FotoMedia

Az Országgyûlés többsége elutasította Balog Zoltán képviselõ és lelkész módosító indítványát, így biztosan nem szerepel majd két év múlva a népszámlálás kérdései közt a vallásra vonatkozó. A kormány szerint ennek nem lenne sok értelme, hiszen úgysem lenne kötelezõ válaszolni.

Nem szerepel majd a 2011-es népszámlálás kérdõívén a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdés. Az Országgyûlés hétfõ délután elutasította Balog Zoltán fideszes képviselõ - és református lelkész - módosító indítványát. Az indítványt 157 képviselõ támogatta, 189-en szavaztak ellene, ketten tartózkodtak.

A népszámlálásról szóló törvényjavaslatot készítõ Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szerint azért nem kell feltenni a vallásra vonatkozó kérdést, mert arra amúgy sem lehetne kötelezõ a válaszadás, így semmilyen, döntéseknél használható információhoz nem jutnának. A MeH szerint egy korábbi egyeztetésen az egyházak többsége sem támogatta, hogy a vallás bekerüljön a kérdések közé.

Az ülésrõl készült - az [origo]-hoz fideszes képviselõk által eljuttatott - emlékeztetõbõl azonban az derül ki, hogy a hívõk túlnyomó többségét tömörítõ nagy keresztény egyházak - katolikus, református, evangélikus és baptista - támogatták a kérdést. Ellenezték viszont a vallási adatok felmérését a kisebb egyházak, például a Hit Gyülekezete, a MAZSIHISZ, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége és a Buddhista Misszió.

A vallásra vonatkozó kérdés az 1870-tól 1949-ig mindig szerepelt a népszámlálások kérdõívén. Az 1960 és 1990 közötti négy népszámlálás ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, de a rendszerváltás után ismét elõvették. A legutóbbi, 2001-es népszámláláson 7,6 millió magyar vallotta magát valamilyen felekezethez tartozónak. Közülük a legtöbben, több mint 5,2 millió ember római katolikus, 1,6 millió református, 304 ezer evangélikus, 269 ezer pedig görög katolikus.

Egyház alapításához Magyarországon a törvény szerint száz ember szükséges, jelenleg 231 egyház szerepel a nyilvántartásban. A hagyományos keresztény, zsidó, muszlim, hindu és buddhista felekezetek mellett egyházként mûködik például a Magyar Boszorkányszövetség vagy a Nap Szíve Lovagrend, és hivatalosan bejegyzett az Õsmagyar Táltos Egyház vagy a Kelta-Wicca Hagyományõrzõk Egyháza is.