2005.
AZ ISTEN HÁTA MÖGÜL AZ ÉLVONALBA
Budapesttõl alig egyórányira található Csemõ, Magyarország egyik legvirágosabb települése. A Lajosmizse és Cegléd között félúton meghúzódó község az utóbbi években valóságos mintafaluvá nõtte ki magát: virágos utcák, terek, rendezett kertek mindenfelé. Egyre többen költöznek ide a környezõ városokból, sõt messzebbrõl is - már több mint 300 holland betelepülõ választotta Csemõt végleges lakóhelyéül, gyermekeik már ide járnak iskolába. A falu története a vidékfejlesztés egyik sikersztorija.
Csemõ ma mintegy 4300 lelket számlál és – szemben más, egyre inkább elnéptelenedõ településekkel – lakossága folyamatosan növekszik. Felkapottsága ellenére még mindig emberi áron lehet telket vásárolni és házat építeni. Csemõ polgármestere, Barta Alajosné nem akarja "agglomerációs településsé" fejleszteni a falut – jóllehet õ is tudja, hogy ezt hosszú távon nem kerülhetik el. Arra viszont ügyelnek, hogy se lakóparkok, se a városiasodás felé vezetõ más "civilizációs vívmányok" ne jöjjenek Csemõ közelébe. Szerinte a jövõ az olyan településeké, ahol a béke, a nyugalom, a kényelem és a tiszta levegõ együtt van.
Barta Alajosnét 1994 óta háromszor választották meg a falu polgármesterének. Szerinte fõként azért kapott ennyiszer bizalmat, mert már a rendszerváltás elõtt is a polgármesteri hivatal elõdjénél dolgozott, ahol végigjárta a ranglétrát, így ismeri az önkormányzati munka csínját-bínját. A számtalan tanfolyam, amelyeket közben elvégzett, majd végül az Államigazgatási Fõiskola – már csak elméleti rendszerezettséget adott a negyven éven át összegyûjtött önkormányzati tapasztalatoknak.
Szirmokból épített népszerûség
A ma virágzó település a kilencvenes évek elején még a környék híres szülöttének, Ladányi Mihály költõnek a házát is hagyta romokban heverni. A helybelieket leginkább a nincstelenség, az elkeseredés, a kilátástalanság jellemezte. És akkor jött a polgármester asszony a szokatlan ötleteivel: a községháza ablakait és környékét teleültette virággal! Csak úgy, mert szépek voltak és jó volt rájuk nézni.
„Természetesen azzal, ami a többségnek tetszett, ellenségeket is gyûjtöttem magamnak. Volt idõ, amikor az utcára sem mertem kimenni, mert folyton összesúgtak a hátam mögött, hogy virágra költöm a közpénzt – ahelyett, hogy segélyeket osztanék” – emlékszik vissza a polgármester-asszony. Ennek ellenére a következõ évben a falu központi részeit is beültették virággal.
Ezzel párhuzamosan a település belterületi infrastruktúrája is rendkívül gyors és látványos fejlõdésen ment át. Az igazi nagy dobás akkor következett, amikor a polgármester asszony benevezte a falut a virágos települések országos versenyébe. Barátaival kirándulást szervezett az elõzõ évi - 1996-os – gyõzteshez, Pusztamérgesre. Az ott szerzett tapasztalatokat otthon is hasznosították, még a talajt is kicserélték: egy környékbeli állattenyésztõ teleprõl hozattak olyan földet, amit a virágok jobban kedvelnek.
Az eredmény nem maradt el: 1997-ben Csemõ elnyerte a „Magyarország Legvirágosabb Települése” díjat, 1998-ban pedig már õk képviselhették hazánkat az európai versenyben, ahol a harmadik helyet szerezték meg. A szép magyar falu híre elérte a kertészetet és a virágokat kedvelõ hollandokat is. Olyannyira, hogy néhányan el is látogattak ide, majd közülük páran le is telepedtek. Aztán jöttek a rokonok, barátok, ismerõsök, s egyszer csak azt vették észre, hogy egy kis holland kolónia alakult Csemõben. Nem csak nyugdíjasok, akiknek jobban megéri itt elkölteni a havi járandóságukat, mint otthon, hanem fiatalok is, akik már itt járatják iskolába gyermekeiket – méghozzá magyar nyelvû osztályokba. Sõt, többen már vállalkozást alapítottak itt, vagy innen járnak be dolgozni a környezõ városokba, Budapestre, illetve akár az anyaországba, Hollandiába. (a „fapados” repülõjegyekkel ez ma már szinte nem is meglepõ).
Miután a lakosság 10 százaléka holland, a polgármesteri hivatal arra is berendezkedett, hogy a betelepülõket akár anyanyelvükön is ki tudják szolgálni. A könyvtárban a helyiek angolul, németül, hollandul, a betelepülõk meg magyarul tanulnak.
Honnan van erre pénz?
Csemõ pedig tovább fejlõdik, a faluban egymást érik a különbözõ, fõleg szabadtéri rendezvények - az 1997-es sikerre például a falunapon virágünneppel emlékeznek. A községben 13 (!) civil szervezet mûködik, többek között a Virágos Csemõ Sportegyesület, a Csemõi Iskoláért Alapítvány, a Faluvédõ és Szépítõ Egyesület, a Vadásztársaság és a Baba-Mama Klub.
A polgármesteri hivatal több munkatársa állandó megbízatás keretében azzal foglalkozik, hogy a legkülönbözõbb pályázati forrásokból pénzt szerezzen. A polgármester ugyanis azt vallja: mindenre pályázni kell, amire csak lehet. Legutóbb 213 millió forintot nyertek egy EU-pályázaton a helyi óvoda felújítására, a következõ projekt tárgya pedig az iskola lesz.
VMI
Csemõ
A község 1952-ben Nagykõrös és Cegléd külterületébõl alakult. Ekkor dõlt el az úgynevezett csemõi per, melyben a két szomszédos város e terület birtoklásáért folytatott harca zárult le. A fõvárostól, Budapesttõl 70 km-re, az ország közepén terül el, mintegy 8 ezer hektár területen.