Főoldal Egyházak A Mária-búcsú üzenete

A Mária-búcsú üzenete

E-mail Nyomtatás PDF
Az idei pünkösdi Mária-búcsú egybeesik a magyar kálváriajárás és keresztre feszítés, a trianoni békediktátum 86.
Az idei pünkösdi Mária-búcsú egybeesik a magyar kálváriajárás és keresztre feszítés, a trianoni békediktátum 86. évfordulójával.
Nem követünk el szentségtörést, ha Erdély legnagyobb római katolikus vallási zarándoklatának világi jellegét is hangsúlyozzuk. Trianon után ugyanis a Mária-búcsú vallási jellegéhez olyan világi elemek is társultak, illetve a vallási és világi elem egymásra hatása révén olyan politikai jellegû magyar manifesztációvá is vált a csíksomlyói búcsú, amely a nem római katolikus vallási felekezethez tartozó híveket, sõt a vallás iránt közömbös magyarokat is vonzza.

Az egyházi vezetõk és más személyiségek mindig is érvényesítik a Mária-búcsú vallási jellegét. A búcsú szokás- és szertartásrendje is vallási kánonokhoz igazodik, de hamis képet alkotnánk a búcsújárásról és magunkról, ha eltekintenénk attól, hogy a kárpát-medencei és ezen kívül élõ magyarság közel kilenc évtizede tartó külsõ-belsõ üldözöttsége, a második világháború után a vallási élet kommunista üldöztetése a vallásos és nem vallásos tömegek ellenszegülését váltotta ki.

Nem az egyház, hanem a külsõ, az egyházromboló, a vallást üldözõ hatalmas erõk vitték bele a politikumot a búcsú szokásrendjébe is. A brutális beavatkozások, a tiltások, a kommunista diktatúra idejében szokásos ,,ellenrendezvények", fõleg a székelység körében a búcsújárás idõszakára idõzített kulturális fesztiválok és egyéb ,,ellensúlyt" produkáló ügyködések, a szekuritátés ráijesztések csak jelzései annak az ötletarzenálnak, amelyeket a búcsújárások ellenében a diktatúra éveiben üzemeltettek.

A vallásos búcsújárás ellen kimondottan politikai hadszíntért hoztak létre. Ennek legmarkánsabb és vallás- meg emberellenes momentuma a székely szent püspöknek, Márton Áronnak a csíksomlyói búcsúhoz is kötõdõ nyílt üldöztetése. (Emlékszem, a háromszéki gyökerûvé vált, csíki származású Fejér Ákos legmaradandóbb búcsús élménye az volt, amint 1949-ben székely fiatalokként Márton Áron védelmét a búcsúra kivonuló lovas bandériummal biztosították.)

A tömeges búcsújárás másik eredõje maga Trianon, a békediktátumnak nevezett, a magyarságot brutálisan részeire bontó igazságtalanság, amely akkor öt, mostanra nyolc ország területére szabdalta szét a Kárpát-medence magyarságát. Ebbe a felosztásba nem tartoznak bele a két háború és 1956 után a nagyvilágba szétszóródott, a Ceausescu-diktatúra elõl menekülõ magyarok, külön kell említenünk a csíksomlyói búcsújárók legodaadóbb és leghûségesebb népcsoportját, a moldvai csángómagyarokat, általában a moldvai katolikusokat.

Ily módon mára a csíksomlyói Mária-búcsú nem csak a résztvevõk hatalmas tömegét tekintve vált a legnagyobb magyar vallásos és világi zarándoklattá, hanem a magyar lelki egység kinyilvánításában is páratlan léptékû. Dimenzióiban hasonlatos nagyságrendû magyar találkozó nem létezik. Rendkívül fontos, hogy a búcsújárás vallásossága mellett valóságos népi mozgalommá nõtte ki magát.

Fontosságát mérlegelve legyünk tekintettel a búcsújárás üzenetére, arra, hogy társadalomlélektanilag a búcsú önmagunk megmérettetése, s egyben közösségi erõdemonstráció. Hitet erõsítõ, bizalmat, kölcsönös tiszteletet, testvériséget és barátságot igénylõ, a keresztény erkölcsi értékrendet érvényesítõ, a demokráciát és jogállamiságot igenlõ hatalmas, országosnál is nagyobb térségek felé, Szabófalvától San Franciscóig nyújtózkodó összejövetel, amelynek üzenete idõben és térben a kommunikációs csatornák révén átszövi a mai világot. Így tudjuk felmérni, hogy egyéni-egyedi részvételünkkel milyen és mekkora közösséget erõsítünk és gyámolítunk testi-lelki-nemzeti mivoltában.
Sylvester Lajos
Módosítás dátuma: 2006. június 04. vasárnap  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 231 vendég böngészi