FotoMedia

Jól fogy a Biblia, évi 50-60 ezer példány is elmegy belõle. Az idei Biblia-év szervezõi szerint azonban a biztató számok ellenére sem felhõtlen a kép, ezért azt szeretnék elérni, hogy az emberek megint elõvegyék a Bibliát, meglássák benne az aktualitást, a mai életünkre vonatkozó útmutatásokat, tanácsokat, intelmeket. A Bibliát tanulmányozó vallásos közösségek szerint is fontos az aktualitás, de még ennél is fontosabb, hogy mit vált ki belõlünk, hiszen - mondják - az igazi érdeklõdés belülrõl jön.
A Vizsolyi biblia
A Biblia elsõ teljes, gondozott szövegének fordítását Károlyi Gáspár gönci református lelkész három segítõtársával három évig fordította, amelyet 1589-ben Mantskovit Bálint nyomtatott ki. A Vizsolyi Bibliaként ismert alkotás többé-kevésbé átdolgozott kiadásai századokon át a legolvasottabb magyar könyvek voltak, és így a magyar nyelv alakulásában jelentõs szerepet játszottak.

A Vizsolyi biblia egyik példányát 2002 februárjában egy budapesti magánnyomozó kérésére lopták el a vizsolyi református lelkészi hivatalból. Az elkövetõket, és magát a bibliát másfél év elteltével találták meg. A könyvbõl több száz darabot nyomtattak az 1500-as évek végén, amelyek közül Magyarországon körülbelül 50-60 darab található belõle.
A Biblia lesz 2008 Magyarországon. A rendezvényt a reformátusok kezdeményezték, de késõbb tizenegy további egyház is csatlakozott. A Szentírást népszerûsítõ sorozat korábban több nyugat-európai országban is sikeres volt, 2003-ban Németországban, míg tavaly a franciáknál hódított.
A rendezvény célja, hogy az emberek ismét elõvegyék a Bibliát, akár olyan helyzetekben is, amelyekben azelõtt nem volt szokás - mondják a szervezõk. "Emberekrõl szól, embereknek" - mondja Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat fõtitkára, úgyhogy szerinte ma is aktuális az üzenete. Hiszen az ember nem, csak a környezet változott meg körülötte.
Kelendõ
Még mindig jól fogy a Biblia - mondta Pecsuk. Évente mintegy 50-60 ezer - ebbõl 25-40 ezer református - példányt adnak el. "Ez a szám jelentõs, és ha a hazai eladási statisztikákat nézzük, igen szép eredmény" - teszi hozzá.
"A rendszerváltást követõ években jobban ment a Biblia, ám ennek oka nem a növekvõ érdeklõdésben keresendõ" - magyarázta Kindelmann Gyõzõ, a Szent István Társulat fõszerkesztõje. A rendszerváltás elõtt ugyanis a nyomtatásban megjelent kiadások példányszámait maximalizálták, ám 1989 után ez megszûnt, és fõleg azok vették, akik korábban nem juthattak hozzá. Ezt követõen csökkent az eladott kötetek száma, ám a katolikus hívõk így is közel 30 ezer Bibliát vásárolnak évente.
Károli és Káldi: szabad préda
A Bibliára ugyanolyan jogdíjfizetési kötelezettség vonatkozik, mint bármely más - nyomtatásban megjelenõ - szellemi termékre. Az érvényes jogszabályok szerint ez csak azokat a bibliaváltozatokat érinti, amelyeket az elmúlt 70 évben fordítottak le latinról magyarra. Így a protestánsoknál használt Károli- vagy a katolikusok Káldi-féle fordításaira a kötelezettségek nem vonatkoznak. A két kötet kiadása nem ütközik semmilyen szerzõi jogba, így az évszázadok óta ismert szöveget bárki szabadon, mindenféle kötelezettség nélkül publikálhatja.
De vannak olyan bibliafordítások, amelyek jogdíjkötelesek. Ilyen például a Kálvin kiadó által megjelentetett új, református Biblia, amelynek szerzõi jogai a bibliatársulatot illetik. Pecsuk szerint ez alku tárgya. A kiadó és a jogtulajdonos évente új szerzõdést köt, és a forgalmazási adatokból, statisztikákból levont következtetések alapján állapítja meg a kiadvány után járó jogdíjat, amely 2007-ben tíz, míg három évvel ezelõtt 13 százalék volt.
"Nálunk nincsenek jogdíjak" - állítja Kindelmann. A katolikus bibliafordítás esetében - amelyet elõször 1973-ban adtak ki - ugyanis a jogtulajdonos és a kiadó ugyanaz. Mivel a nyomtatást és a terjesztést is házon belül oldják meg, ezért náluk minden bevétel és költség a társulatot illeti.
Az aktualitásokra hangolnak
A Magyar Bibliatársulat fõtitkára szerint az igehirdetésben egyre nagyobb szerepet kap az internet. "A Biblia éve 2008 kapcsán új kezdeményezést indítottunk, amelyben felhívjuk a figyelmet a Szentírás aktualitására" - mondta Pecsuk. A rendezvénysorozat hivatalos honlapjának fõoldalán található "A hét bibliai könyve - A hét bibliai témája" címszó alatt a szerkesztõk szerint idõszerû idézetek olvashatók. Például azt igyekszenek bemutatni, hogyan jelenik meg a Biblia szövegeiben a migráció problémája, milyen példák, válaszok olvashatók ki a szent tanításokból erre vonatkozóan.

Hasonló megközelítést követnek a bibliakörök is. Az érdi Szabadkeresztény Gyülekezet tagjai kis- és középiskolás gyerekekkel ismertetik meg a Biblia tanításait. A foglalkozások során elsõsorban a bibliai alapelvekre fókuszálnak, és arra, miképp lehet ezeket beépíteni a mindennapokba. "Az idõszerûség mellett fontos az is, milyen hatással van ránk maga a mû" - állítja Szakály Dóra, a gyülekezet tagja, aki szerint a Biblia tanulmányozásával személyes közösségbe kerülsz Istennel. Hiszen a Biblia mögött maga Isten áll, és számára egy olyan történelemkönyv is, amely az ember és Isten kapcsolatát mutatja be - magyarázza.
A Szentírás nem csupán egy erkölcsi tanításokat tartalmazó könyv, hanem olyan alkotás, amely világos útmutatásokat tartalmaz nemcsak hitünkre, de mindennapi életünkre vonatkozóan is - erõsíti a gyakorlati hozzáállás jelentõségét Pusztai Laura, az ekklesia.hu online bibliakör egyik tagja. A közösség munkájának gyümölcseit megváltozott életekben szeretné látni, mert ez szerintük minden másnál többet mond. Tapasztalataik szerint ugyanis a magukat kereszténynek vallók között is csak nagyon kevesen élnek valóban a Biblia szerint. Pusztai szerint ugyanakkor ez azt is mutatja, hogy a Biblia iránti õszinte érdeklõdés belülrõl kell, hogy fakadjon, azt nem lehet szervezett programokkal kimunkálni.

Balogh Roland