Főoldal Egyházak Ferenc pápa magyarországi útjának tervei diplomáciai nyugtalanságot váltanak ki (katolikus.ma)

Ferenc pápa magyarországi útjának tervei diplomáciai nyugtalanságot váltanak ki (katolikus.ma)

E-mail Nyomtatás PDF


Áder János és Ferenc pápa - Fotó: MTI

2021. június 7. - Bár a pápa meghívást kapott egy állami látogatásra, világossá tette, hogy csak a budapesti eucharisztikus kongresszuson vesz részt, és nem tervezi, hogy az országba is ellátogat.
Ferenc pápa szeptemberre tervezett magyarországi látogatása diplomáciai szakadással fenyeget, miután kiderült, hogy a Szentatya csak három órát marad az országban, kihagyja a magyar köztársasági elnöknél tett udvariassági látogatást, majd utána feltehetően három és fél napot tölt a szomszédos Szlovákiában.
Vatikáni és magyarországi források arról tájékoztatnak, hogy törekszenek a pápa meggyőzésére, hogy maradjon Magyarországon szeptember 12-én délelőttön túl is, amikor is a Budapesten zajló Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjét celebrálja.
Arra is igyekeznek rávenni a pápát, hogy ne hagyja ki az ország elnökénél, Áder János katolikus államfőnél és Orbán Viktor miniszterelnöknél tett udvariassági látogatásokat, valamint a polgári és politikai vezetőkhöz intézett szokásos beszédeket szándékosan és a magyar kormány állhatatos meghívásai ellenére.
“A színfalak mögötti politikai feszültségek annak köszönhetőek, hogy a Vatikán el akar kerülni minden politikai találkozót, beleértve a budapesti elnöki palota meglátogatását is, amely a csomag része kellene, hogy legyen”
– mondta egy jól értesült budapesti forrás a Registernek június 2-án.
“Valami itt nincs rendben, legalábbis a diplomácia és a protokoll szempontjából”
– írta Luis Badilla, a vatikáni államtitkárság által működtetett Il Sismografo hírösszefoglaló szerkesztője.
A legutóbbi javasolt útiterv szerint a pápa a repülőtérről egyenesen a kongresszus helyszínére, a Budapest központjában lévő Hősök terére utazna. A záró szentmise után pedig várhatóan a szlovák fővárosba, Pozsonyba utazik.
Amióta tavaly először felmerült egy magyarországi látogatás lehetősége, a pápa világossá tette, hogy csak az Eucharisztikus Kongresszusra látogatna el, és nem tervezi, hogy magát az országot is meglátogatja. Az Irakból hazafelé tartó repülőgépen március 8-án, újságíróknak nyilatkozva így fogalmazott:
“Nem az országot látogatom meg, hanem arra a szentmisére megyek. De Budapest kétórás autóútra van Pozsonytól: miért ne látogatnám meg a szlovákokat? Nem tudom.”
Ha a pápa továbbra is tervezi, hogy közvetlenül Szlovákiában töltsön három és fél napot – egy olyan országban, amelynek nehézségei voltak a történelem során Magyarországgal, de amely most jó kapcsolatokat ápol Budapesttel -, akkor a Register forrásai szerint ez sértés lenne a magyarok számára és “egy gigantikus pofon” Orbán Viktor miniszterelnöknek.
“Felháborító lenne”
– mondta egy budapesti egyházi forrás a Registernek.
“Egyenértékű lenne azzal, mintha fél napot töltene Izraelben, majd három és fél napot Iránban, vagy fél napot Lengyelországban, majd néhány napra Oroszországba menne. Mindenki úgy gondolja, hogy ez elfogadhatatlan.”
Erdő Péter, az Esztergom-Budapest főegyházmegye bíboros érseke és Semjén Zsolt, Magyarország két miniszterelnök-helyettese közül az egyik Rómába látogatott a múlt héten, hogy elfogadhatóbb útitervről tárgyaljanak.
A magyarországi állami és egyházi tisztségviselők úgy tervezték, hogy a programot május 26-án jelentik be, de a pápa állítólagos preferenciái késlekedést okoztak, és kétségbeesett erőfeszítésekhez vezettek, hogy Ferenc pápa szándékát megváltoztassák.
Politikai nézeteltérések állnak a potenciális diplomáciai elutasítás hátterében. A Vatikánban nem titok, hogy Ferenc pápasága nem ért egyet sem Orbán Viktor kormányával, sem néhány magyar püspökkel a kormány bevándorlási politikáját illetően, amely ellentétben áll a pápa által preferált, nyitott ajtós megközelítéssel.
Orbán Viktor Európa egyik vezető konzervatív politikusa, aki küzd Magyarország keresztény identitásáért, és vezető szerepet vállal a világszerte üldözött keresztények védelmében, de összeütközésbe került az Európai Unióval jogállamisági kérdésekben. Ferenc úgy látja, hogy az ilyen szuverenitást erőltető kormányok, köztük a korábbi Trump-kormányzat is, általában “rövidlátó, szélsőséges, sértődékeny és agresszív nacionalizmust” mutatnak, amely “bizonyos visszalépést” jelent.
A pápai látogatást övező érzékenységet fokozza, hogy néhány hónappal a jövő évi magyarországi országgyűlési választások előtt kerül rá sor, tehát aggályos, hogy a pápai látogatás befolyásolhatja az eredményt. A magyar kormány megpróbálta ezt csökkenteni azzal, hogy lehetséges találkozókat javasolt a pápa és az ellenzéki vezetők, valamint a hatalmon lévők között.
Ha Ferenc pápa elutazik Szlovákiába, a pápát valószínűleg másmilyen fogadtatásban részesíti majd az első női elnök, Zuzana Čaputová baloldali politikus, jogász és környezetvédelmi aktivista által vezetett ország. A túlnyomórészt katolikus országban tett látogatás esélyeit az is segíti, hogy a szlovákoknak erős lobbijuk van a Vatikánban, és politikai helyzetük miatt előnyösebb helyzetben vannak – mondta egy vatikáni forrás.
Ferenc pápa már korábban is tett olyan egynapos látogatásokat országokba, amelyeknek nem az ország meglátogatása volt a célja. 2014. november 25-én a franciaországi Strasbourgba repült, hogy beszédet mondjon az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban, 2016. április 16-án a görögországi Leszbosz szigetére látogatott, hogy felhívja a figyelmet az ottani bevándorlókra, 2018. június 21-én pedig ökumenikus találkozóra a svájci Genfbe utazott az Egyházak Világtanácsához.
Ezek a látogatások azonban nem az említett országok fővárosaiba irányultak, így az állami vezetőkkel történő udvariassági találkozások nem szerepeltek a napirenden (bár a svájci szövetségi elnök Bernből Genfbe utazott, hogy találkozzon a pápával).
Amikor Ferenc rövid, egynapos látogatásokat tett egyes országok fővárosaiba (2014. szeptember 21-én az albániai Tiranába, vagy 2015. június 6-án Bosznia-Hercegovina fővárosába, Szarajevóba), fontosnak tartotta, hogy meglátogassa az országok államfőit és a civil hatóságokat, és beszéljen velük.
Az tehát, hogy egy pápa úgy látogasson el egy fővárosba, hogy nem találkozik az ország vezetőivel, példa nélküli. Az is ritka, hogy egy pápa részt vegyen egy Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, és Ferenc lesz az első római pápa, aki 20 év óta ezt megteszi.
A szeptember 5-12. közötti eseményt – amely a papság, a vallásosok és a laikusok találkozója, tanúságtétel Jézus valóságos jelenlétéről az Eucharisztiában – néhány évente rendezik meg valamely kiválasztott országban. Ez lesz az 52. ilyen találkozó a sorozat 1881-es franciaországi kezdetei óta. Tavaly került volna rá sor, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották.
A budapesti tisztviselők kíváncsian várják, hogy a Vatikán végül hogyan dönt.
“Egyelőre várunk” – mondta egy kormányzati forrás. “Reméljük, hogy ezen a héten vagy jövő héten hallunk valamit”.

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 141 vendég böngészi