FotoMedia

Pénteken este mutatta be a budapesti televízió 2. csatornája a Fekete Doboz szenzációs dokumentumfilmjét az ellenzéki pártok és politikusok törvénytelen megfigyeléséről. Nem meglepő, hogy a botrány hullámai a Minisztertanácsot is elérték, és az sem meglepő, hogy a fekete dobozosok ellen lesipuskás akció is indult. Ebből az alkalomból beszélgetett Lovas Zoltánnal, a Fekete Doboz szerkesztő-riporterével és a Fidesz sajtóirodájának munkatársával Szilágyi Sándor.
-Sokakban felmerült a kérdés, nem lehetséges-e, hogy a Fekete Doboz, illetve ezen keresztül a Fidesz és az SZDSZ egy BM-en belüli frakcióharcnak, magyarán manipulációnak vált az eszközévé.
-Én úgy gondolom, hogy nem lehetséges. Ez az ember egy magányos hős, ha annak lehet nevezni, vagy inkább áldozat Végvári József. Bennünk is felmerült ez, azért volt szükségünk az első sajtótájékoztató, tehát január 5-ike és a belügyi központban való forgatás, december 25-ike közötti tiz napra, hogy ellenőrizzük ennek az embernek a szavahihetőségét, és megfelelő módszerekkel kiszűrjük ennek a manipulációnak a lehetőségét.
-A Vasárnapi Hírekben a belügyminisztérium azzal vádol benneteket, a film készítőit, hogy a BM épületével szemben egy úgynevezett T-lakást béreltetek ki, és itt illegálisan megfigyeltétek a belügy embereit. Hogy van ez a dolog?
-Én nagyon örültem ennek a cikknek, sokat tanultam belőle, nevezetesen azt, hogy mi a T-lakás. Nekem erről eddig fogalmam sem volt, most megtudtuk a címből, hogy a T-lakás konspiratív titkos lakás. Én úgy gondolom, hogy a Belügyminisztérium titkos szolgálatával szemközti ház már eleve T-lakásokból állhat. Úgyhogy nekünk a Belügyminisztériumtól kellett volna bérelnünk ilyen lakást.
A viccet félretéve elmondhatom, hogy nem béreltünk ilyen lakást, erre nekünk pénzünk nincs, energiánk sincs, emberünk sincs, kameránk sincs, úgyhogy ez úgy ahogy van, szemenszedett és buta rágalom, be fogjuk perelni a Vasárnapi Híreket és a cikk feltehetően belügyi indíttatású szerzőjét is.
-Újságíró körökben is felmerült, hogy a Fidesz és az SZDSZ, illetve a Fekete Doboz - úgymond - csöpögteti az információkat, tehát a választási kampány során jól időzített időpontokban áll elő egy-egy újabb részletével. Hogyan áll ez a dolog?
- Ez Pozsgay Imre agyszüleménye. Ő szokta sugalmazni, amióta a botrány kipattant, és az ő nyomán a szolgálatában álló sajtóemberek.
December 25-ikén jártam bent Végvári József segítségével a Belügyminisztérium titkosszolgálatának a központjában, ott forgattuk az első filmfelvételt. Január 5-ikéig tehát körülbelül tíz nap telt el, ebben benne volt egy eleve kieső szilveszteri nap, benne volt december 26-ika, ami szintén ünnepnap volt, szintén kiesett.
Nyolc nap állt rendelkezésünkre, hogy ellenőrizzük az információkat, tárgyi bizonyítékokat vegyünk át Végvári Józseftől. Nyolc nap állt rendelkezésre, hogy ellenőrizzük magát Végvári Józsefet, mennyire szavahihető. Nyolc nap állt rendelkezésünkre, hogy megvágjuk az első bemutatandó filmanyagot, ugyancsak nyolc napunk volt arra, hogy felvegyük azokat a filmriportokat vele, amelyeket most láthatott a nagyközönség a TV 2-n.
Ezeket akkor még azért vettük fel, hogy ha netán Végvári Józsefet lefognák, letartóztatnák - ennek az esélye megvolt minden nap -, legyen egy anyag, amivel bizonyítani tudjuk a nagyközönségnek, hogy ilyen nevű, arcú ember egyáltalán létezett, ne dughassák el, ne tüntethessék el. Tehát ez az ő védelmében történt.
-A második sajtótájékoztató miért pont két hét múlva következett be?
Itt már a csöpögtetés vádja esetleg reális.
-Az történt, hogy szerdán Végvári József, akivel én voltam kapcsolatban az egész ügy folyamán, konspirációs körülmények között megkeresett engem, és elmondta, hogy nem bírja tovább idegileg ezt a bujkálást, ezt az alakoskodást, neki az is jobb, ha most már jogi garanciák nélkül is kiállhat a nyilvánosság elé.
Ezek után a filmet két nap alatt éjjel-nappali munkával meg kellett szerkeszteni, meg kellett vágni, megint össze kellett hívni egy sajtótájékoztatót. Ismert azok előtt, akik értenek a dologhoz, hogy egy nemzetközi sajtótájékoztató összehívására két nap elég rövid idő. Tehát megint haladéktalanul a nagyközönség elé álltunk azzal, hogy bocsánat, nem mi hallgattunk le, nem mi tagadtunk azóta, és nem mi hazudtuk azt minden lehető alkalommal, hogy semmi ilyet nem csináltunk.