Főoldal film A filmakadémia az egész szakmát képviselni fogja (MTI)

A filmakadémia az egész szakmát képviselni fogja (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF

Budapest, 2014. szeptember 7. - Július végi megalakulása óta mintegy százan csatlakoztak a Magyar Filmakadémiához, ami a teljes filmipart szeretné tagságával lefedni - mondta el az MTI-nek Novák Emil, a szervezet elnöke.
"A tagok száma gyorsan emelkedik" - fogalmazott az operatőr-rendező, hozzátéve, hogy az egyesületi formában működő akadémiának csaknem minden filmipari dolgozó tagja lehet, az operatőrökön, rendezőkön kívül például producerek, sminkesek, hangmesterek, zeneszerzők, díszlet- és jelmeztervezők és színművészek is.
"Megpróbálunk egy olyan egyesületet létrehozni, amely a filmiparban dolgozók érdekérvényesítéséért, szakmai fejlődéséért dolgozik, megrendezi a magyar filmek díjátadóját, segíti a fiatal tehetséges filmeseket, támogatja az idős, rászoruló kollégákat. - magyarázta Novák Emil, hangsúlyozva, hogy az akadémia nem szakszervezet. "Mi általános, közös filmszakmai célok képviseletére vállalkozunk" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miből kívánják finanszírozni az akadémiát, Novák Emil leszögezte: nem csupán a Magyar Nemzeti Filmalap támogatására számítanak, hanem más szervezetekre, cégekre is. Szerinte egy-két éven belül a filmakadémia gazdaságilag megerősödik annyira, hogy el tudja látni vállalt feladatait, ebben számítanak a saját szervezésű rendezvényekből származó bevételekre is. Arra a kérdésre, hogy mely szervezetekre számít a támogatásban, egyelőre nem kívánt válaszolni, tekintettel arra, hogy az egyesület bejegyzése még folyamatban van. Azt azonban elárulta, hogy nem csupán állami szervezetekről van szó, hanem cégekről, magánszemélyekről is.
Kitért arra is, hogy a filmakadémia nem a Magyar Filmhét megszervezésére jött létre, bár ez is a feladata. A filmhét és annak lebonyolítása, díjazása előhozta azt a szakmában már régóta jelenlévő igényt, hogy a magyar filmszakma képviselőinek szavazatai alapján ítéljék oda az elismeréseket és ne egy zsűri döntése alapján - magyarázta.
"Több európai ország akadémiai formában adja ki a maga filmdíjait, a németek, franciák, olaszok, angolok, spanyolok vagy a lengyelek is" - tette hozzá. Az akadémia létrehozását azonban nemcsak ez, hanem a filmszakmában az 1990-es évektől meglévő törekvés is indokolta, hogy legyen egy nagyobb, ernyő jellegű szervezet, amely ellátja a teljes szakma képviseletét - hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy miért lépett ki a Magyar Filmművészek Szövetségéből, Novák Emil azt felelte, hogy a filmszakmán belül lévő nézetkülönbségeket, problémákat nem a sajtón keresztül lehet megoldani. Azt azonban hozzátette, hogy nem szabadna a tagság nevében politikailag állást foglalnia egyik csoportosulásnak sem. Szerinte a szakmai szervezetek politikai állásfoglalásai a szakmán belüli összetartást gyöngítik, nehezítik, az alkotó embereknek a világnézeti-politikai állásfoglalásaikat a műveikben lehet felmutatniuk.
Az MTI kérdésére, hogy a filmakadémia hajlandó lesz-e állást foglalni nem művészi, szakmai kérdésekben, Novák Emil azt felelte, hogy az akadémia természetesen minden kirekesztés, rasszista megnyilvánulás ellen fel fog szólalni, ki fog állni az általános emberi értékek védelmében. Ugyanakkor hozzátette: nem fogják kiszolgáltatni a szakmát egyetlen politikai hatalomnak sem. Szerinte csak ezzel a tartással lehet megőrizni a filmszakma tekintélyét, emelni a színvonalat, érdeket érvényesíteni.
Novák Emil szólt arról is, hogy az akadémia megalakításával senkit nem kívántak kirekeszteni, szerinte a bővülés természetes folyamat, így először azok lettek tagok, akik elkezdtek közösen gondolkodni a szervezeten. "Szinte mindenki tudott róla" - szögezte le, hozzátéve, hogy az akadémia sikere nem azon múlik, hogy ki hányadikként társul.
Szerinte a cél az, hogy a filmszakma felébredjen és ismét egységesen lépjen fel. "Volt egy-két év, amikor a szakma szétesett. De ez a szétesés megszűnt, ma a lehető legjobb kondíciók vannak a magyar filmgyártás számára" - vélekedett, példaként a finanszírozást, a külföldi bérmunkák sokaságát említette.
Arra a felvetésre, hogy a filmművészek szövetsége pont az "egyablakos" rendszert kritizálja, Novák Emil azt felelte, hogy régebben is gyakorlatilag egy ablak volt, hiszen nagy összegű támogatást csak az MMKA nyújtott például játékfilmre, azonban a legnagyobb összeg is kevés volt egy alkotáshoz. Emiatt pályáztak máshol is az alkotók. Az MMKA-t nem lehetett megkerülni, ha valaki filmet akart csinálni.
Ugyanakkor a filmipar nagyobb része, a stáb nem pályázik, hanem bért kap. Valamennyi filmes szakember megbecsülésére van szükség, amihez a magyar film értékeire kell felhívni a figyelmet. A kérdés tehát az, hogy mennyi nézője van a magyar filmnek, hogy a közönség akar-e magyar filmet nézni - mutatott rá.
Novák Emil szólt az október 13. és 19. között megrendezendő Magyar Filmhétről is, szerinte mintegy 200 filmalkotás lesz látható, köztük 20-22 nagyjátékfilm, hiszen három év termését mutatják be a filmhét folyamán: játék- és dokumentumfilmek, ismeretterjesztő, animációs és kisjátékfilmek. Szerinte a bemutatandó alkotások nem igazolják a félelmeket: műfajilag és tematikailag ugyanolyan sokszínű maradt a filmgyártás az "egyablakos" rendszerben, mint korábban volt, ráadásul a nézők ugyanazokkal a nevekkel és újakkal is találkozhatnak, mint korábban a filmszemléken.

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 453 vendég böngészi