FotoMedia

2011. augusztus 1. - Szerkesztőségünk utánajárt, hogy a magyar történelmi egyházak hogyan vélekednek az új egyházügyi törvényről. A katolikusokat egy hét alatt sem sikerült elérnünk, a reformátusok pedig közölték, hogy a barikad.hu-nak nem nyilatkoznak. Egyedül az evangélikusok adtak hangot véleményüknek. „Az új egyházi törvény biztosíthatja, hogy ne politikai alapon ismerjenek el egyházakat, hanem objektív kritériumrendszer alapján” - nyilatkozta az éles kritikákat és kormányközi feszültségeket is kiváltó törvény megszavazását követően Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Az evangélikus egyház vezetőjének kijelentése főleg annak tükrében érdekes, hogy az új törvény éppen hogy a nyílt politikai csatározások színteréül szolgáló Országgyűlés jogkörébe utalta annak eldöntését, mely vallási felekezeteket ismer el hivatalos egyháznak az állam.
„Nem volt egyenletes a kommunikáció”
Mint ismert, az új jogszabály legvitatottabb pontja az volt, hogy az a történelmi egyházakkal egy rangra emelte a Jobbik által csak „cionista bizniszszektaként” emlegetett Hit Gyülekezetét. Nem nyerte el a hitéleti vezetők tetszését a törvény előkészítése (pontosabban annak hiánya) sem, a szavazás napjáig érvényben lévő, KDNP által jegyzett javaslatot ugyanis a Fidesz az utolsó pillanatban lesöpörte az asztalról, és saját szakállára olyan változatot nyújtott be, amelyet nem hogy az egyházi főméltóságok, de még az ellenzéki képviselők sem ismertek. Az említett Gáncs Péter elnök-püspök valószínűleg erre utalhatott az MTI-nek eljuttatott közleményében, melyben azt írja: a törvény szövegezésekor az állam és az egyházak között voltak ugyan egyeztetések, de „nem volt egyenletes a kommunikáció”.
Az evangélikus egyház a „hitgyülivel” kapcsolatban is visszafogottan nyilatkozott, Gáncs Péter szerint lehet azon vitatkozni, hogy a metodista egyház miért nincs benne, a Hit Gyülekezete pedig miért van benne az új egyházi törvény által felsorolt 14 egyházban, de "ezen túl kellene jutnunk”. Azt, hogy az evangélikusok álláspontja nem következetes a kérdésben bizonyítja, hogy pár sorral lejjebb az elnök-püspök reményét fejezte ki aziránt, hogy az úgynevezett "bizniszegyházak” ki lesznek szűrve, és a tényleges vallási tevékenységet nem végzők nem kaphatnak majd egyházi státuszt.
Nem destruktív, de problémás
Ezen ellentmondások tisztázása céljából kerestük meg Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökét, aki a barikad.hu-nak megerősítette, hogy egyháza Szászfalvi László egyházügyi államtitkáron keresztül valóban a KDNP-s törvénytervezet előkészítésében vett részt, így az utolsó pillanatban a Fidesz által a kalapból előhúzott verzióról nekik sem volt tudomásuk. Fabiny Tamás a Hit Gyülekezetének tevékenységét számos szempontból visszásnak és problémának nevezte - kiemelve, hogy az a 90-es évek elején egyházuktól is fordított el híveket -, ám kérdésünkre, hogy a gyülekezetet destruktívnak tartja-e, a püspök nemmel felelt. Fabiny ugyanakkor elismerte, hogy az egyházi vezetés és a hívek többsége sem örült annak, hogy a Hit Gyülekezete bekerült a 14 törvény által nevesített egyház közé.
Továbbra sem megoldott a finanszírozási kérdés, így évről évre alkudozni kell, hogy az állami költségvetésből mennyi támogatás jut az egyházaknak - felelt Fabiny azon kérdésünkre, hogy az evangélikus felekezet mit hiányol leginkább, vagy mit tenne hozzá az új törvényhez. Arra a kérdésre, hogy ezek után a Hit Gyülekezete is folytathat aktív tevékenységet (ad absurdum: tarthat hittanórát) állami fenntartású iskolákban, a püspök nem tudott pontos választ adni, de mint mondta, ezt a lehetőséget sem lehet egyértelműen kizárni.
Akik nem kívántak nyilatkozni
Portálunk szerette volna megszólaltatni a másik két egyházat is. A Magyarországi Református Egyháznál kerek perec kijelentették, hogy a barikad.hu-nak se szóban, sem írásban nem kívánnak interjút adni. Nem voltunk sokkal szerencsésebbek a katolikusoknál sem. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságán közölték, hogy a portáson kívül mindenki szabadságon van. Próbálkoztunk az MKPK Sajtószolgálatánál is, ám a katolikus.hu oldalon közzétett telefonszámon csak egy ismeretlen idős bácsit értünk el, aki rezignált hangon közölte szerkesztőségünkkel, hogy ő „világ életében utálta a papságot”, majd ránk rakta a telefont… Bencsik János