A rádió ügyvezetõ alelnöke visszakozásáról nyilatkozik

2005. december 14.

Hollós: Nem tudtam, hogy kik vannak a listán

A Kossuth-adó fõszerkesztõje munkaviszonyának megszüntetése miatt lett politikai ügy a 109 fõs rádiós létszámleépítés. Perjés Klára végül maradt, így a többi munkatárs is. Petõ Iván, az Országgyûlés kulturális bizottságának SZDSZ-es elnöke tegnap a kollektív felelõtlenség diadalának nevezte, ami hétfõn a rádióban történt, emlékeztetve arra a demokráciában elfogadhatatlan mozzanatra, hogy Orbán Viktor magához rendelte Hollós János rádiós alelnököt, és intézkedései visszavonását kérte tõle.

Hollós János lapunknak nyilatkozva errõl csak szûkszavúan beszélt, a végül visszavont lépésekrõl viszont részletesen.

- Hogyan lett önbõl - volt fõnöke, Kondor Katalin szavai szerint - áruló? Mit árult el?

- Ezt Kondor Katalintól kellene megkérdezni.

- Nekünk Perjés Klára, a Kossuth adó fõszerkesztõjének elküldését adta meg okként.

- Elkészítettünk egy válságkezelõ csomagot, amelyet a kuratórium elnöksége is négypárti egyetértéssel fogadott el. Ennek része volt, hogy a nyugdíjas kollégákkal más jogviszony alapján dolgozunk a jövõben. Elvi döntés volt, hogy nem leszünk tekintettel a beosztásokra, az intézkedés mindenkire vonatkozzon.

- A nyugdíjazandók listáján ott van Kondor Katalin számos bizalmi embere.

- Éppen azért született elvi döntés, mert az elmúlt években az ehhez hasonló intézkedéseket mindig az akasztotta meg, hogy elõkerültek a nevek. Én nem tudtam, hogy kik vannak a listán.

- Amikor kiderült, hogy kik az érintettek, valóban találkozott Orbán Viktorral?

- Az csak az újságokban jelent meg.

- Orbán egy tévéinterjúban elismerte.

- Én nem szívesen beszélek a magánjellegû találkozóimról.

- Egy név, a Fidesztõl cseppet sem távol álló Perjés Klára tervezett nyugdíjazása miatt borulhat az egész intézkedéscsomag?

- Az állami számvevõk már régóta hangoztatják, hogy egyre kisebb csoportok egyre fontosabb ügyekben tudják érdekeiket érvényesíteni. Az M7-es völgyhídját azért kellett felépíteni 43 milliárd forintért, mert néhány tiltakozó miatt módosítani kellett az eredeti útvonalat.

- Eddig a jobboldal bizalmasaként tartották számon, most viszont a Fidesz határolódik el öntõl?

- Soha nem gondoltam magam valamelyik párthoz tartozónak, párttag sem voltam. Független értelmiséginek tartom magamat. Címkét akkor kaptam, amikor elkezdtük az interjúkat Orbán Viktorral 1998-ban. Ha a világ legbaloldalibb rádióját vezettem volna, akkor is kötelességemnek tartottam volna, hogy ha a kormányfõ minden héten a rendelkezésünkre áll tíz percre, azt fogadjuk el.

- Azért az elmúlt években nem csak emiatt tartották a rádiót jobboldalinak.

- Olyan jogerõs ítélet nem született az általam irányított hírmûsorokról, hogy elfogultak lettek volna. Szerintem a Magyar Rádió konzervatív, az a mûsorstruktúrája, és a hangvétele is az. Ez nem feltétlenül jelent jobboldaliságot.

- Valóban kaptak üzeneteket arról, hogy polgári körös tüntetést szerveznek a rádió elé, ha nem vonják vissza az intézkedéseket?

- Bizonyos jelzések szerint ez is benne volt az általános programban.

- Ezért lépett vissza?

- Az elsõ pillanattól úgy gondoltam, hogy csak akkor lehet végrehajtani a csomagot, ha minden oldal támogatja.

- Miért mondott le az aktuális - azaz lényegében a politikai - hírmûsorok fõszerkesztõi posztjáról?

- Mert a történtek miatt sérülések keletkeztek, és így láttam helyesnek.

- Jelez valamit, hogy a Fidesz volt kommunikációs igazgatója, Meszleny László lett az utóda?

- Ez Perjés Klára döntése volt.

A Bartóktól távol tartott politika?

Visszavonja a Magyar Rádiótól a Bartók Béla név használati jogát, ha a parlamenti közvetítések a magaskultúrát közvetítõ adóra kerülnek - jelezte a közrádió alelnökének, Hollós Jánosnak címzett nyílt levélben a zeneszerzõ magyarországi jogutódja, Vásárhelyi Gábor. Mint írja, a sajtóból értesült arról, hogy a törvényhozás munkáját a Bartókon követhetnék nyomon a hallgatók jövõre. "Nem nagyon tudok Bartók Bélától vagy az adó elnevezését engedélyezõ fiától távolabbi gondolatot elképzelni, mint hogy a Bartók nevet nemtelen politikai csatározásokhoz használják fel" - fogalmaz Vásárhelyi, a kultúra érdekeit szem elõtt tartó döntést kérve. A Magyar Rádió eddig a keleti URH-sávon sugározta a parlamenti közvetítéseket, ezt azonban februárban le kell állítani. Most keresik az új helyet egyebek között a Bartókon is, ám elnök nélkül ebben az ügyben nem születhet döntés. (H. Z.)