FotoMedia

Kiemelt mûemlék templomukra méltán büszke, és toronylakó hírközlõjük szavát értõ nénike mesélte a minap. Amikor imaközösségük a segesvári várba látogatott az idegenvezetõ, az elsõ harangkondulásra megszakította mondandóját. Összekulcsolt kézzel várták meg mindannyian, hogy elüljön a déli, hálaadó imára serkentõ kondítás. Majd folytatta a néni: nemrég saját templomukba érkezõ világi vezetõk, közösségi elöljárók csoportja nemhogy elcsendesedett volna harangozáskor, inkább hangosabban beszélt, mi több harsányan nevetgéltek.

Fejcsóválás mellett eltöprengett, mintha csak magának mondaná: a mezei munkát megszakító harangzúgás máig leveteti a kalapot a magyar ember fejérõl. Tekintetét égre emelteti, lelkét elcsendesíti. Emlékszem, falumban az utcán is megálltak délharangszó idején.

Így, júliusban idõnként felidézzük III. Callixtus pápa „Imabulláját”, ami már az Interneten is megtekinthetõ. Talán némelyikünknek az is megadatik, hogy elcsendesedjünk az egykori Nándorfehérvár várában, amit ma is „véd” a Duna, a Száva, és ugyanúgy „bevehetetlen” a harmadik oldala, a meredek szilafal. Öreg fenyõk állnak õrt a hófehér szikladarabba vésett cirill betûs és magyar üzenet fölött: „1456. július 22-én Belgrád védõi élükön Hunyadi Jánossal ezen a helyen arattak döntõ gyõzelmet a törökök felett”. A 15. századi krónikás, Túróci János pedig ekképpen foglalta össze: „Ki maga akart uralkodni a földkerekségen, paraszti kéz verte meg, járatosabb a kapa, mint a fegyver forgatásában.”

Manapság más erõk töretik várainkat. A hírek gyorsabban járnak, mint a törökvész idején. És kiment divatból harangszóval köszönteni az ilyen-olyan diadalokat. Nándorfehérvárt, „Magyarország kapuját”, a déli végvárat, Hunyadi megõrizte, mi több, a paraszti seregekkel aratott fényes gyõzelme több mint hetven évre távol tartotta a törököket Közép-Európától. Császárok, királyok „kalapot emeltek” e tett elõtt. Az imádkozók csodát emlegettek.

A déli harangszó diadalemlékeztetõ, magyar gyõzelemé – még ott is, ahol nem anyanyelvünkön fohászkodnak. A 12 órai zengõ kondulás hívás, figyelmeztetés, hálaadási alkalom. Védelem. A templomépítõ közösségek sokat áldoztak a szépen zengõkért. Nekünk csak fejet kellene hajtanunk, vagy égre emelnünk szemünket. Ha napközépen harangoznak, lehet, hogy dél van.

Molnár Melinda, Székelyhon