2005. augusztus 13-14. A posztmodern forintot tessenek otthon hagyni, ugyanis a lovagkornak megfelelõen két napon keresztül Diósgyõrben a Nagy Lajos dénár lesz a fizetõeszköz. A borsodi városban a programok mindkét napon, délelõtt 10 órától este 7 óráig zajlanak, melynek részleteit itt kibötûzhetik... Élõ középkor Augusztus 13-án, szombaton és 14-én, vasárnap délelõtt 10 órától este 7 óráig tehetünk idõutazást a vár udvarán felállított középkori városka mindennapi forgatagában, ahol mesteremberek, kereskedõk, kóbor lovagok, kikapós szépasszonyok élik nem éppen csendes hétköznapjaikat. Napirenden van a kalodába záratás, az adóbehajtás, láthatunk atyamester választást. A fogadókban, borozókban pecsenyék és kitûnõ borok várják a közönséget, azonban a modern pénzeket nem ismervén, fizetni csak a királyi pénzváltónál beszerezhetõ jófajta Lajos-dénárral lehet. Igazi XIV. századi hangulat, melynek a helyszín ad különös jelentõséget: Diósgyõr vára Nagy Lajos korában a király kedvenc tartózkodási helye, Zólyom és Buda mellett királyi székhelye volt. Középkori mesterségek A zenészek, mutatványosok és vásári komédiások harsány világában szorgoskodnak a mesteremberek: elleshetjük itt a páncélkovács, a faesztergályos, a kádár, a teknõvájó vagy a mézeskalács-készítõ mûhelytitkait. Megkóstolhatjuk a gyümölcsárus, a kecskesajtos és a lekvárfõzõ finomságait, megcsodálhatjuk a szövõnõk és a kosárfonók ügyességét. A Váci Tradíció Céh mestere, Klucsár András faesztergáján bárki elkészítheti fakupáját a hangulatos poharazgatásokhoz! ART KOMMANDÓ interaktív színpad A Szeszák Szilvia vezette mûvészeti társulatra elsõsorban az „Interaktív játék” jellemzõ. A közönség bevonásával, színpad nélkül zajlik a rengeteg improvizációval fûszerezett elõadás. Állandó házigazdái a Középkori Várnapok történelmi forgatagának, ahol Nagy Lajos király várának piacterét az idén is korhû jelmezekbe öltözve népesítik be. Ismerõsként köszönthetjük Sára asszonyt, a taverna tulajdonosát, ki csak mértékkel tölt jófajta borából a kolduló lovagoknak, és csínján bánik bájaival a férfiszemek legeltetõinek. Kikapós menyecskék hangos perpatvarának lehetünk fül- és szemtanúi. „Közhírré tétetik az látogatóink számára, hogy csak óvatosan járjanak-keljenek városunk utcáin, mert Bíró Urunk porkolábja az Úr tizennegyedik napján, és annak tizenharmadik fertály órájában szedi az évi dézsmáját. Aki elmulasztja kötelességét teljesítni, annak nyaka azonnali kalodába zárattatik!” Igriczek A zenekar középkori, felvidéki és moldvai csángó muzsikát játszik, rokonságot találva a korok és népek között. Amikor az IGRICZEK együttes eljátszik egy õsi moldvai dallamot, vagy felelevenít egy felvidéki szent népi éneket, akkor múltunk egy-egy darabkáját találjuk meg. A mozaik vagy gyöngysor, amit így összerakhatunk, felvillantja egy nép életének megrendítõen szép történetét. Ekkor újból érezzük, hogy hozzánk tartoznak azok a szent és hõs királyok, akik országunk sorsát irányították, a vitézek, akik életüket áldozták a honért és az asszonyok, akik imáikkal tartották meg hazánkat. (Polgár Péter – Árpádházi Szent László Lovagrend) Gólyalábasok Vásári attrakciók az Ort-Iki Együttessel: gólyalábasok, óriásbábok, muzsikások parádéja, a tébláb járókelõk hangulatának pezsdítése... Láthatók a tûzfúvók, ostor-pattingatók, zászlóforgatók, tüzes botokkal gólyalábon verekedõk... mindkét napon délelõtt 10-12 óráig, délután 1-2 és 5-7 óráig a várárokban: "REGEJÁRÓK" INTERAKTÍV KÖZÉPKORI JÁTSZÓTÉR A magyar népmesék és mondák világára épülõ, monumentális felépítésû játéktéren a játékgazdák irányításával zajlik az egész napos családi program. A gyerekek az állomásokon kipróbálhatják ügyességüket, megküzdhetnek egy katonával, s ha teljesítették a feladatot, pecsétet kapnak az „Útlevelükbe”. Ha megvan mind a négy pecsét, jogosulttá válnak, hogy fölmásszanak a világfa tetejére és megkondítsák a „Holdnak és Napnak arcát”. A próbák teljesítésére minden bátorságra és ügyességre szükség van! A hangulatról vidám kísérõ zenekar gondoskodik. mindkét napon délelõtt 11 és délután 3 órától LOVAS HADIJÁTÉKOK, LOVAGI TORNA A VÁRÁROKBAN Lovasíjász harci bemutató (Csallóközi Lovasíjászok) A csallóközi Bíró Gábor és csapatának bemutatója az ember és a ló tökélyre vitt összhangját eleveníti fel harci körülmények között. Ízelítõt kapunk egy dübörgõ lovasíjász roham mindent elsöprõ erejébõl, lélegzetvisszafojtva figyelhetjük amint a rezzenéstelen lovak hátán állva pattogtatják ostoraikat vagy a fedezékül lefektetett ló mögül nyilaznak harci helyzetben az ellenségre. Végül megismerhetjük õseink férfias test-test elleni lovasjátékát, a buszkasit! Sárkánytánc (Kassai Lajos világrekorder lovasíjász) Kassai Lajos a modernkori lovasíjászat megteremtõje, aki nyilaival egy gyors, rövid vágta alatt akár nyolc-tíz ellenséget is képes lenne ártalmatlanná tenni. Minden eddigi lovasíjász versenyt megnyert, 1988-ban pedig 12 órán át tartó, megállás nélküli lovasíjászatával bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Sárkánytánc címû bemutatójában egyszerre van jelen a légies könnyedség, a harmónia és a mindenen átható erõ. Visegrádi Szent György Lovagrend Lovagi torna, pónilovon a király bolondja, párviadalok, kopjatörés Nagy Lajos király udvarában, csatajelenetek a lovagkirály nápolyi hadjáratából Az Úr 1326. évében, Szent György havában, királyi székhelyén Visegrádon Károly Róbert magyar király megalapította a Szent György Lovagrendet. A király 49 legkiválóbb lovagja alkotta a rendet. A rend tagjai adták a királyi család testõrségét, és minden körülmények között vigyázták a koronázási ékszereket is. Életüket a királynak ajánlották, és cselekedeteiket a lovagi élet szigorú erkölcsei határozták meg. A Szent György Lovagrend 1990 óta ismét mûködik Visegrádon. A XXI. századi lovagok elõdeikhez méltón igyekeznek élni. Tudományos munkával a magyar középkori történelmet kutatják. Karitatív tevékenységük a határokon túl is a szegények és a rászorulók megsegítését szolgálja. Hagyományõrzõ tevékenységük nemzetközi hírû. Hazai és külföldi rendezvényeken rendszeresen bemutatják, miképpen éltek és harcoltak nemes elõdeink. Cseke László rendi fõkapitány vezetésével felvonuló lovagrend évek óta fõ látványossága a nemzetközi hírû Visegrádi Palotajátékoknak és a Diósgyõri Középkori Forgatagnak. Igazi Nagy Lajos korabeli lovagi torna a király trónusa elõtt, melynek csúcspontja az élesben folyó kopjatörés: a nem veszélytelen küzdelemben a diósdi lovagok valóban keményen kivetik egymást a nyeregbõl! Solymászbemutató Szabó László, a Visegrádi Szent György Lovagrend hivatásos solymásza minden évben nagy sikert arat mûsorával, melyben a vadászni elengedett sólyom hívásra visszarepül a solymász karjára. Két éve az egyik bemutatón messze repült a sólyom, hívogatta a közeli Bükk, úgy látszott nem sikerül a produkció. A délutáni program viszont már igazi "happy end" volt: a bemutatózó tartalék madár mellett egyszer csak visszatért a messzi vándor is! A közönség óriási üdvrivalgása közepette Laci barátunk széles, huncut mosollyal fogadta a gratulációkat. Csak nem eleve így tervezte ez a nagy kópé? Jakub Odrowaz Lovagjai A 2002-ben alakult lengyel csoport tagjai a reneszánsz és középkor lovagi hagyományait elevenítik fel. Nevüket a legendás dél-lengyelországi debnói várúrtól, Jakub Odrowaztól kapták, aki Krakkóban töltött be várnagyi tisztséget a késõ középkorban. A lovagok fõleg XIV. és XV. századi harcmûvészettel foglalkoznak, és évente vitézi küzdelmet folytatnak „Tarlowna aranyos copfjáért” a debnói lovagi tornán. Memento Mori A cseh nehézpáncélos harci csapat bemutatója a gótikus korszak párbajait idézi. A csapat 1992-ben állt össze, Dél-kelet Csehországban, Uhersky Ostroh városában. Míves harci fegyverzetük és nehéz páncélzatuk láttán érezzük csak igazán milyen súlyos feladatot rótt egy középkori lovagra, hogy valódi rátermettségét igazolni tudja. A csapat vezetõje, Pavel Jurceka, aki az egykori Bohemia királyaként maga is részt vesz, és bátran küzd a lovagoknak rendezett párviadalban. Mindkét napon délelõtt 10 órától délután 5 óráig a felsõ várudvarban NAGY LAJOS KIRÁLY UDVARA A Diósgyõri vár Anjou Lajos uralkodása idején az ország egyik központja volt, különösen lengyel királlyá választása után töltött itt évente hosszú hónapokat. Jeles politikai események fûzõdnek a várhoz: falai között történt többek között a velencei háborúkat lezáró turini béke ratifikálása is (ezt az eredeti helyszínen panoptikum örökíti meg, mely a rendezvény alatt is látogatható). Kellemes vendéglõ, pihenõ a királyi udvar hangulatában, ahol lantosok, reneszánsz zenészek, énekmondók szórakoztatják a közönséget. A vitézek sem ülnek tétlenül: gyalogos párviadalok és számszeríjász bemutató színesíti a programot. gyermekmûsor: ANGYALBÁRÁNYOK (ÉVKERÉK TÁRSULAT) Az Évkerék Társulat 2001-ben alakult. Utcaszínházi óriásbábos elõadásaik, színházi produkcióik, koncertjeik mellett jeles napi szokásokat, népmeséket, történeti játékokat elevenítenek meg a közönséget is gyakran bevonó- dramatikus elõadások keretében. Elõadásaikon a zeneiség kiemelt szerepet játszik: az elõadómûvészek aktívan koncertezõ muzsikusok, énekmondók, táncházak muzsikusai. (csak augusztus 13-án, szombaton) DIÓSGYÕRI ARANYSARKANTYÚS LOVAGOK Nevüket az Aranysarkantyús Lovagoktól kölcsönözték, mely rend mûködésérõl nincsenek ugyan hiteles adatok, egy azonban bizonyos: kiemelkedõ haditettekért aranyos fegyverzet viselésének joga járt. Erzsébet úrasszonyt, Magyarország királynéját 1343-ban tett római látogatásán a krónika szerint 50 aranysarkantyús lovag kísérte. A diósgyõri lovagok a 14. századi Magyarország lovagi hagyományainak ápolását tûzték ki célul, e korszak viseletét, szokásait mutatják be a haditornázás sajátos eszközeivel. A lovagi élet szerette, és kereste az ünnepi alkalmakat, melyek formáit és jelentõségét õszintén átérezte. Nem üres szórakozási vágy irányította ezeket az ünnepségeket, hanem az élet megszépítésének vágya, mely oly mélyen gyökerezett a kor lelkében. Amikor e mai lovagok megelevenítik a lovagi társadalom, az udvartartás életének ünnepnapjait, ugyanezzel a céllal teszik. SZENT SEBESTYÉN SZÁMSZERÍJÁSZ TÁRSASÁG A Szent Sebestyén Számszeríjász Társaság a XV. századi magyar nehézgyalogság sajátos fegyverzetét és jellegzetes harcmodorát. Bemutatják az általánosan használt páncéltörõ és várvédõ számszeríjakat, a felajzásukhoz szükséges eszközöket. Felelevenítik a középkori városok piacterén zajló, Szent Sebestyén tiszteletére rendezett lövészversenyeket, az úgynevezett „nyílkirály” lövészetet. A felszerelések autentikus voltát garantálja, hogy Dr. Kurucz György, a Nemzeti Múzeum történész munkatársa is a csapat oszlopos tagja. A számszeríjászok produkcióját korhû zene és folyamatos ismeretterjesztõ narráció kíséri. A bemutató végén a közönség is kipróbálhatja a számszeríjakat, a legjobbakat közülük a Szent Sebestyén Számszeríjász Társaság tiszteletbeli tagjává választja! LANGALÉTA GARABONCIÁSOK GÓLYALÁBASAI A "Langaléta Garabonciások" együttese négy tagot számlál. Mint nevük is mutatja az átlagosnál kissé magasabban" hordják az orrukat", ugyanis kivételesen magas sarkú cipõkben járják az utcákat és a tereket. Gólyalábon egyensúlyozva mókás kalandokba keverik magukat a közönséggel, vagy óriás figurákat mozgatva masíroznak. Akcióikat síppal-dobbal kísérik, Kárpát medencei dallamokat szólaltatnak meg. Parádés mûsorukban a kurta lábú publikum bevonásával "életveszélyes" mutatványra kerítenek sort. (csak augusztus 13-án, szombaton) RENEISSANCE CONSORT A Renaissance Consort rendkívül nagy gondot fordít a korabeli hangzás és látvány megteremtésére. Ennek érdekében a reneszánsz korában használatos hangszerek kópiáit szerezték be (blockflöte, krummhorn, kortholt, rauschpfeifen, viola da gamba, lant, csemballó, duda, ütõhangszerek stb.) és öltözékük is a kor viseletét idézi. Mûvészi elhivatottságukról az együttes tagjai így vallanak:Ha nehezen találsz utat a régi zenéhez, mert szokatlan nyelven szól, kutasd fel és szeresd meg környezetén keresztül! Szeresd benne az eltûnt idõt, a messzi tájat, a megfejthetetlennek tûnõ, számodra ismeretlen dallamokat, szeresd benne a természet folyamatos lüktetését, a melódia néha meghökkentõ szüntelen változását. (csak augusztus 13-án, szombaton) SUB ROSA RÉGIZENEI EGYÜTTES A „Sub Rosa” egy latin kifejezés - szó szerint ezt jelenti: “rózsa alatt”. A rózsa az ókorban a hallgatás, titoktartás jelképe volt, s ami “rózsa alatt” volt, az titkos, bizalmas jelentõséggel bírt. Ámor a hallgatás istenének egy szép rózsát ajándékozott, hogy az ne árulja el Venus istennõ beszélgetéseit, tetteit. Régi várakban, kastélyokban ma is lehet látni ún. sub rosa szobákat. A zenekar középkori európai hangszeres zenét játszik, korhû ruhákban és korhû hangszereken. A játszott dalok saját, instrumentális feldolgozásai a középkorból fennmaradt eredeti kottáknak. A középkori dallamok fidula, szimfónia, koboz, derbuka, lant és középkori duda megszólaltatásával csendülnek fel. MÉG SZÍNHÁZ: ÉLETHALÁL MISZTÉRIUMJÁTÉK A Még Színház játéka az 1510-bõl való Példák Könyve latinból magyarított szövegét használja. Az Élet és a Halál párbeszéde misztériumi formát õrzõ szöveg, s a középkori embernek a halállal folytatott vívódását mutatja be. (csak augusztus 13-án, szombaton) LÁZÁR ATTILA KOBZOS, ÉNEKMONDÓ Az erdélyi származású, Egerben élõ zenész Tinódi Lantos Sebestyén nyomdokain haladva középkori énekmondással és pajzán pásztordalokkal eleveníti meg az egykori zenés históriamondás és mulattatás hagyományait. HOLLÓÉNEK HUNGARICA EGYÜTTES A fiatalokból álló debreceni csapat komédiás elemekkel fûszerezett reneszánsz régizenéje igazi középkori hangulatot varázsol minden fellépés helyszínére, hogy a közönség visszaröppenve az idõben, vásári mulatságban érezhesse magát, ahol a gyógyító komédiákon és dallamokon keresztül még az ördögûzés fortélyait is eltanulhatjuk! augusztus 13-án, szombaton este fél kilenctõl ÉJSZAKAI VÁRTÚRA LOVAGI TORNÁVAL ÉS KÖZÉPKORI TÛZJÁTÉKKAL Augusztus 13-án, szombaton este fél kilenctõl látványos esti vártúra a középkor hangulatában. A program a vitézek bevonulásával és fáklyás ütközettel veszi kezdetét, majd a csodálatosan kivilágított várban hangulatos idegenvezetés közben a kazamatában megtekinthetjük a középkori életet bemutató történelmi panoptikumot, a rondellában a lovagkort megidézõ fegyver- és páncélkiállítást, a király pénzverdéjét, és saját kezûleg elkészíthetjük emlékérménket. A túra után bekapcsolódhatunk a várnép és a szereplõk hamisítatlan középkori mulatozásába, a hangulatról kitûnõ étkek, borok és sörök, hastáncos lányok, a Sub Rosa és Hollóének Hungarica régizenei együttesek gondoskodnak. Rendezvényi belépõ a Középkori Várnapokra kizárólag a helyszínen, a Diósgyõri Várban 1000.- Ft-os egységáron kedvezményes gyerekbelépõ 10 éves korig: 600.- Ft, aprónépnek 3 éves kor alatt ingyenes!