, Nyugat-Afrikától a saját levében „fővő” Pakisztánig, és különféle okok miatt képtelen megtalálni az utat a béke és a saját fejlődése felé.
A közel-keleti politikai-közigazgatási rendszer „hiteltelenségére és a szír és iraki államok kudarcára” válaszolva a Kalifátus újraalapítását ígérő Iszlám Állam kirobbant és olyan erővel terjedt szét az utóbbi két évben, ami még a helyi helyzet legkifinomultabb ismerőit is meglepte. A térségbeli frusztráció és nyomás sokkal nagyobb volt, mint gondolták. Ezen kívül az Iszlám Államnak gyanúsan nagy forrásai vannak, és nem jelenhetett volna meg Szírián kívüli bűnös cinkosságok nélkül.

A gyanús források
Törökország közreműködésével jutott vegyi fegyverhez az IÁ?
„A vegyi fegyverekhez szükséges összetevőket Törökországba hozták, majd az Iszlám Állam szíriai táboraiban rakták össze” – nyilatkozta Eren Erdem az orosz Russia Today-nek. A képviselő szerint a fegyverekhez szükséges vegyi anyagokat nem Törökországban állították elő, hanem Nyugaton. Törökországon keresztül csak a szállítás zajlott.
A Rystad Energy, egy független norvég olaj- és gázérdekeltségekben működő cég a norvég kormány megbízásából jelentést készített, hogy hová kerül az ISIS terrorbrigád olaja.... Nem került volna nyilvánosságra, ha a norvég hírügynökség (Klassekam-per) meg nem szerzi a domumentumokat.
„Lefordítottam [Levelezés, Vilag-Helyzete.com] nektek belőle a legfontosabbakat”:
„Nem lesz meglepetés, mert eddig is tudtuk, de kiderül belőle, hogy az ISIS által megszállt területen kitermelt összes olaj gyakorlatilag egyenesen Törökországba tart. ... Így már én sem csodálkozom, miért nem akarja sem az USA, sem a NATO lebombázni az ISIS valódi állásait, és miért lövik le a NATO-tag törökök azt az orosz vadászgépet, amely az olajútvonal biztosításában érdekelt türkméneket, al-Nusra Front terroristákat és az ISIS-t valóban támadta.”
Klassekampen hírügynökség így összegzi a jelentésben foglaltakat:?
„Hatalmas mennyiségű olajat csempésznek az ISIS-által ellenőrzött Irak és Szíria területéről közvetlenül a török határon keresztül. Tankerek, olajszállító teherautók ezreivel szállítják csempészútvonalakon Törökországba, ahol rendkívül mérsékelt áron (25–45 $ hordónként) adják el.
Az Iszlám Állam terroristáival az olajüzlet nem jöhetne létre a NATO tudomása nélkül, de tulajdonképpen maga a NATO és Törökország az, amely az üzletet bonyolítja!
Ha a jelentés szerint az orosz műholdak is látják, amint 12ezer olajszállító teherautó működik közre az olaj Törökországba csempészésében, akkor ezt a NATO-nak is látnia kell és együttműködésével kell történnie.
Tulajdonképpen az első számú csempész, aki az Iszlám Állammal üzletel, az maga Bilal Erdogan, a török elnök fia.
Az orosz légierő elpusztított eddig 2000 olajszállító teherautót, mely a csempészútvonalakon közlekedik és az ISIS használatában áll. Múlt héten Oroszország 17 ilyen konvojt semmisített meg, és számos olyan infrastruktúrát ami az iszlamista terroristák olajkitermelését szolgálja.”
Korábban Oroszország az ENSZ-ben már bemutatta a bizonyítékokat, melyek azt bizonyították, hogy Törökország azért lőtte le az orosz vadászrepülőt, mert kőkeményen érdekelt és sáros az Iszlám Állammal való együttműködésben.
„Az Iszlám Állam terrorista csoport napi 1,5 millió dollárt keres tiltott olaj kivitellel, mely többsége Törökország kezébe kerül”– közölte Vitalij Csurkin az ENSZ oroszországi állandó képviselője.
És ha azt is belevesszük, hogy muzulmán országként rendkívül nagy az országban az iszlám fanatizmus támogatása, aggodalmaink nem alaptalanok, hogy Szaúd-Arábia és Katar mellett Törökország is az ISIS-féle Iszlám Kalifátus megteremtésében érdekelt...
Főleg mindaddig, amíg segít a kurdok irtásában és felszámolásában, ami mindig a törökök első számú célja volt....
Teszi mindezt a NATO színeiben, az Európai Unióba tartva, a bevándorlási inváziót ütőkártyaként zsarolásra használva egy totálisan impotens európai bürokráciával szemben.... vagy inkább mellett!
*
A Russia Today interjút közölt dr. Marácz László egyetemi tanárral, aki a migránsválsággal és a vasárnapi EU-csúccsal kapcsolatban nyilatkozott.
Törökország a szíriai háború kedvezményezettje, és ezért nem is érdekelt abban, hogy az véget érjen. Minél tovább tart a háború, annál több menekült érkezik hozzájuk, akiket Európa vagy átvesz, vagy fizet azért, hogy maradjanak Törökországban. A törököknek így ez a háború  aranybánya, és nem érdeke, hogy véget érjen – mondta a professzor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy meglehetősen könnyű török útlevélhez hozzájutni akár illegálisan is, így ezáltal is nehezebbé válik Európa helyzete.
Véleménye szerint a török helyzettől függetlenül Görögország és Olaszország határainak védelme egyaránt kulcskérdés – nyilatkozta az Amszterdami Egyetem Európai Intézetének egyetemi tanára.
*
Egy EP-képviselő elmondása szerint Törökország a migránsokkal zsarolja az Európai Uniót, és kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem fizetünk, ráengedik Európára az „összes bevándorlót”.
Iveta Grigule, Lettország Európai Parlamenti képviselője a Baltkom rádiónak adott interjúja során jelentette ki, hogy Törökország zsarolja az Európai Uniót, és amennyiben nem kapja meg a „kért” anyagi forrásokat, további migrációs hullámot indít meg Európa felé. A politikus úgy fogalmazott: „Törökország zsaroláshoz folyamodik: adjatok nekünk pénzt, és mi majd segítünk a menekülteken, adjatok pénzt, és elfogjuk őket. Az Európai Uniót sakkban tartják. Ha visszautasítja az anyagi támogatás megadását, Törökország minden bevándorlót megindít Európa felé.”
Grigule elmondása szerint európai szinten az Európai Bizottság az egyetlen testület, ami képes lenne kezelni a migrációs válságot, de ez a testület valamiért nem látja el kötelezettségeit. A politikus kijelentette, hogy az unió jövőképe egyébként sem fényes, mert az Európai Uniót egy piramis-sémára épülő pénzügyi modell alapján hozták létre.
Az Európai Unió novemberben határozott arról, hogy 3 milliárd eurót fizet Törökországnak, amiből eddig 500 milliót utaltak át Ankarának, hogy abból fokozza a határvédelmet és biztosítsa több mint 2,2 millió szíriai menekült elhelyezését. Az összeg fennmaradó hányada még nem áll rendelkezésre – azt ugyanis a tagállamok kellene befizessék előbb.

Erdogan  fenyeget

MTI  2016. február 11.
Erdogan: „Eljöhet az idő, amikor Törökország megnyitja nyugati határait az Európába tartó menekültek előtt”.
A török elnök nem először fenyegetőzött ezzel.
Hatszázezer szíriai érkezhet a török határra az újabb menekülthullámmal.
A török elnök hangsúlyozta: véges a türelme a szíriai helyzet láttán.
Kijelentette: Törökország ez idáig közel 10 milliárd dollárt költött a területén tartózkodó menekültekre, amelyhez az ENSZ 455 millió dollár támogatást adott. Szégyen – minősítette a hozzájárulás összegét.
A török elnök hangsúlyozta: „megteszi majd a szükséges lépéseket”. Más országok száz, háromszáz, ötszáz esetleg ezer menekültet fogadtak be – folytatta. Korábban az edirnei határnál többször megállítottuk a nyugatra tartó migránsokat, de lehet, hogy később átengedjük őket és egyszerűen csak jó utat kívánunk nekik – fogalmazott a köztársasági elnök.
*
És hogy a regionális kép még bonyolultabb legyen, Törökországot azzal vádolják, hogy nagyobb erőfeszítéseket tesz az észak-szíriai és észak-iraki kurdok, végül is az egész régió legbátrabb és legeltökéltebb ISIS-ellenes harcosok szétzúzására, mint az Iszlám Állam fekete zászlóját lengető (törökökhöz hasonlóan szunnita) dzsihádisták megsemmisítésre, attól tartva, hogy Törökország déli részén létrejöhet egy kurd állam.

Az uniós kormányfők

gyakorlatilag úgy döntöttek, hogy Európa bezárja  kapuit a menekültek előtt, és hogy főszabályként megpróbálják a menekült tömegeket a Szíriával szomszédos országok, elsősorban Törökország táboraiban megtartani. Vagyis a törökök lesznek Európa fizetett lágerőrei.
Szeptemberben még csak egymilliárd eurót szavaztak meg, hogy Ankara ezért cserébe megpróbálja egyrészt javítani a szír menekültek életkörülményeit, másrészt hogy ne engedje tovább a tömegeket Görögországba; a mostani megállapodásban már 3 milliárd eurós segély szerepel kétéves időtartamra.
Törökország pontosan tudja, mekkora politikai válságot idézett elő a menekülthullám Európa-szerte, és most jól meg is kéri az árát a segítségnek A törökök számára a mostani megállapodás azért jelent nagy győzelmet, mert garanciákat kaptak rá, hogy a sok hitegetés és várakozás után EU-tagsága ügye felgyorsul, Ahmet Davutoglu török miniszterelnök ezért egyenesen történelmi újrakezdésnek nevezte a megállapodást.
Davutoglu szerint az uniós tagság Ankara stratégiai célja, 2016-ban fel fognak gyorsulni a tárgyalások, maga a tagság pedig „valósággá válhat az elkövetkező években”.
*
Törökország lakossága annyi, mint Németországé, 81 millió, a csatlakozás időpontjára pedig túl is fogja szárnyalni.
Ez pedig az EU-n belüli politikai erőviszonyokat – a leglátványosabban azokban az uniós intézményekben, ahol a lakosságszámtól függ a szavazati arány – teljesen át fogja rendezni.
De az uniós csatlakozási folyamat felgyorsulása a menekültválság miatt jobbra tolódó európai mainstreamet, hát még a szélsőjobboldalt is érdekes helyzetbe fogja hozni, különösen azokat, akik Európa eliszlámosodásától félnek. Hiszen ha valaki mindenképpen a vallási dimenziót akarja kiemelni, akkor a képlet úgy néz ki, hogy a pár milliós, de a legrosszabb forgatókönyvek szerint is egy tízmilliósnál kisebb menekültáradat megállításáért cserébe az EU mihamarabb a tagjai közé fogad egy 96 százalékban muszlimok által lakott, 81 milliós országot.
De van ez még tovább is: Törökország csatlakozásával nemcsak 81 millió török állampolgár kap európai szabad közlekedést, hanem az egész muzlim világ, mert az iszlám felülírja az állami kereteket.  A hódítás népe tódul és sokasodik. Csapó Endre