Főoldal Egyházak Új orgonát kapott a bukaresti Calvineum református egyházközség (MTI)

Új orgonát kapott a bukaresti Calvineum református egyházközség (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF

Bukarest, 2021. május 20. - Új orgonát kapott a bukaresti Calvineum református egyházközség. A hangszert, amelyet a magyar kormány támogatásával vásárolhatott meg a közösség, ünnepélyes istentisztelet keretében és Erich Türk kolozsvári orgonaművész koncertjével avatták fel.
A szerda esti eseményen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Elmondta, hogy noha a zene nem állhat Isten igéje fölött, a muzsikának mégis nagy hatása van az emberre. Kiemelte, hogy a zenében az ember legmélyebb érzelmei nyilvánulnak meg. "A zene a legmélyebben van bennünk, a zenei anyanyelvünk sokkal mélyebben gyökerezik, mint a beszélt anyanyelvünk, amelyet el is tudunk felejteni, ha nem gyakoroljuk. Az egyszer megtanult éneket azonban bármikor el tudjuk énekelni" - mondta a püspök.
Felidézte, hogy az erdélyi református gyülekezetek főleg a 19. században kezdtek orgonákat rendelni, alig száz év alatt 300 ilyen hangszer került templomaikba. A két világháború között 25 épült, majd a második világháború után alig 7-8. A rendszerváltozás után kezdték el felújítani az orgonákat, illetve új hangszereket beszerezni.
Az istentisztelet és az orgonaavató koncert után megnyílt a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben a Regáti reformátusok című kiállítás, amely a bukaresti és a dél-romániai szórvány református egyházközségek kegytárgyait, fényképeit mutatja be. A tárlatmegnyitón a püspök elmondta: hálás a bukaresti reformátusoknak, hogy őrzik őseik örökségét, hiszen csak az tudja összegyűjteni saját dolgait, aki élni akar és jövőt tervez.
Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete beszédében arra hívta a fel a figyelmet, hogy ez a tárlat mítoszokat rombol. Az egyik ilyen mítosz, hogy Bukarest volt a második legnagyobb magyar város. Mint mondta, az 1930-as népszámlálás szerint mintegy 25 ezer magyar élt Bukarestben, így voltak más magyarországi és erdélyi városok, ahol több magyar lakott, mint Bukarestben. A kiállítás megcáfolja azt a mondást is - tette hozzá a nagykövet -, miszerint a román Ókirályság, a Regát a magyarság temetője. Úgy vélte, hogy a kiállított fényképek, az azokon látható emberek tanúsítják, hogy a dél-romániai szórványban is van élet.

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 101 vendég böngészi