FotoMedia

2011. június 12. - Ma és holnap ünneplik a keresztény egyházak a pünkösdöt, vagyis a húsvéti időszak lezárását. A keresztények pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspök Konferencia elnöke ma délelőtt az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét. Pünkösdhétfőn a máriaremetei templom kertjében tartják a Karizmák ünnepe a családok évében elnevezésű rendezvényt, amelyen délután pódiumbeszélgetést folytatnak Erdő Péterrel, utána pedig újabb szentmisét tartanak.
A reformátusoknál Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, tiszántúli püspök ma délelőtt a debreceni Nagytemplomban úrvacsorával egybekötött istentiszteleten hirdetett igét, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pedig szintén ma délelőtt, a budapesti Deák téri evangélikus templomban tart istentiszteletet, ahol arról beszélt: a pünkösd a kölcsönös megértés és a gyógyuló kommunikáció ünnepe.Mint fogalmazott: a pünkösd nem emlékünnep, hanem Isten által felkínált ajándék mindnyájunk számára, mely "a jelenünkbe, a húsunkba vág (...) és szembesít bűneinkkel".
A szertartáson megemlékeznek a templom 200 évvel ezelőtti megalapításáról is, melynek keretében három emléktáblát is avatnak. Az eseményen részt vesz Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, illetve szlovák és osztrák evangélikus egyházi vezetők.
Az ószövetségi korban Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a hetek ünnepét, amelyet pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv - számos más nyelv mellett - ebből származtatja a pünkösdi ünnep ma használatos nevét