Királyok, lovagok, szép hölgyek, inasok és udvari bohóc. A Visegrádi Palotajátékok szereplõi évrõl évben lelkesen mutatják be tudásukat, harcolnak egymással, táncolnak, énekelnek, íjászkodnak, lovagolnak. A történelem velünk él.
A Királyi palota története
1323-ban Károly Róbert Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett, amelyet elõször az 1330-as, Zách Felicián által, a királyi család ellen megkísérelt merénylet szinhelyeként említ a Képes Krónika. A királyi házat I. Lajos bõvítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 m x 123 m-es, szabályos elrendezésû palotához észak felõl kert, dél felõl a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott. 1405-1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettõl kezdve vidéki rezidenciává vált. 1476-1484 között Mátyás király a palotát késõgótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek: a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. Ezek az elsõ emlékei az Alpokon túli Európában az itáliai reneszánsz stílusnak.
A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart. Mûemléki helyreállítása során az egykori királyi lakóépület és a kert helyreállítása készült el. Ma az épületben a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak: A királyi palota története és rekonstruát enteriõrjei.
Palotajátékok
Királyok, lovagok, szép hölgyek, inasok és udvari bohóc. A Visegrádi Palotajátékok szereplõi évrõl évben lelkesen mutatják be tudásukat, harcolnak egymással, táncolnak, énekelnek, íjászkodnak, lovagolnak.
Magyarországon lovagi kultúra azonban csak a királyi udvart jellemezte. A lovagi szellemet erõsítette a XII. század végén László király és Imre herceg szenté avatása. A kultusz Szent Lászlóból igazi lovagkirályt és Szent Imrébõl a tiszta lovag ifjú mintaképét faragta, ami mindenben megfelelt a kor ideáljának. Nem véletlen, hogy kultuszuk Nyugaton is elterjedt, számos templomban megörökítették õket, és különösen Szent Imre népszerû védõszent is lett. Kevesen tudják, hogy az Amerikának nevet adó Amerigo Vespucci is tõle kapta a nevét. II. András maga is vezetett hadakat a Szentföldre, amit sokan néztek rossz szemmel. Ráadásul a királynak meggyült a baja a német lovagrenddel is, akik, szinte önálló államot hoztak létre, ezért 1224-ben II. András leverte õket.
A lovagi kultúra az Anjou dinasztia alatt kapott új lendületet. Károly Róbert Itáliából hozta magával a lovagideál tiszteletét. Magyarországon. A korábban is létezõ lovagi viadalokat rendszeressé tette udvarában és ezeken maga is részt vett 1326-ban pedig létrehozta a Szent György-lovagrendet. Ez a korban szokásos dinasztikus, világi rend volt, ami leginkább Károly Róbert támogatását volt hivatott propagálni és elsõsorban a királyhoz hû arisztokrácia vett benne részt. Ebben a testvéri társaságban a tagok szinte egyenlõk voltak, emiatt lehetett, hogy a meglehetõsen zsarnoki módon uralkodó király késõbb nem használta fel. Fia, Nagy Lajos mindenben megfelelt a korban a lovagokkal szemben támasztott követelményeknek. Példaképének tekintette a magyar lovagkirály Szent Lászlót, akinek képét a pénzére is ráverette. Személyesen vett részt a csatákban, szívesen vállalt párviadalokat és az igazságtalanság és testvére megölése okán Itáliában is számos hadjáratot vezetett, ahonnan rengeteg nemes lovag fogollyal tért haza, akiket a kor szokásainak megfelelõen fejedelmi ellátásban részesített Visegrádon és magas váltságdíj ellenében engedett haza.
A lovagi kultúra magas színvonalát mutatja az uralkodása alatt készült Képes Krónika is. A kor legismertebb vitéze Toldi Miklós volt, aki részt vett az itáliai harcokban, majd számos udvarban megfordult, vitézségének híre a messzi Angliába is eljutott, ahol egy krónikában emlékeztek meg róla. A magyarországi lovagvilág Zsigmond uralkodása alatt érte el csúcspontját. A király nagy tisztelõje volt a lovagi életmódnak. Budai és Visegrádi udvarában rendszeresek voltak a lovagi tornák és mulatságok. 1408-ban a nyugati dinasztikus rendek mintájára lovagrendet alapított, a Sárkányrendet. Védõszentjei Szent György és Szent Margit vértanúk lettek Tagjai 22 báró, a király és a felesége. A rend meghatározott létszámú volt kezdetben, csak akkor vettek fel új tagot, ha valaki meghalt. A Rend egyfajta kompromisszum volt az uralkodó és a fõurak között, amit az alapítólevél is tartalmazott. Jelentõsége akkor nõtt meg, amikor Zsigmond császár lett és számos birodalmi elõkelõségnek. A belpolitikai célok háttérbe szorultak és a fõ célok a hit, az árvák és az özvegyek támogatása lett. Ekkor terjedt el a rendnek, mint protokolláris kitüntetésnek adományozása az udvarban megjelenõ követeknek. Zsigmondnak nem csak kellemes élményei voltak a lovagsággal kapcsolatban. Túlzottan bízott a lovagi harcmodorban, de hiába sikerült 1396-ban a kor legnagyobb lovagseregét összetoborozni, mégis verességet szenvedett a törököktõl. Egy hosszabb távolléte alkalmával felesége, Cillei Borbála pedig házasságtörést követett el egy Walmerod nevû német lovaggal. Szintén Zsigmondhoz köthetõ a kor legjelentõsebb lovagi alkotása, a Tar Lõrinc pokoljárása. Tar Lõrinc az írországi Szent Patrik-barlangba ereszkedett le, amit kénes gázai és a sziklás környék miatt a pokol bejáratának tartottak. A lovag látomásában Zsigmondot látta szenvedni a pokolban és errõl egy helyi szerzetes jegyzõkönyvet is készített, amit a British Múzeumban õriznek. Tar Lõrinc hazatérve látomásáról beszámolt a királynak, aki nyomban kápolnát építetett a lelke üdvének biztosítására.
Idén csak 45 millió forint jutott a felújításra
Jövõre százmillió forintra lesz szükség a visegrádi királyi palota rekonstrukciójának folytatására, hogy ne akadjanak el az eredeti ütemterv szerinti munkálatok.
A Közép-Európában egyedülálló történelmi mûemlék épületegyüttes rekonstrukciója tíz évvel ezelõtt kezdõdött, azóta 1,4 milliárd forintot fordítottak az eredeti állapot visszaállítására. A terv szerint a helyreállítás 2011-ig tartana és 3,6 milliárd forintba kerülne. Ám a rekonstrukció üteme lelassult, az idén például csupán 45 millió forint jutott e célra, amibõl a kápolnához vezetõ, Mátyás-kori díszlépcsõ helyreállítására futotta. Jövõre feltehetõleg még kevesebb jut…