Főoldal Egyházak Magyarul szólt hozzájuk a pápa

Magyarul szólt hozzájuk a pápa

E-mail Nyomtatás PDF
A Szent Pál-év alkalmából a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye három zarándokutat is szervezett az "örök városba", Rómába. A

 A Szent Pál-év alkalmából a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye három zarándokutat is szervezett az "örök városba", Rómába. A legutóbbira január 18-25. között került sor, melynek során a zarándokok nemcsak Róma városát és a katolikus világ központjának számító Vatikánt tekintették meg, hanem részt vettek XVI. Benedek pápa általános kihallgatásán is. Az útról Megyesi Lászlót, a munkácsi püspöki hivatal adminisztrátorát kérdeztük.

- Január 18-án Ungváron gyülekeztünk, innen indultunk Mikulyák László atya vezetésével Magyarországon keresztül Olaszországba. Tizenkilencedikén már Velencében voltunk, melyet alkalmunk volt délelõtt megtekinteni. Január 20-án, kedden érkeztünk Assisibe, mely Assisi Szent Ferencnek, a ferences rend alapítójának szülõhelye. Nagy élmény volt a városban járni, az óvárosban megtekintettük a Szent Ferenc- és a Szent Klára-bazilikát. Még ezen az estén sikerült Rómába érkeznünk, majd másnap reggel elsõ utunk a Szent Péter-bazilikába vezetett, amelyben a magyar zarándokok számára is van egy kápolna.

A magyar kápolna a bazilika altemplomában lett kialakítva, még II. János Pál pápa szentelte fel 1980. október 8-án. A kápolna annak a XI. századi zarándokháznak és az ahhoz tartozó kápolnának az örököse, melyet Szent István király emelt a keresztény világ központját felkeresõ magyar zarándokok számára. Ezek 1776-ig álltak, mígnem az új Szent Péter-bazilika sekrestyéjének bõvítése miatt kényszerûségbõl lebontották.

Egy új magyar kápolna gondolatát Lékai László bíboros, prímás vetette fel, aki 1977-ben azzal a kéréssel fordult VI. Pál pápához, hogy a lebontott, õsi magyar szentély helyett a Szent Péter-bazilika altemplomában jelöljön ki helyet az új magyar kápolna kialakítására. A pápa a tervet felkarolta és a bazilika "grottának" nevezett altemplomában kijelölt egy helyiséget a magyar szentély számára. A grotta egyben a pápák temetkezési helye, II. János Pál is a kápolna szomszédságában lett eltemetve.

- Ugyanezen a napon került sor a pápai audienciára...

- Nagyon emlékezetes volt ez mindannyiunk számára. A VI. Pál teremben került sor a pápai meghallgatásra, ahol rajtunk kívül több más zarándokcsoportot is fogadott a Szentatya. Külön köszöntõt olvasott fel minden csoportnak, mindegyiknek a maga nyelvén. Azt hittük, hogy bennünket, kárpátaljaiakat a szláv nyelvûekkel együtt fog köszönteni, de legnagyobb meglepetésünkre anyanyelvünkön, magyarul szólt hozzánk. A gyakori szentgyónás és a szentáldozás fontosságáról szólt, mely segít abban, hogy megõrizzük egységünket az Úrral és az Õ egyházával.

- Nemrég sokat lehetett hallani arról, hogy egy tömegbõl kiugró férfi megtámadta a Szentatyát. Milyenek a vatikáni biztonsági intézkedések?

- Igen szigorúak az óvintézkedések. Már amikor átmentünk a Szent Péter-bazilikába, a bejáratnál végig kellett menni egy "átvilágító" folyosón, melyen ellenõrizték, nem viszünk-e be lõfegyvert vagy fémbõl készült szúró tárgyat. Rengeteg a biztonsági õr is, a svájci gárdista. Azonban mindenki rendkívül udvarias.

- Mi történt a továbbiakban?

- Voltunk a Szent Pál-bazilikában, imádkoztunk Pál apostol sírjánál. A Lateráni-bazilikában szentmisén vettünk részt. A bazilika mellett található a Scala Santa, a 28 fokból álló Szent Lépcsõ. Eredetileg a pápák ezen a lépcsõn juthattak fel a Patriarchium épületébe, ahol a kápolnájuk is volt. A hagyomány szerint Jézus ezen a lépcsõn ment Pilátus elé. Késõbb Pilátus Praetoriumából Rómába hozták. A lépcsõn sok helyen Jézus vérének cseppjei láthatók üveglap alatt, ezért a zarándokok itt csak térdelve és imádkozva szoktak felmenni. Voltunk a Panteonban, megnéztük az esti Rómát. Élményekben bõvelkedõ utunkról lelkiekben gazdagodva tértünk vissza január 25-én este Kárpátaljára. Ez az út örökké emlékezetes marad számunkra.

F. Zs.




Módosítás dátuma: 2009. február 06. péntek  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 220 vendég böngészi