FotoMedia

    A Szerelmem nyara a mozikban A forgatókönyvírás komoly mesterség: tanítják, tanulják sokan, és érzékelhetõen Pavel Pawlikowski is elsajátított néhány fogást. Filmje csúszik, mint kés a vajban, professzionális módon, a jól ismert patentek szerint. Szakmailag izgalmas figyelni a fordulatok sorjázását, de mozinézõként szinte élvezhetetlenül unalmas egy olyan alkotás, melynek minden mozzanata elõre jelezhetõ. A Szerelmem nyara iskolai dolgozathoz hasonlatos: szépen felépített, szépen fényképezett mozi, de egyelõre csak az alkotók tanulási készségérõl árulkodik, mûvészi potenciáljáról kevésbé. A film Helen Cross azonos címû regényébõl született: az elsõkönyves írónõ a vad, féktelen tizenéves, Mona kalandjait írja le – pöttyös könyvi színvonalon. Pontosabban ma már ezt rózsaszín könyvnek neveznék, esetleg lányregénynek vagy egyszerûen lektûrnek. Bár lektûrnek sem elég jó, amihez a magyar fordítás (Molnár Edit munkája) kétséges színvonala is hozzájárul. Naplószerûen, egyes szám elsõ személyben számol be Mona az élete viszontagságairól. Yorkshire-ban él, egy kocsmában lakik, játékgépezni szeret, és iszik-füstöl, mint a felnõttek. A könyvbõl álljon itt egy rövid részlet, ami kellõen illusztrálja az írásmû csekélyke színvonalát: „Megint megszomjaztam. Ha egyszer elkezdi az ember, nincs megállás. Néha úgy érzed, mindjárt szétrobban a fejed a rengeteg gondolattól, mintha az élet csak egy lábasnyi forró tej volna, és bármelyik pillanatban túlcsordulhat az edény peremén. Az ital szabályozza a hõfokot, segít, hogy lassú tûzön fortyoghass. Mindenáron játékgépezni akartam. Micsoda érzés, amikor a hajnal elsõ sugaránál te indíthatod be a villogó masinát!” Cross is a divatossá vált lazasággal, a beszélt nyelvhez közelítõ fogalmazással tarol, mintha ez lenne ma a sikerkönyv egyedül lehetséges receptje. Nagyon igaz, õszinte és kemény szeretne lenni a könyv – halvány sikerrel. A film szolidabb változattal próbálkozik: itt Mona "csak" egyszerûen kamaszlány, aki nem találja helyét a világban. Hirtelen megtért bátyjával, Phil-lel (Paddy Considine) élnek egy kihalt kocsmaépületben. Phil összejöveteleket szervez a helyi keresztény fanatikusoknak, valamint egy hatalmas vas kereszt összehegesztésével múlatja az idõt. Mona eközben megismerkedik a gazdag és kihívó Tamsin-nal. Jó barátnõk lesznek egy nyárra: mindent együtt csinálnak, "tesznek" az egész világra magasról. És ahogy az várható egy ilyen típusú, "fiatalságkontramindenfelnõtt" koncepciójú alkotástól, egymásba is szeretnek. Érzem, hogy a rendezõ érzelmeket és indulatokat szeretne felkavarni, még tabukat is döntöget, ám húsz perc várakozásteli figyelem után menthetetlenül beáll az unalom. A cselekedetek elõre jósolhatóak, a képek várhatóak. Még a film végére tartogatott slusszpoént is tudni lehet: ez az egész nem volt igaz, csak a képzelet mûve. Hû... Kellemesen mosolyogtató, ahogyan a lányok csúfot ûznek Mona volt szeretõjébõl vagy Phil-bõl: mégis ezek a jobb pillanatok, amikor sikerül elszakadni az alapszáltól, a lányok összegabalyodásától, és végre valami "életszerût" is látni a vásznon. A két fiatal színésznõ, a Monát játszó Natalie Press és a Tamsint alakító Emily Blunt meggyõzõek. Él az arcuk a filmen. A kamera láthatóan „élvezi” karakteres vonásaikat, természetes játékukat. Igen, talán ez a sallangmentesség, keresetlenség az, ami az elviselhetõnél egy fokkal magasabb polcra helyezi Pawlikowski moziját. Sõregi Melinda Szerelmem nyara Színes, feliratos angol film, 2004. Szereplõk: Natalie Press, Emily Blunt, Paddy Considine, Dean Andrews, Michelle Byrne, Paul-Anthony Barber, Lynette Edwards, Kathryn Sumner Operatõr: Ryszard Lenczewski, David Scott Vágó: David Charap Zene: Alison Goldfrapp, Will Gregory Forgatókönyv: Pawel Pawlikowski, Michael Wynne (Helen Cross azonos címû regénye alapján) Rendezõ: Pawel Pawlikowski Kapcsolódó linkek: A film hivatalos oldala Helen Cross regénye az Ulpius Kiadónál