FotoMedia

Budapest, 2014. április 2. - Amit szívedbe rejtesz címmel készítette el tizedik lemezét a Csík Zenekar. A több mint negyedszázada működő, sikeres népzenekar április 23-án a Művészetek Palotájában (Müpa), a Budapest Folk Fest keretében mutatja be friss anyagát.
"A tavalyi, sok eseménnyel járó jubileumi év végeztével 2014 elején adtunk magunknak egy kéthónapos szünetet. Szükségünk volt a feltöltődésre, hogy a hosszú menetelés után frissen tudjunk nekiállni az új lemez felvételeinek" - idézte fel Szabó Attila, a zenekar hegedűse az MTI-nek.
A Csík Zenekar tavaly volt 25 éves, számos koncertet adott Magyarországon és a határon túl, Kossuth-díjat kapott, és az év végén dupla best of vinyl lemezt jelentetett meg. A Müpa-koncertre elkészülő új stúdióalbum, az Amit szívedbe rejtesz (kiadó: Fonó) három évvel követi a 2011-ben megjelent Lélekképeket.
"A lemez abban feltétlenül különbözik az előzőektől, hogy már nemcsak autentikus népzenei darabok, illetve népdal- és rockátdolgozások szerepelnek rajta, hanem teljesen saját szerzemények is. A csapat bármit játszik, népzenei együttes marad, ezeken a hangszereken ezt tudjuk a legjobban, emellett továbbra is szeretjük a kortárs alternatív zenéket, amelyek jól működnek népzenei hangszereléssel. Az egyensúlyozásra törekvés megamaradt bennünk" - fejtette ki Szabó Attila.
Mint megjegyezte, az új album címe, az Amit szívedbe rejtesz József Attila versére utal, és a választásnak elsősorban az az oka, hogy az anyag szellemiségére a szívükből jövő érzések nyomták rá a bélyeget.
A zenész kitért arra, hogy az elmúlt évek során rengeteg ötletük halmozódott fel saját szerzemények elkészítésére, és most jött el az idő, hogy a jobban sikerült darabokat a közönség elé tárják. Hozzátette: természetesen ezek is népzenei hatású számok.
"Az egyik általam írt számba egy szatmári csárdás lopódzott bele menet közben, és van olyan szerzemény, amelyhez a kiváló mezőségi Nagysármási Zenekar erőteljesen vidám vonóskíséretét képzeltem el, de mi játsszuk el. Csík Jani dala a juhait és a boldogságot kereső pásztor szomorú-boldog története, ami szintén nyomatékos népzenei elemekkel van megtűzdelve" - sorolta a hegedűs.
Szerepel a lemezen egy szám, amelyet Lakatos Róbert, a Rév zenekar brácsása írt a Csík Zenekarnak, és készült egy közös dal a Ferenczi György és Rackajammel is. "Ez a szám magyar, illetve észak-amerikai népzenei elemekre épül. Van benne kalotaszegi legényes, amelyet három szólamban soha nem játszottak, mi most megpróbálkoztunk ezzel. A dal népdalszerű szövegét én írtam" - tette hozzá Szabó Attila.
Az autentikus népzenék közül a Csík Zenekar ezúttal például szászcsávási, palatkai, valamint moldvai anyagot készített. Az Emberfa című palatkai számban a Muzsikás együttes prímása, Porteleki László és Fekete Antal "Puma" brácsás működött közre, a moldvai zenét Dresch Mihály fúvós kíséretével rögzítették.
A rockfeldolgozások sorában a lemezen hallható a Zár az égbolt a Bálnák ki a partra című, 1997-es Kispál és a Borz-albumról, valamint a Hobo Blues Band Mesél az erdője egy moldvai-szerű népzenével; a szám eredetije a Vadászat című 1984-es HBB-korongon hallható.
A lemez hangmérnöke Dióssy D. Ákos volt.
A Budapest Folk Fest keretében a Müpa-beli lemezbemutató koncerten április 23-án a Csík Zenekar tagjai mellett valamennyien színpadra lépnek, akik a lemezen közreműködtek.
"Valószínűleg minden számot eljátszunk az új albumról, meg persze más is lesz az elmúlt évek sikereiből. Idén is sokat koncertezünk, fellépünk egy-két fesztiválon, de a Szigeten például nem, hosszú évek után először" - mondta végül Szabó Attila az MTI-nek.
A héttagú együttesben Csík János (hegedű, ének), Majorosi Marianna (ének), Barcza Zsolt (cimbalom), Bartók József (nagybőgő), Kunos Tamás (brácsa), Makó Péter (fúvósok) és Szabó Attila (hegedű) szerepel. Közülük Csík János mellett Kunos Tamás volt az alapítók között, ő néhány év kihagyás után 2001 óta tagja ismét a zenekarnak, amelynek felállása 2002 óta változatlan.
Az 1988-ban alakult Csík Zenekar első anyaga az 1993-ban kiadott Boldog szomorú dal volt, az együttes országos ismertségét az autentikus népzene magyar könnyűzenei feldolgozásokkal történő vegyítése hozta meg. Az áttörés ebből a szempontból a 2005-ben kiadott Senki nem ért semmit című album volt a Kispál és a Borz három számának (Ugyanazokat, Dal teázáshoz, De szeretnék) átgondolásával.