FotoMedia

 A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Külügyi és Ökumenikus Ügyosztálya közleménye
Európai parlamenti képviselõvé való megválasztatása nyomán - rendhagyó módon - Tõkés László püspök elsõ külföldi útja Ausztráliába vezetett. 2007. december 12.-2008. január 10. között, családjával együtt az Ausztráliai Magyar Református Egyház egy régi meghívásának tett eleget: Advent, Karácsony, Óév és Újév alkalmából "ünnepi legátusként" hirdette Isten Igéjét az ország fõbb református, illetve magyar központjaiban, és tartott nemzetpolitikai tárgyú elõadásokat Sydneyben, Canberrában, Adelaide-ben, Brisbane-ben, Gold Coaston és Melbourne-ben. Utazása során vendége volt a négy önálló magyar református egyházközségnek, melyeknek élén - kivétel nélkül - fiatal erdélyi lelkipásztorok állanak, Péterffy Kund, Szabó Attila, Kovács Lõrinc és Dézsi Csaba személyében. Az elõadásokra helybéli magyar házakban, klubokban és gyülekezeti otthonokban került sor, népes és lelkes hallgatóság részvételével.
Püspökünket canberrai rezidenciáján látta vendégül Csaba Gábor magyarországi nagykövet, és tiszteletére fogadást adott Világos István melbourne-i tiszteletbeli konzul. Az istentiszteleteken és a különféle rendezvényeken alkalma nyílt találkozni a magyar testvéregyházak papjaival és híveivel, valamint a polgári szervezetek és egyesületek képviselõivel. Canberrában látogatást tett Bruno Julien nagykövetnél, az Európai Bizottság Ausztráliai és Új-Zélandi Delegációjának vezetõjénél.
Az ausztráliai magyarság lélekszáma nehezen megállapítható. A magyar egyházakhoz és egyesületekhez tartozók létszáma messze alatta marad a statisztikai adatoknak. Az Ausztráliai Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban mintegy 67 ezren vallották magukat magyar eredetûeknek. Közülük viszont már csupán 21.500 személy vallotta, hogy otthon magyarul beszélnek.
Mindemellett, vagy talán éppen ennek ellenére, ausztráliai egyházi és polgári közösségeinket az anyanyelvükhöz, hitükhöz és kultúrájukhoz való erõteljes ragaszkodás, valamint a szülõhazájukhoz és nemzetükhöz való szoros kötõdés jellemzi. Református lelkipásztoraink szintén ebben a szellemben végzik elkötelezett szolgálatukat. Az utóbbi években a magyar katolikusok egyházi élete is megerõsödött, mivel három új pap érkezett szolgálatukra - szintén Erdélybõl.
Református Egyházunk kizárólag Melbourne-ben rendelkezik önálló templommal és saját parókiával. Megerõsödése érdekében változatlanul fontos volna szolgálatának az átfogó intézményesülése, valamennyi központi helyszínen templom és lelkészi lakás biztosítása. Sydney-i gyülekezetünk életében jelentõs elõrelépésnek számít, hogy tavaly saját parókiát vásároltak. Sajnos azonban szétszórtságban élõ reformátusságunkból hiányzik a kellõ erõ és szándék a további céltudatos egyházépítéshez.
Ausztráliai magyarságunk és egyházaink viszonylagos gyengesége a gyors asszimiláció mellett elsõsorban megosztottságuknak, másfelõl pedig az Anyaország és a - hazai - anyaegyházak "távolságtartásának" tulajdonítható. Idegenbe szakadt magyar Testvéreink minden bizonnyal több figyelmet és gondoskodást érdemelnének szülõhazájuktól, a Magyar Köztársaság kormányától.
Egyházi viszonylatban ugyanez mondható el. A Magyarországi Református Egyháznak intézményes módon kellene gondjába vennie a nyugati diaszpórát. A Magyar Reformátusok Világszövetségének és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatának utóbbi idõben történt, mesterséges leépítése szintén kedvezõtlenül hat vissza tengerentúli egyházainkra. Dézsi Csaba lelkészi és Csutoros Csaba presbiteri elnökök maguk is sajnálatukat fejezték ki a Kárpát-medencei egyházi kapcsolatok meggyengüléséért - amit önmagában nem képes ellensúlyozni Erdélyi Géza egyetemes zsinati elnök tavalyi, Tõkés László világszövetségi elnök mostani vagy Bölcskei Gusztáv zsinati elnök megelõzõ ausztráliai látogatása.
Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ ausztráliai szolgálati útjának állomásain átadta az Óhazában élõk testvéri köszöntését. Hitet tett amellett, hogy - amint Makkai Sándor, Erdély nagy püspöke fogalmazott egykor: a magyarság ügye és jövõje számunkra elsõrenden nem politikai, hanem erkölcsi kérdés. Mind kis-Magyarországon, mind az utódállamokban egy nemzetpolitikai áttörésre van szükség, melynek nyomán a nemzeti erõknek össze kellene fogniuk az egyetemes magyarság felemelkedése érdekében.
A határok feletti nemzetegyesítés nem korlátozódhat a Kárpát-medencére. A nemzeti integrációnak nem csupán Európát, hanem az egész világ magyarságát magába kell foglalnia. A kommunista diktatúra idõszakában a nyugati diaszpóra számarányát meghaladó mértékû szerepet játszott a nemzeti gondolat és a magyar szabadságtudat ébren tartása terén. Az emigráció magyarságának ezt a hivatást továbbra is vállalnia kell. A cselekvõ helytállás erkölcsisége és a nemzeti szolidaritás vállalása ma is összekapcsol bennünket.

Nagyvárad, 2008. január 11.