A szeretet ünnepe, az ajándékozás, a család és a meghitt hangulat. Természetesen szükséges elemei az életünknek. Az egyház, amely próbálja a népet, a tömeget egy kicsit kordában tartani, erre is létrehozott egy jól kitalált keretet. Ez pedig nem más, mint a karácsony. Miért van az, hogy egy XXI. századi, globalizálódott embernek nincs szüksége a karácsonyra? Ez az ember nem hisz, nem szeret, a pillanatnak él, és egy hónapnál elõbbre ritkán tud tervezni.

Persze, a karácsony mindenkinek jól jön, mert egy kis szabadság a téli idõszakban nagyon jót tesz a hangulatnak, a hûtlen férj ajándékvásárlás címen nyugodtan eltölthet néhány órát a nála tíz évvel fiatalabb szeretõjével, a feleség nyugodtan használhatja a férje bankkártyáját teljesen fölösleges ajándékok megvásárlására, a gyerek – feltéve, hogy egyáltalán van – pedig idegesen feszít a templomi gyerekkórusban, jobb esetben tud énekelni, és világhírû szólókarrier áll elõtte.

A karácsony már csak egy egyre szûkülõ körnek jelent ünnepet. Papok, lelkészek, néhány hívõ család, akiknek köszönhetõen még élnek a történelmi egyházak. A Megváltó születésének története mára már egyike a sok „õskori szövegnek”, amelyet nagyszüleinktõl hallottunk, de nem értjük, sõt lényegében nem is akarjuk érteni.

Jason Mraz énekes egyik dala ezt a címet viseli: I'm yours, azaz a tied vagyok. Talán így lehetne megfogalmazni a karácsony üzenetét, lényegét, azonban nincs akinek ezt elmondani. Az egyik napot a másik után túlélõ embernek nincs szüksége karácsonyra. Legalábbis nem arra a karácsonyra, amelynek hagyományát, vagy a látszatát fenn próbáljuk tartani.

„Legyen ünnep. Ünnepen nem eleganciát értünk, nem valami módot, hanem méltóságot, tartást, erkölcsi emelkedettséget, fényt és nem csillogást, aranyat és nem gazdagságot”, írja Esterházy Péter A szív segédei címû könyvében, és pont ez hiányzik karácsonyainkból is. A magát modernnek valló ember nem ünnepel, csak egy színházi darabot ad elõ, nagyon rosszul.

A hit kiveszõfélben van, tulajdonképpen már évszázadok óta, és mégis él. Él az egyház, és talán nincs szentebb ünnep a karácsonynál. Még mindig van üzenete a nagymamától tanult bibliai történeteknek, és a karácsony még mindig a szeretet nagy ünnepe, amikor nem csak magunkra figyelünk, hanem a körülöttünk levõkre összpontosítunk. Ha nem csak egy lesz az ünnepek közül, ha nem csak téli vakációként nézünk erre az idõszakra, ha nem a csillogáson és a külsõségeken van a lényeg, addig igenis szükségünk van karácsonyra! Addig szükségünk van a szeretet ünnepére, és életünk elengedhetetlen részévé válik a szeretetünk kinyilvánítása.

Ha csak tíz perc erejéig nem a számítógépünk képernyõjét bámuljuk, hanem megiszunk a családdal közösen egy forró teát, akkor karácsonynak értelme van. A Biblia egyik legszebb versét ajánlom mindenki figyelmébe, amely összefoglalja a karácsony üzenetét két mondatban: „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet.”

Kiss Gábor