FotoMedia

 Immár nemcsak a csángók magyar nyelvû misézése ügyében fejezte ki teljes érzéketlenségét Erdõ Péter bíboros, a katolikus egyházfõt lényegében hidegen hagyják a felvidéki magyarság küzdelmei is. Szombati interjújában Erdõ Péter a Magyar Kurír címû katolikus internetes oldalon lelkesedve mesélt a legutóbbi szlovákiai élményeirõl, amikor részt vett a Rozsnyói Egyházmegye új fõpásztorának, Vladimír Filo megyéspüspöknek a beiktatásán.

Az eseményen magyar szó is elhangzott, amit a legpozitívabb üzenetként fogalmazott meg Erdõ Péter. „A bátorító jeleket értékelni kell” - hívta fel a figyelmet a magyar katolikus egyházfõ. Kitért arra is, hogy szerinte ahol a „hívek többsége magyar, ott lehetõleg a püspök is magyar ajkú legyen, nemcsak a nyelvi tudás és a kulturális otthonosság miatt, hanem érzelmi szempontból is.” Hozzátette: „amikor a magyar püspöki konferencia a szlovák püspöki konferenciával találkozik és beszél egy-egy kérdésrõl, akkor mindig tekintettel van az ottani magyar papok és hívek véleményére is.”
Ez Erdõ Péter legnagyobb csúsztatása, hiszen mind a magyar katolikus egyházi diplomácia, mind a szlovák katolikus egyház teljesen érzéketlen felvidéki magyarok ügyeire. Nem véletlen, hogy húsz éve hiába küzdenek magyar püspökért, ebben mindmáig semmilyen elõrelépés nem történt. Sõt a katolikus egyház szélsõséges nacionalista szándékkal tavaly az egyházmegyéket úgy osztotta fel, hogy az hátrányosan érintette a közel 400 ezer felvidéki magyar katolikust. Az ügyben az MKP is tiltakozott: „az új felosztást a mintegy 400 ezer magyar nemzetiségû hívõvel szembeni nacionalizmus és érzéketlenség jellemzi”. „A magyar hívõk számára kedvezõtlen helyzet megoldása lehetne a magyar püspök kinevezése, aki a püspökkari konferencia tagjaként olyan jogkörökkel rendelkezne, amelyek feljogosítanák õt az összes magyar hívõ pasztorációjára” - állt a párt tavalyi közleményében.
Jól jelzi a szlovákok „megértését”, hogy tavaly márciusban Viliam Judák nyitrai megyéspüspök egy állítólag magyarul is értõ szlovák püspöki helynök kinevezésével „oldotta meg” a magyar püspökért majd két évtizede küzdõ magyar katolikus hívõk gondját. Az MTI névtelen forrása akkor úgy fogalmazott, a magyarok pasztorációját ellátni hivatott Ján Pristáè „magyar nyelvismerete jóindulattal ítélve talán megüti a konyhanyelvi szintet”.

A Magyar Kurírban Erdõ Péter kifejtette, hogy „testvéri együttmûködés” van a magyar püspöki konferencia és a szomszéd országok magyar anyanyelvû püspökei között. Hozzátette: „megjegyzem, kapcsolataink a szomszédos püspöki karokkal is jól fejlõdnek, vagyis a nem magyar püspökökkel is értékes párbeszédet folytatunk.” Ennek eredményeire már nem tér ki Erdõ Péter, mivel kiderülne, hogy ez nem is annyira „értékes”. Jól jelzi a román katolikus egyház „testvéri együttmûködését”, hogy továbbra is teljes erõvel folyik a csángók elrománosítása. Legutóbb januárban a szitasi pap gyalázta a magyar oktatást és félemlítette meg a helyieket. Pedig Erdõ szerint „alapvetõ igazság az, hogy a katolikusság és a nemzeti identitás nincs egymással ellentétben, sõt”.
Õsszel több újság is arra hívta fel a figyelmet, hogy a román-magyar püspöki találkozón Erdõ sorra kerülte a kényelmetlen kérdéseket, lényegében napirendre se vették például a csángóföldi magyar anyanyelvû misézést. Mindez jól mutatja annak a magyarországi katolikus diplomáciai irányvonalnak a folytatását, amely teljes elhallgatással és érzéketlenséggel szemléli továbbra is a nemzetpolitikát érintõ egyházi kérdéseket és teljes érdektelenséget tanúsít a konfliktusos ügyekben. Ugyancsak kimaradt novemberben a romániai etnikai üldözés abból a dokumentumból, amelyet az Erdõ Péter vezette Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa adott ki Budapesten. Akkor Indiával, Irakkal és Latin-Amerikával foglalkoztak Erdõ Péterék, így a csángók megfélemlítése, a magyar nyelvû misét kérõk ellehetetlenítése, a magyar nyelv üldözése tovább folytatódhat Csángóföldön a magyar katolikus egyházfõ hallgatólagos beleegyezésével.

Vlad Tepes